*** A Polgármesteri Hivatal meghívására Temesváron tartózkodott Kőbánya (Budapest, X. kerület) önkormányzatának küldöttsége, élen a polgármesterrel. A temesvári RMDSZ-tanácsosok közvetítésével szervezett találkozó a két testület jövőbeni együttmőködését készítette elő. A küldöttséget fogadta az RMDSZ Temes megyei elnöksége is.
*** Április 28-án, szerdán, a fővárosban ülésezett a 137. számú kormányhatározattal létrehívott Nemzeti Kisebbségi Tanács. A testület mőködésével és hatáskörével kapcsolatos tanácskozáson az RMDSZ képviseletében részt vettek Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök és Varga Attila képviselőházi frakcióelnök. A tanácskozáson megjelent Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek le a kormányhatározat módosítására a tanács hatáskörét, szerkezetét és döntéshozási jogkörét illetően. Az RMDSZ javaslatai több pontban megegyeznek más nemzetiségek javaslataival is. A mintegy négyórás vita után, a kormány képviselője, Viorel Hrebenciuc elfogadta javaslatainkat és felvállalta előterjesztésüket a következő kormányülésen a 137-es határozat módosítása végett. E javaslatok elfogadása teheti lehetővé a Nemzeti Kisebbségi Tanács mőködési szabályzatának véglegesítését. A testülettel kapcsolatos konzultáció május 3-án folytatódik.
*** Az Ügyvezető Elnökség április 28-án Bukarestben megtartott ülésén, amelyen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, a következő állásfoglalást fogadta el és hozza nyilvánosságra a Kovászna és Hargita megyében kialakult helyzettel kapcsolatban:
ÁLLÁSFOGLALÁS
Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja, hogy a kormány 105/1993 március 24-i Rendelete, melynek értelmében román nemzetiségő prefektusokat nevezett ki Hargita és Kovászna megyékbe, diszkriminatív, kisebbséget sértő, általunk elfogadhatatlan intézkedés.
A prefektus a 69/1991-es helyes Közigazgatási törvény értelmében, a közrend területi felügyelőjeként olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását.
A prefektusok személyének kiválasztásával a kormány a Gyulafehérvári Határozat elveit elutasítva, azok szellemével ellentétesen cselekedett.
A prefektusok kijelölésekor a román Alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése értelmében a kormánynak együtt kell mőködnie az érdekelt két megye lakosságát legitim módon képviselő társadalmi szervezetekkel, amit ez esetben jogsértő módon elutasított.
Döntésével a kormány figyelmen kívül hagyta a két megyében élő hagyományos szokásjogot, azt az elvet, amelyet az Európai Önkormányzati Charta joggyakorlatként fogad el.
Ugyanakkor a prefektus személyének kiválasztása és kinevezése elengedhetetlenül feltételezi a helyi közösség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak, joggyakorlásának és lelki életének alapos ismeretét és elfogadását.
A fentiek értelmében egyértelmő a következtetés: a prefektusok kinevezésekor a kormány nem egyszerő közigazgatási, hanem a kisebbségi közösségek érdekei ellen ható, hangsúlyozottan politikai döntést hozott.
Az RMDSZ a következő lépéseket tette és teszi, a kialakult helyzet okán:
1. Dokumentációt állítottunk össze a döntés diszkriminatív voltáról, amelyet, tiltakozásunkkal együtt eljuttattunk nemzetközi szervekhez és szervezetekhez, legutóbb az Európa Tanács Jogügyi Bizottságának küldöttségéhez.
2. Hivatalosan óvást nyújtottunk be a Kormányhoz a döntés ellen, az Alkotmány jelzett szakaszára való hivatkozással.
3. Rendezvénysorozatot rendezünk – ellenzéki erőkkel karöltve – a hatalom diszkriminatív intézkedései ellen való tiltakozás jegyében.
4. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a kérdés rendezése érdekében.
Az RMDSZ kinyilvánítja ugyanakkor, hogy a két megyébe kinevezett román prefektus által kialakult helyzet nem csupán az illető megyék ügye, de az egész romániai magyarságé. A tiltakozást, különböző formában, folytatni kell minden szinten.
A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a megyék önkormányzati képviselőinek – tanácsosoknak, polgármestereknek – április 30-tól kezdődő lemondását.
Lévén, hogy ez az időpont sajnálatos módon egybeesik a kormány által bejelentett ártámogatás megvonása bevezetésének időpontjával, és mivel ez utóbbi minden bizonnyal jelentős szociális feszültségeket ébreszt a lakosság köreiben, fennáll a lehetőség, hogy hatalmi erők a kialakuló politikai válság miatti felelősséget megpróbálják szervezetünkre hárítani és a nemzeti kérdést ismét a gazdasági krízis elfedésénak eszközeként felhasználni. Így az egyébként indokolt lemondás jelen esetben veszélyforrássá válhat.
További jelentős szempont a tanácsosok április 30-tól kezdődő lemondását illetően, hogy a parlament csak április végén fogadta el az ország idei költségvetését, amelyet, – ha a tanácsosok lemondanak – a két megyében lehetetlenné válik alsóbb szintekre leosztani. Ebben a helyzetben a helyi közösségeket nem segítené, hanem kiszolgáltatott helyzetbe hozná a lemondás, és a kormány tapasztalható közönye ezt súlyosbítaná. Valószínőnek látszik, hogy nem a prefektusi intézményt, hanem önmagunkat gyengítenénk ebben a nehéz időszakban.
Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye falusi és városi közösségeit, felelősségének tudatában javasolja, hogy az önkormányzati konferenciák határozatának végrehajtását függesszék fel.
Jogosnak és indokoltnak tartunk minden olyan tiltakozási akciót, amely a polgári engedetlenség eszközeivel – megkülönböztethető szimbólumok viselése, helyi tüntetések szervezése, aláírásgyőjtés stb. – döntésének megváltoztatására késztethetné a kormányt.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a romániai magyarság számára, a hasonló helyzetek elkerülésére, a belső önrendelkezés megvalósítása az egyetlen járható út.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Takács Csaba
ügyvezető elnök