*** Az RMDSZ Bihar megyei választmánya április 3-án tartott soros ülésének napirendjén a nagyváradi SZKT utáni helyzetértékelés és szervezési kérdések szerepeltek. A választmány elhatározta az RMDSZ megyei közgyûlésének az összehívását május hó második felére, és megszavazta a 160 tagú közgyûlés részvételi normáit. Részleges tisztújításra nem került sor, a politikai alelnök helyettesítését, illetve a választást a küldöttgyûlés hatáskörébe utalták át.
*** Sikerrel járt az RMDSZ parlamenti csoportjának kezdeményezése: a román kormány 1993. április 6-i, 136. számú Határozatában az egyházak naptárainak figyelembe vételével munkaszüneti nappá nyilvánította Húsvét másodnapját, így ki-ki vallása szerint ünnepelheti Krisztus feltámadását. A Határozatot a megyei szervezetek útján a hazai magyar sajtóorgánumok is megkapták, közlés végett.
*** Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége 1993. április 6-án a testület valamennyi tagjának jelenlétében munkaülést tartott Kolozsváron.
Az Ügyvezetô Elnökség megvitatta és elfogadta mûködési szabályzatát, melynek alapján megkezdte tevékenységét. A mûködési szabályzatot jóváhagyás végett a Szövetségi Képviselôk tanácsa elé fogja terjeszteni.
Az Ügyvezetô Elnökség döntése alapján Magyari Nándor László, önkormányzati és reformügyi alelnök lesz a testület és a Képviselôk Tanácsa közötti állandó kapcsolattartó.
Az Ügyvezetô Elnökség rögzítette az alelnökök naptári tervét a következô idôszakra, melybôl az alábbi tevékenységek tarthatnak közérdeklôdésre számot: a két frakcióvezetô részt vesz Bukarestben a rendszeres heti pártközi konzultációkon; Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô április 9–21-e között New-Delhiben részt vesz az Interparlamentáris Unió rendezvényén; az Ügyvezetô Elnökség és a két parlamenti csoport 1993. április 27–28-án közös tanácskozást tart Bukarestben; az alapítvány létrehozására vonatkozó Kongresszusi Határozat végrehajtásának elsô lépéseként az Ügyvezetô Elnökség megbízta Somai József szervezési alelnököt és Fodor Judit jogtanácsost, hogy április 27-ig dolgozzák ki az alapítvány tervezetét; a kialakult helyzetre való tekintettel a szövetségi elnök, a politikai alelnök és az önkormányzati-reformügyi alelnök április 8–9-én tanácskozni fog a Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-vezetôkkel, polgármesterekkel és közigazgatási tanácsosokkal; a szervezési alelnökség 1993. május 28–29-re összehívja az RMDSZ tagszervezetek informatikusait az adatszolgáltatás egységes rendszerének kidolgozása céljából; az önkormányzati és reformügyi alelnökség 1993. május 4-ig az Ügyvezetô Elnökség elé terjeszti ajánlásait a szövetségi Alapszabályzat kidolgozásának módszertanára vonatkozóan; az oktatási alelnökség tanácskozásra hívja április 15-re, Kolozsvárra, a pedagógus társaságok és az ifjúsági szervezetek vezetôit; a mûvelôdési és egyházügyi alelnökség április 19-ig a testület elé terjeszti az RMDSZ III. Kongresszusán elfogadott program alapján kidolgozott Memóriumát a kulturális önrendelkezés gyakorlati módozataira vonatkozóan, melyet megvitat a parlamenti kultúrbizottságban tevékenykedô képviselôinkkel, és a mûvelôdési miniszterrel szervezendô találkozón hivatalos okmányként átnyújt.
Az Ügyvezetô Elnökség örvendetesnek tartja, hogy a romániai magyarság önrendelkezésével kapcsolatosan több, jól dokumentált forrásanyag látott napvilágot. Legutóbb dr. Csapó József Memorandum-tervezete jelent meg az Erdélyi Napló hasábjain. Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a szöveget kísérô zárómondatok eleve úgy tüntetik fel, minthogyha az máris megvitatott és elfogadott hiteles dokumentuma lenne a Szövetségnek. A testület értékelése szerint a Memorandum-tervezet az egyik, nyilvános vitára bocsátott forrásanyag.