*** KÖZLEMÉNY
A neptuni találkozó nyomán kialakult nyilvános vita előtt nem került sor megfelelő konzultációra az RMDSZ minden tisztségviselője és testülete között. Az elvi és taktikai kérdések tisztázatlansága, valamint a kellő tájékoztatás hiánya megzavarta a közvéleményt, rontotta szövetségünk tekintélyét.
Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor a romániai és nemzetközi helyzet is teljes egyetértést és egységes föllépést követel tôlünk, súlyos nézeteltérések bénítsák a szervezet mőködését.
Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor a brassói kongresszuson elfogadott új alapszabályzat szerint építkezünk nap mint nap és programunk számos elemét külföldön ismertté és elismertté tettük, megrendüljön a mögöttünk álló tagság bizalma a szövetség erejében.
Szociális és gazdasági válsággal küszködő, de szellemi energiáját lassan visszanyerő közösségünket bőn lenne most megosztani és politikai krízisbe sodorni. A véleménymondásra és véleménycserére, a higgadt elvi vitára eddig is szükségünk volt, ezután is szükségünk lesz, de a politikai érveket erkölcsiekkel helyettesíteni, és a vitát így a kölcsönös vádaskodás és megbélyegzés felé terelni nem szabad. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ-ben mindenki tudatában van felelősségének, amikor nyilatkozik. Mégis nyomatékosan fölszólítok minden tisztségviselőt, minden megyei, területi, vagy helyi szervezetet, minden platformot, hogy tartózkodjanak a polémiától mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa a kérdést le nem tárgyalja. A türelmetlenség és a meggondolatlan vádaskodás éppen akkora kárt okozhat, mint a problémák elhallgatása vagy halogatása.
Éppen ezért:
- Fölkérem a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét, hogy sürgősen hívja össze az Állandó Bizottságot, állapítsák meg a szeptemberi ülésszak napirendjét, készítsék elő a dokumentumokat és haladéktalanul tegyenek javaslatot a szövetségi elnöknek az ülésszak időpontjára.
- Javaslatom az Állandó Bizottságnak, hogy az SZKT ülésszaka előtti napon hívja össze a Kerekasztalt.
- Kérem a legutóbbi marosvásárhelyi ülésszakon létrehozott kivizsgáló bizottságot, hogy az SZKT következő ülésszakáig mindenképpen végezze el a rábízott feladatot.
- Javasolom az ügyvezető elnöknek, hogy rendkívüli ügyvezető elnökségi ülésen, az érintettek bevonásával vitassák meg a kérdést.
- Fölkérem az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióját, hogy 1993. szeptember 6-án, hétfőn este 8 órakor üljünk össze a fölmerült problémák tisztázására.
- A külpolitikai tevékenység hatékonyabb összehangolása érdekében a Szövetségi Elnöki Hivatal mellett létrehozom a Külpolitikai Tanácsadó Testületet, amelyben jelen lesznek a szövetség különböző vezető testületeinek képviselői. Egy ilyen konzultatív jellegő testület mőködésével kiküszöbölhető, hogy egymásnak ellentmondó külpolitikai vélemények vagy állásfoglalások lássanak napvilágot. Ily módon biztosítható egyúttal a különböző tisztségviselők és testületek rendszeres tájékoztatása.
Marosvásárhely, 1993. augusztus 30.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** A múlt hét végén, augusztus 27–28-án Catherine Lalumière asszony, az Európa Tanács főtitkára ellátogatott Brassóba. Pénteken délután Brassó-Pojánán Ion Iliescu elnökkel folytatott tanácskozást Romániának az Európa Tanácsba való fölvételéről. Szombaton a kora reggeli órákban Adrian Moruzi, Brassó polgármestere fogadta a magas rangú vendéget, majd ezt követően került sor a főtitkár asszony és a Brassó megyei hatóságok, illetve kisebbségi szervezetek képviselőinek találkozójára. Az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében Madaras Lázár parlamenti képviselő vett részt a találkozón.
Catherine Lalumière asszony már a tanácskozás elején kihangsúlyozta, hogy a megye kisebbségeinek helyzetéről, valamint a helyi autonómia pénzügyi vonatkozásairól óhajt tájékozódni, minthogy ezek kapcsán merültek fel kételyek Románia Európa Tanács-beli tagságát illetően.
Gheorghe Fulga prefektusnak a megyében élő kisebbségek helyzetére vonatkozó tájékoztatója után Madaras Lázár kért szót. Kifejtette, hogy a 89-es forduló után Brassó megye kisebbségének helyzete ellentmondásosan alakult. A határozott előrelépések mellett számos téren történt visszalépés. Pozitívumként értékelte, hogy most magyarokként szabadon szervezkedhetünk, hogy két önálló magyar líceumot is sikerült a megyében újjászervezni, továbbá, hogy a helyi TV és rádió magyar adást is sugároz. Ezzel szemben mind a helyhatósági, mind a gazdasági egységekben csökken a kinevezett magyar vezető beosztásúak száma, nem kevésbé a szakképzett tanároké, elégtelen a magyar tannyelvő óvodai csoportok száma, az Áprily Lajos Gimnázium épületét három év elteltével sem birtokolja még teljes egészében, a Nagyrománia Párt és az RNEP helyi politikusai pedig a meglévő kis számú magyar vezető beosztásúakat is ki akarják szorítani állásukból.
Madaras Lázár külön kiemelte, hogy Brassó megyében a hatalom és a kisebbségek vezetői között rendszeres a dialógus, ami számos kisebbségi kérdés megoldásához járult hozzá. Ugyanakkor nincs okunk túlzott derőlátásra a jövőt illetően, mivelhogy Brassó megyével ellentétben, országos szinten, Románia kormánya és a hatalom többi szerve következetesen visszautasítják a hivatalos tárgyalásokat az RMDSZ-szel. Ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes, kisebbségellenes nyomása érvényesül. Ezért megtörténhet, hogy a Kisebbségi Tanács nemrég kormány elé terjesztett javaslatait meg sem tárgyalják, aminek óhatatlanul negatív hatása lesz Brassó megyében is.
Hans Schuller, a Karpaten Rundschau főszerkesztő h4elyettese a Német Demokrata Fórum nevében a szász lakosság kitelepedésének folytatódásáról, valamint a német nyelvő oktatás sajátos kérdéseiről számolt be. A tanácskozás többi részvevője – Ion Gonøea, a megyei tanács elnöke, Dospinescu, a megyei tanács alelnöke, Sergiu Chiriacescu, a Brassói Egyetem rektora – a kisebbségekkel szembeni jóindulatáról, toleranciájáról biztosította Lalumière asszonyt, s kisebbségek máris megvalósult egyenjogúságát próbálta bizonyítani.
A tanácskozás mintegy tanulságaként az ET főtitkára elmondotta, hogy nagyra értékeli a hatalom és a kisebbségek közötti dialógus létét Brassó megyében, de rámutatott, hogy ez egymagában elégtelen, ha nem követik eredmények, s kifejtette reményét, hogy a dialógus országos szinten hamarosan megvalósul.
*** Az RMDSZ szövetségi elnöke és ügyvezető elnöke szakértői tanácskozást hívott össze – 1993. augusztus 27–28-ra, Kolozsvárra – a szövetség Kisebbségi törvénytervezetének megvitatására és egy olyan munkacsoport létrehozására, mely kivitelezi a törvénytervezetet.
A tanácskozás résztvevői: Bakk Miklós, Balázs Sándor, Csapó József, Eckstein-Kovács Péter, Magyari Nándor László, Markó Béla, Sinkó István, Takács Csaba, Varga Attila; a meghívottak listáján Szőcs Géza és Fábián Ernő is szerepeltek, de ismeretlen okból nem jelentek meg a találkozón.
A megbeszélés nyomán közös elképzelés alakult ki a következő témakörben:
– az RMDSZ meghirdette a belső önrendelkezés fogalmának jogi értelmezést kell adni; ezt egy saját Kisebbségi törvénytervezetbe kell foglalni;
– a résztvevők elfogadták az alábbi fejezet-, alfejezet- cikkelybesorolási listát:
TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEKRőL ÉS KÖZÖSSÉGEKRőL
- Általános rendelkezések
- Nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek általános jogai
- Egyéni jogok
- Közösségi jogok
III. Nemzeti közösségek sajátos jogai
- Közösségek személyi autonómiája
- Közösségek helyi autonómiája
- Területi alapon mőködő autonómia
- Záró rendelkezések
A résztvevők megegyeztek abban, hogy – miután mindenki kézhez kapta a megfelelő alapdokumentációt – folyó év szeptember 12-ig dr. Csapó József vezetésével elkészül egy részletes, cikkelyekre bontott és megszövegezett tervezet, mely három részből áll: általános elvek, törvénytervezet, részletes indoklás és a forrásanyagok jegyzéke.
A tanácskozás kolozsvári résztvevői elsősorban az alapelv megszövegezésében vesznek részt ebben a szakaszban.
- szeptember 12–én, vasárnap délelőtt 11 órától újabb egyeztető megbeszélésre kerül sor a tanácskozók mindenikének részvételével, amelyen véglegesítik a tervezetet.
Az Ügyvezető Elnökség vállalta, hogy szeptember 18–ig technikailag kivitelezi a tervezetcsomagot, és sokszorosítja, valamint kiosztja az SZKT minden képviselőjének.
Ajánlás született arra vonatkozóan, hogy az SZKT Állandó Bizottsága és a szövetségi elnök október folyamán hívjon össze egy rendkívüli SZKT–ülést, egyetlen napirenddel: az RMDSZ Kisebbségi törvénytervezetének megtárgyalása és elfogadása.