*** A Képviselőház egy nappal meghosszabította június 7–11-e közötti munkahetét, s a tavaszi szesszió hátralevő részében – tehát a hónap végéig – minden pénteki napot szintén a törvényhozásnak szándékszik szentelni.
E heti munkarendjén a képviselőház az 1/1991-es számú, a munkások társadalmi segélyének és a perrendtartás procedúrájának törvényét módosítja, valamint két új törvény kidolgozását is napirendre tûzte: a Duna-delta rezervátum jellegét szavatoló törvényt és a Földügyi árenda kataszteri törvényét.
Hétfőn délután öt törvényhozási egyeztetés eredményét vitatta meg és fogadta el a plénum. Közöttük a társadalmi gyermeksegélyről szóló törvényt, a havi jövedelem növekvő adójának 32/1992-es számú, illetve az 1991-es és az 1992-es évi költségvetési hiányt kiegészítő törvényeket.
Az RMDSZ-frakció részéről ugyancsak hétfőn, Kerekes Károly Maros megyei képviselő a mezőgazdaságot érintő egyes károkról, Zsigmond László Kovászna megyei képviselő a tanárok külföldi utazását korlátozó tanügyminisztériumi döntés kapcsán, Székely Ervin Bihar megyei képviselő pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi épületének ügyében kérdezett rá, illetve interpellált a kormány illetékes minisztereinél.
A munkahét szerda délutánját a Parlament két Házának együttes ülésével folytatják, hogy felállítsák a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottságot és hogy véglegesítsék a külföldi beruházást szabályozó 35/1993-as számú törvényt. Ugyancsak ez alkalommal teszi meg jelentését a két Ház jogügyi és fegyelmi bizottsága a Vadim-Dragomir botrányról, valamint a négy háznagy is a parlamenti bizottságról.
*** A bonni Friedrich Ebert Alapítvány és a bukaresti Humanitas Alapítvány közös szervezésében 1993. június 4-én Televízió és demokrácia címmel nemzetközi szemináriumra került sor a fővárosban.
A rendezvényen németországi tömegtájékoztatási szakértők, a Román Rádió és Televízió mősorvezetői, az Országos Audiovizuális Bizottság tagjai, különböző pártok és alapítványok képviselői, valamint a független rádió- és tévéállomások, illetve román és külföldi lapok szerkesztői vettek részt. Az RMDSZ-t Niculescu Antal, az Elnöki Hivatal politikai tanácsosa képviselte a szemináriumon.
*** 1993. június 5–6-án a Maros megyei Abosfalvi Katolikus Egyházközség szervezésében vallásos-kulturális rendezvénysorozat zajlott le. Az első napon emlékmővet állítottak az abosfalvi plébánián 1849. január 17-én történt forradalmi események emlékére, majd a szabadságharc hőseire, Bem tábornokra és társaira istentisztelettel és kulturális mősorral emlékeztek. Június 6-án, a Szentháromság vasárnapján az abosfalvi templom búcsúünnepén arra emlékeztek, hogy 275 évvel ezelőtt, 1718-ban újraszervezték a római katolikus egyházközséget.
*** Az RMDSZ vezetősége a következőNyilatkozatot teszi közzé:
Döbbenten vettük tudomásul, hogy a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál ítéletét 1993. június 7-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette, igazolva ezáltal, hogy Romániában a törvény előtti egyenlőség üres jelszó marad továbbra is.
A brassói kongresszus óta eltelt időszakban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőinek többször is alkalmuk volt párbeszédet folytatni hazai és külföldi felelős politikusokkal, tájékoztatni őket a romániai magyar közösség helyzetéről, konkrét megoldásokat ajánlani a kellő alkotmányos és törvényes szabályozásokra, a jogsérelmek orvoslására, a diszkriminatív intézkedések visszavonására. Ugyanakkor úgy értékeltük, hogy a jogállamiság és a demokrácia intézményeinek megteremtése közös érdeke az ország valamennyi polgárának, és enélkül a kisebbségi kérdés sem rendezhető megnyugtató módon. Az Európa Tanács raportőrei Romániáról készített jelentéseikben pontosan megjelölték azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormánynak még az állandó tagság elnyerése előtt meg kellene hoznia, és ezek között hangsúlyosan szerepelnek az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszaélések. A kormány felelős képviselői, a hatalom jelenlegi gyakorlói többször is ígéretet tettek az Európa Tanácsbeli feltételek sürgős teljesítésére. A valóságban viszont nem a demokratikus nyitásnak, hanem a hatalmi restaurációnak a határozott jeleit tapasztaljuk, és tovább folytatódik a legelemibb emberi jogok lábbal tiprása, a jogállamiság legalapvetőbb elveinek a megsértése.
Egyik legfölháborítóbb jogsérelmünknek a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyét tartjuk, akik koncepciós, politikai jellegő, megfélemlítő szándékú, magyarellenes perek áldozataiként börtönben sínylődnek, és a többszöri fellebbezés és nyomatékos tiltakozás dacára mindmáig nem szolgáltattak igazságot nekik.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban a Legfelsőbb Bíróság sorozatosan felmentő ítéletet hozott, illetve büntetéscsökkentést hagyott jóvá a Ceaušescu-diktatúra bőnös kiszolgálóinak esetében.
Kérjük a hazai közvéleményt figyeljen fel arra, hogy miközben például Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket mert románok, nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a nemzetközi közvéleményhez fordul támogatásért. Fölhívjuk a nemzetközi fórumok figyelmét, hogy Romániában ma is vannak politikai perek, ma is börtönben vannak emberek, akiket politikai okokból ítéltek el. Kérjük, tegyenek meg mindent az igazságtalanul bebörtönzöttek kiszabadításáért és ne tőrjék el, hogy Romániában a szélsőséges nacionalizmus bántatlanul szedje áldozatait, egyre növelve a feszültséget abban a térségben, amelynek biztonsága és stabilitása közös érdekünk.
Markó Béla szövetségi elnök
Takács Csaba az Ügyvezető Elnökség nevében