*** 1993. szeptember 21-én az RMDSZ bukaresti székházában Borbély László, Varga Attila képviselők és Seres Dénes szenátor fogadták A. Dozbelt, a Moldovai Köztársaság kormánya mellett mőködő kisebbségi kérdésekkel foglalkozó Igazgatóság vezetőjét.
A csaknem kétórás találkozón a vendég részletesen beszámolt a moldovai kisebbségek helyzetéről, a létező autonómiatervezetekről és azokról a konkrét lépésekről, amelyeket a Moldovai Köztársaság kormánya tett és tesz a kisebbségi jogok értényesítése terén.
Az RMDSZ képviselői vázolták a szövetség helyzetét a romániai politikai életben, és rámutattak arra, hogy szervezetünk megítélése szerint a román kormányzat szintjén nincs meg a politikai akarat a kisebbségek, elsősorban a magyarság jogos igényeinek elfogadható rendezésére.
*** 1993. szeptember 22-én, szerdán Borbély László és Varga Attila képviselők a Nemzeti Kisebbségi Tanács soros ülésén a szövetségi elnök megbízásából a napirend előtt ismertették az RMDSZ álláspontját, melynek értelmében az SZKT júniusi, 10. számú Határozatának megfelelően, augusztus 31-től az RMDSZ visszavonta képviselőit a Tanácsból. A szóbeli közlés után képviselőink átadták Markó Bélának a kormányhoz intézett levelét – amelyben a szövetség elnöke írásban közli a vonatkozó döntést –, majd kivonultak az ülésről.
*** 1993. szeptember 22-én, Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ fővárosi székházában találkozott Jean de Lipkowski francia nemzetgyőlési képviselővel. A beszélgetésen részt vett Gérard Tournier, a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségének első titkára és Niculescu Antal, az elnöki hivatal kabinetfőnöke.
A vendég a romániai általános politikai helyzetről, az RMDSZ politizálásáról, illetve a romániai magyar kisebbség gondjairól érdeklődött.
Markó Béla vázolta az igazságszolgáltatásban és az oktatásban kisebbségünket érő jogsérelmeket, a törvényhozásban és a végrehajtásban létező diszkriminatív cikkelyeket, illetve intézkedéseket, kifejtette, hogy az elmúlt három és fél évben a magyar kisebbség jogainak szempontjából nem állt be komoly változás. Ami az általános politikai helyzetet illeti, Markó Béla elmondta, hogy a tavaly szeptemberi általános választások óta eltelt időszakban felerősödtek a restaurációs folyamatok, a privatizáció pedig lényegében le is állt.