*** 1994. március 30-án, szerdán, a Háborús veteránok törvénytervezetének egyeztetési vitája után a két Ház egyeztető bizottsága 9–5 arányban a szenátusi szövegváltozatot fogadta el, amely szerint az észak-erdélyi (bármilyen nemzetiségőek), akik a magyar hadseregben szolgáltak a 2. világháborúban, csak akkor részesülhetnek a háborús veteránokat megillető jogokban és kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen megszorító kitétel a dél-erdélyi szászok esetében, akik a Wehrmacht, illetve az SS alakultataiban szolgáltak – ráadásul önkéntesként! – nincs. Amennyiben a két Házban kedden sorra kerülő újabb szavazáson a törvénytervezet szenátusi változatát fogadják el, az RMDSZ parlamenti csoportja – és az egész ellenzék – az Alkotmánybírósághoz fordul a nyilvánvaló diszkrimináció ügyében, amely egyformán sújtja az észak-erdélyi magyarokat és románokat, akik akaratuktól függetlenül vettek részt és szenvedtek a háborúban.
*** A Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében mőködő, a kisebbségi szakértők továbbképzésére indított tanfolyamon szerdán, március 30-án előadást tartott Gunnar Jansson, az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlése jogügyi és emberjogi bizottságának tagja, az ET romániai jelentéstevője.
Az előadáson megfigyelői minőségben jelen volt Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő, a Képviselőház külügyi szakbizottságának a tagja.
Gunnar Jansson, a finnországi svéd nemzeti kisebbség képviselője elmondotta, hogy bár Finnországban csak 6 százalékra tehető a svéd nemzetiségőek aránya, az országnak két hivatalos nyelve van: a finn és a svéd. Jansson úr, mint a svéd kisebbség képviselője, svédül szólal fel a finn parlamentben, amelynek 200 tagja közül csak 18-an beszélnek svédül. Ezek is általában svéd nyelven beszélnek a parlamentben. ő maga óvodától az egyetemig svéd nyelven tanult, jogot végzett a kétnyelvő Helsinki Egyetemen. Finnországban 6–7 egyetem van, ezekből az egyiken csak svéd nyelven folyik az oktatás. Különben Finnországban elterjedt szokás, hogy a svéd diákok finn nyelvő egyetemre, a finnek pedig svéd főiskolára járnak. Hogy megtanulják egymás nyelvét!
Igen érdekes, amit a finnországi „nyelvek háborújáról” mondott a finn (svéd) jelentéstevő. A második világháború előtt dúlt a „nyelvek háborúja”. Egy finn közmondás szerint „Ha finn kenyeret eszel, beszélj finnül!” (Ugye, ismerős?!) Nos, az ilyen súrlódások ott is megvoltak a történelem folyamán. A háború vetett véget az effajta háborúskodásnak, amikoris a finn és a svéd fiatalok együtt védték a hazát az oroszok ellen. A többségi finnek rájöttek arra, hogy a 800 éve ott élő svédek éppolyan jó hazafiak, mint ők.
Végül a finn ET-raportőr, még egy példát mondott a többség-kisebbség viszonyának európai felfogására: a legutóbbi elnökválasztáson a második fordulóra két jelölt maradt versenyben: egy finn szociáldemokrata politikus és a svéd nemzetiségő honvédelmi miniszterasszony. Elisabeth Rehn. Voltak akik azt tippelték, hogy Rehn asszony nem kaphat többet 7 százaléknál. Nos a svéd nemzetiségő Elisabeth Rehnre a választók 46 százaléka szavazott!.
*** Minden kedves olvasónknak Istentől megáldott, boldog, békés, kellemes Húsvéti ünnepeket kívánunk!