*** Az Ügyvezető Elnökség 1994. április 6-án ülésezett Kolozsváron.
Az Elnökség megvizsgálta az államfő kegyelmi rendelete után kialakult helyzetet. A még mindig fogva tartott, jogtalanul elítéltek szabadlábra helyezése érdekében a testület folyamatosan intézkedik a nagyenyedi RMDSZ és szenátoraink bevonásával, törvényszéki és ügyészségi úton, valamint az Európa Tanácsbeli lehetőségek igénybevételével.
Határozat született az RMDSZ és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója közötti kapcsolatok élénkítésére. A korábbi javaslatnak megfelelően kezdeményezni fogjuk az Erdély – Dél-Tirol Baráti Társaság megszervezését. Egy esetleges kelet-európai ENFU-központ létesítésére az RMDSZ Erdély valamelyik városát fogja ajánlani.
Az Ügyvezető Elnökség az önkormányzat- és reformügyi alelnök Határozat-javaslata alapján megvitatta az RMDSZ belső platformjainak és politikai pártjainak központi támogatási rendszerére vonatkozó elképzelését. Elvi döntés született arról, hogy az RMDSZ saját forrásaiból (amelyekről a III. Kongresszuson elfogadott Alapszabályzat-határozatok rendelkeznek) a jövőben anyagilag is támogatni fogja a belső platformok és pártok politikai tevékenységét. Ugyanakkor megbízták a reformügyi alelnököt, hogy dolgozzon ki egy határozattervezetet a platformok és pártok hitelesítésével/visszaigazolásával kapcsolatban, és bocsássa azt a legközelebbi SZKT elé.
Az Ügyvezető Elnökség a Mővelődés- és Egyházügyi Főosztály előterjesztése nyomán határozatot hozott mőemlékeinek összeírására. Az országos pontos kimutatás elkészítésére, valamint a felújításokra pályázatokat fognak kiírni.
Az Ügyvezető Elnökség javalatot tett a szövetségi elnöknek a Társadalmi Kerekasztal meghívottlistájának véglegesítésére, és határozatot hozott a szükséges dokumentációk elkészítésére.
Az Ügyvezető Elnökség főosztályai bemutatták a negyedéves munkaprogramjukat.
*** Április 7-én, csütörtökön, a szövetség bukaresti székházában megtartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ. A zsúfolt politikai program miatt egy héttel „megcsúszott” sajtóértekezleten ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett Frunda György szenátor, az RMDSZ állandó strasbourgi képviselője, valamint Elek Barna, Kerekes Károly, Szilágyi Zsolt és Zsigmond László képviselők vettek részt.
Beszédjében Markó Béla röviden értékelte az ET-raportőrök romániai látogatásának tapasztalatait, kifejtve szövetségünk álláspontját az ET-ajánlások teljesítésével kapcsolatban. Elmondotta, hogy az RMDSZ által készített és az ET küldötteinek átnyújtott helyzetértékelő dokumentumok kedvező fogadtatásban részesültek az ET jelentéstevői részéről. (E dokumentumokat – az ET-ajánlások teljesítésére vonatkozó Feljegyzést és a kiegészítő mellékleteket román nyelven szétosztották a sajtó képviselőinek is.) Markó Béla megelégedését fejezte ki afölött, hogy a jelentéstevők kijelentették, az ET továbbra is ellenőrzi az ajánlások teljesítését. Erre szükség is van, hiszen szövetségünk véleménye szerint a koalíciós pártoknak, a kormánynak nincs politikai akarata az ígéretek beváltására. Példaként említette a részleges kegyelmi rendelet kétes megfogalmazását, amely módot adott arra, hogy a nagyenyedi börtönigazgatóság mintegy felülbírálja az elnöki rendeletet, és úgy a 8 elítéltből csak öten nyerhették vissza szabadságukat, közülük pedig Karsai László öngyilkos lett. Nem beszélve arról, hogy Cseresznyés Pál nem is szerepelt a kegyelemben részesítettek listáján. Sajnos, nem észlelhettünk semmilyen nyitottságot a hatalom részéről a magyar kisebbség problémáinak kezelésében. A kisebbségek helyzetének javításában igen jelentősnek ítélték meg a jelentéstevők a tanügyi törvény elfogadását. Sajnos a képviselőházi szakbizottság által elfogadott törvénytervezet számunkra elfogadhatatlan. Ugyancsak diszkriminációs a háborús veteránokra vonatkozó, a minap elfogadott törvény. Mindezek a kormány, a hatalom kétszínőségére, a kisebbségek helyzetének reális megoldását célzó akarat teljes hiányára vallanak, hiszen az ilyen diszkriminációs törvényeket és más, a kormánypárt és csatlósai idegengyőlöletét, intoleranciáját tanúsító szabályozásokat éppen az ET jelentéstevőinek látogatása után fogadják el, miközben Adrian Nãstase kormánypárti vezető a kisebbségek felé történő nyitásról tesz hangzatos kijelentéseket.
Ezután Frunda György röviden összefoglalta az Európa Tanács által támasztott és a jelentéstevők által figyelemmel kísért elvárásokat, amelyeket kilenc ajánlásban, de tulajdonképpen 14 pontban fogalmaztak meg, s amelyek négy kategóriába oszthatók: a nemzetközi egyezmények ratifikálása, a médiák függetlenségének biztosítása, az igazságszolgáltatás függetlensége és a nemzeti kisebbségek kérdése. Frunda György is a hatalom kétkulcsosságára hívta fel a figyelmet, amely egyfelől hangzatos kijelentéseket tesz külföldön vagy különböző nemzetközi fórumokon és rendezvényeken, másfelől semmit sem tesz az ígéretek beváltására. A Nemzeti Kisebbségi Tanács csupán kirakatintézmény, mint ahogy a különböző nemzetközi rendezvényeken tett kijelentések az etnikai intolerancia és az idegengyőlölet elleni harc melletti elkötelezettségről is csupán szemfényvesztés, amikor a Parlamentben, a központi hatalom szintjén, de a helyi hatalmi intézményekben is gyakoriak az idegengyőlölet, a kisebbségek iránti intolerancia megnyilvánulásai. Csak egy példát említett: a Szenátus ma fogadott el egy olyan törvényjavaslatot, mely szerint a más nyelven közzétett reklámokat, hirdetéseket ötször nagyobb illetékek terhelik, mint a román nyelvőeket. Ha a Tanügyi törvényt jelenlegi formájában fogadja el a törvényhozás, a kisebbségi oktatás helyzete rosszabb lesz, mint a Ceaušescu korszakban volt, és mint amilyen ma. Emlékeztetett egy 1966-os, máig érvényben levő törvényre, amely szerint kizárólag a szülők joga eldönteni, milyen nyelven tanuljanak a gyermekeik.
Kerekes Károly a háborús veteránok durván diszkriminatív törvényének történetét ismertette, majd feltette a szónoki kérdést, vajon hogy fogják megmagyarázni választóiknak az RNEP, a kormánypárt és a Nagyrománia Párt honatyái azoknak az észak-erdélyi románoknak a kirekesztését a veteránok közül, akiket akaratuk ellenére soroztak be a magyar hadseregbe és küldtek a keleti frontra, miközben a Wehrmachtba, illetve az SS-alakulatokba önkéntesen bevonult szászokat és svábokat nem sújt ilyen megkülönböztetés. A nyíltan diszkriminatív, alkotmányt sértő törvény ellen az RMDSZ parlamenti csoportja az Alkotmánybírósághoz fordul – közölte Kerekes Károly.
Ugyancsak alkotmányossági óvást emel az RMDSZ képviselőházi csoportja a mezőgazdasági jövedelmek adótörvénye ellen, jelesen a törvény első szakaszának ítélete ellen, amely a tulajdonformától teszi függővé az adóztatást. Elek Barna képviselő ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy első ízben szavaznak meg törvényt az ellenzék nélkül, s ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kormánypárt, a kormánykoalíció bármilyen törvényt megszavaztathat a Parlamentben. Elek Barna elmondotta, az RMDSZ módosító javaslatát, hogy a tulajdonlevelek kibocsájtásától számított három évig ne adózzanak a magángazdák, nem vették figyelembe. Ez a törvény rossz, mert erkölcstelen és képmutató – szögezte le.
Zsigmond László és Szilágyi Zsolt a Szabadelvő Kör csíkszeredai konferenciájának határozatairól számolt be, amelyeket a román fordítás elkészülte után a sajtó rendelkezésére bocsátanak. Ennek kapcsán Markó Béla elmondotta, hogy a különböző frakciók, ideológiai irányzatok kialakulása és megerősödése az RMDSZ-en belül természetes folyamat, és nem gyengíti, hanem erősíti érdekképviseleti szervezetünket.