*** December 15-én, csütörtökön délben a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor és Madaras Lázár képviselő – akik az RMDSZ küldöttségének tagjaiként háromnapos látogatást tettek a Moldovai Köztársaságban –, továbbá Tokay György, a képviselőházi frakció elnöke foglalt helyet a fővárosi sajtó képviselőivel szemben.
Markó Béla rövid bevezetőjében ismertette a szövetség életében végbement legutóbbi eseményeket – külön kiemelve az SZKT Kolozsváron elfogadott dokumentumait és határozatait –, és tájékoztatást adott az RMDSZ-delegáció Moldovai Köztársaságban tett látogatásáról. Az RMDSZ sikerének nevezte az Alkotmánybíróság elismerésre méltóan korrekt, demokratikus döntését, amellyel alkotmányellenesnek minősítette a határátlépési illetékről szóló törvényt. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróságon Kerekes Károly Maros megyei képviselő és Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor kezdeményezésére és megfogalmazásában nyújtott be az ellenzék alkotmányossági óvást a Parlament által elfogadott törvény ellen.
Egy kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette, és Madaras Lázár statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy a hazai közvélemény nincs kellőképpen tisztában a Moldovai Köztársaság nemzetiségi kérdésének összetettségével, azzal, hogy az ország lakosságának csak mintegy 60%-a moldovai, a többi 40% más nemzetiségő, hogy a tömbben élő gagauz kisebbség számára speciális státuszt biztosító törvény készül a kisinyovi parlamentben, és hogy a Moldovai Köztársaság az ország alkotmánya szerint is soknemzetiségő állam. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla cáfolta azt a bukaresti sajtóban megszellőztetett, újabb RMDSZ-ellenes hangulatkeltést célzó hírt, hogy szövetségünk vezetői nyilatkozatban foglaltak állást egy ún. „Nagymoldova” létrehozása mellett. Ilyen nyilatkozatot soha sehol nem tett az RMDSZ, a tárgyalópartnerekkel ez szóba sem került, és egyáltalán: nem ez az álláspontunk a kérdésben – szögezte le Markó Béla.
Ugyancsak kérdésre válaszolva Tokay György kifejtette, miért támogatja az RMDSZ-frakció a sorrendben immár 8-ik bizalmatlansági indítványt. Ennek okát a Vőcőroiu-kormány katasztrofális gazdaságpolitikájában jelölte meg, amelynek következményeként az ország gazdasági és társadalmi helyzete annyira megromlott, hogy ezúttal nem kizárt az indítvány megszavazása. Példaként említette a parlamenti erőviszonyok elmozdulására az ellenzék kezdeményezte korkedvezményes nyugdíjazásról szóló törvény megszavazását, amelyet korábban a kormánykoalíciós többség ellenezett.
A sajtóértekezlet végén, arra az esetre, ha év végéig nem lenne több találkozó, Markó Béla kellemes karácsonyt és boldog újévet kívánt a sajtó munkatársainak.
*** 1994. december 12–14-e között Markó Béla szövetségi elnök vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség tett látogatást a Moldovai Köztársaságban. A delegáció tagjai voltak Takács Csaba, ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor és Madaras Lázár képviselő.
A háromnapos látogatás során az RMDSZ küldöttségét fogadta Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke, Petre Lucinschi, a Parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkozókra került sor a kormányzó Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, Dumitru Moőpan pártelnökkel, a nemzeti kisebbségek képviselőit is magában foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel, az ellenzéki Földmővesek és Értelmiségiek Blokkja képviselőivel, továbbá a gagauz kisebbség képviselőivel, a Moldovai Parlament Emberi jogi és nemzeti kisebbségi bizottságának, valamint Külügyi bizottságának a tagjaival. A látogatás és az ennek során létrejött megbeszélések jelentőségét az adja, hogy szövetségünk – parlamenti pártként és a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként – egyaránt fontosnak tartja a két ország közötti gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatokat, nemkülönben azokat a tapasztalatokat, amelyeket a moldovai vezető politikusok a szomszédos ország sajátos kisebbségi kérdéseinek megoldási folyamatában felhalmoztak.
*** 1994. december 12–14-e között, az Osztrák Parlament meghívására, Adrian Nőstase házelnök vezetésével négytagú román képviselőházi küldöttség látogatott Ausztriába. A delegációt – amelynek tagja volt Borbély László, a Képviselőház titkára – a legmagasabb szinten fogadták, így találkozókra került sor Franz Vraniczky szövetségi kancellárral, Thomas Klestil szövetségi elnökkel, az Osztrák Parlament két Házának elnökeivel, Wolfgang Schallenberg külügyminisztériumi államtitkárral, valamint ausztriai bankok képviselőivel, üzletemberekkel.
A tárgyalásokon kiemelt helyen szerepelt a kisebbségi kérdés. A találkozók során Borbély László kifejtette az RMDSZ áláspontját az utóbbi időben fölerősödött magyarellenes megnyilvánulásokkal kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem történt előrelépés a törvényhozás szintjén a kisebbségi kérdés rendezésében. Elmondotta, hogy a jelenlegi kormánykoalíciónak – melynek tagja az RNEP – nincs politikai akarata a kisebbségi kérdés elfogadható rendezésére.
*** 1994. december 15-én Liviu Maior oktatásügyi miniszter fogadta dr. Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. A találkozón megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében mőködhet. Erre vonatkozóan a tárca vezetője miniszteri rendeletet adott ki az illetékes megyei tanfelügyelőségnek.
Megegyezés született arról is, hogy rövidesen minisztériumi bizottság – a miniszter személyes vezetésével – száll ki Kolozsvárra, hogy megvizsgálja és megoldást találjon a református középiskola bentlakásának ügyében.