1994

1994. január 24., hétfő II. évfolyam 205. szám

***      A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének és a Kolozs megyei szervezet elnökségének közös felhívása nyomán 1994. január 22-én 11 órakor Erdély-szerte megszólaltak a harangok. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével tizenkilenc szenátor és képviselő, az Ügyvezető Elnökség alelnökei, az SZKT Állandó Bizottsága tagjai, az RMDSZ megyei elnökségének tagjai, megyei és városi RMDSZ-tanácsosok, ifjúsági szervezeteinek vezetői a Mátyás király szobor körüli néma felvonulással és a szobor előtt alkotott élőlánccal fejezték ki tiltakozásukat a megújuló demokráciaellenes, xenofób, nacionalista jelenségekkel szemben, amelyek a kolozsvári polgármester önkényes és törvénytelen, kisebbség- és kultúraellenes fenyegetéseiben is megnyilvánulnak.

A résztvevők ezzel a megmozdulással figyelmeztetni kívánták a közvéleményt a jogállamot és a demokráciát fenyegető veszélyekre.

A tüntető megmozdulást megelőzően, szombaton, január 22-én délelőtt a kolozsvári RMDSZ-székházban sajtóértekezletet tartott a szövetség vezetése, amelyen a résztvevők – Markó Béla, Takács Csaba, Tokay György, valamint Molnos Lajos megyei elnök – tájékoztatták a sajtó képviselőit a Mátyás-szobor körül szervezett akció céljáról.

 

***      A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnökségének

 

                                                                   Nyilatkozata

 

A Romániai Romák Szabad Demokratikus Egyesületének nagyváradi fiókja Rézmőves József Zoltán elnök aláírásával, 1994. január 18-i keltezéssel a nagyváradi bíróságon keresztül írásbeli értesítést juttatott el a Református Püspökségre, melyben felszólítja Tőkés László püspököt 12000 német márka kifizetésére, mely részét képezi annak a segítségnek, amelyet az Egyesület 1992. szeptemberében segélyként kapott Németországból. A felszólítás aláírója szerint a pénz elértéktelenedése, valamint az egy év és négy hónapra járó kamat miatt kifizetendő összeg már 30000 márkára rúg. A romaegyesület minden havi késedelemért 100 százalékos kamatot követel, a kifizetés megtagadása esetén öt napon belül Tőkés László-ellenes tiltakozó felvonulást helyez kilátásba, 15000 roma részvételével, valamint az ügy nyilvánossá tételét a központi és a helyi sajtóban. A pontos összképhez az is hozzátartozik, hogy a megadott határidő lejárta előtt, január 22-én a Cronica Românã címő bukaresti napilap, a püspök portréja mellett leközli a tüntetésről szóló előzetes hirdetést, A váradi romák Tőkés László lelkipásztor ellen címmel. A lap tudni véli, hogy a rendőrség engedélyezte a tüntetést, amely kedden, január 25-én a püspök lakása elől indul a Püspökség székháza elé. Ugyanakkor felszólítja a püspököt az ügy tisztázására, az interetnikus konfliktus megelőzésére, valamint annak elkerülésére, hogy a Nyugat „újjal mutogasson” Romániára.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két tisztségviselője: Papp Benjámin és Balogh Barnabás tanácsos – Tőkés László püspök tudtával – a Lippische Landeskirche felkérésére valóban foglalkozott egy 15000 márkás segélyakció lebonyolításával. A segély küldői ezt az összeget céladományként munkahelyek teremtésére szánták a romák számára. A fent említettek kapcsolatba lépve a romaegyesülettel, előlegként átnyújtottak 3000 márkát a téglavetőtelep felépítésének kezdőmunkálataihoz. Amikor az Egyesület vezetői újabb összegért jelentek meg a Püspökségen, az adomány adminisztrálói az eddig átadott pénzösszeg felhasználását igazoló számlákat kértek a segélyezettektől. A romaegyesület semmiféle szabályos elszámolást nem tudott felmutatni. Tehát az előleget nem igazolható módon költötték el. A romavezetők újból és újból követelték  pénzösszeg átadását. Az adomány kezelői értesítették az adományozót, hogy nem bizonyítható az összeg rendeltetésszerő felhasználása. Egyébként a két említett tanácsos helyszíni szemlét is tartott, ahol nyoma sem volt az „épülő” téglavetőnek. Az adományozó faxon letiltotta további összegek folyósítását. Ezt az adomány kezelői közölték a romaegyesület vezetőivel, akik nem voltak hajlandók a döntést tudomásul venni, és az értesítés átvételét is megtagadták. Ilyen előzmények után került sor a romák többi akciójára: a bíróság általi felszólítás kiküldésére, a tüntetés bejelentésére, valamint a Cronica Românã-beli cikkre.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége provokációnak tekinti az ügyet, amelyet feltehetően a háttérből szélsőséges erők mozgatnak Tőkés László közvélemény előtti lejáratása, esetleges kisebbségek közötti konfliktushelyzet teremtése, nem utolsósorban a figyelem elterelése céljából más eseményekről, amelyek komoly feszültségek forrásaivá növekedhetnek. Véleményünk szerint nem véletlenül időzítették a tüntetést január 25-re, akár sor kerül rá, akár nem; hiszen egy nappal korábbra, január 24-re ígérte Gheorghe Funar, a Kolozsvár polgármestere a Mátyás-szobor feliratának lecserélését.

Éppen ezért felszólítjuk a közvéleményt és különösképpen a roma nemzetiséget, őrizzék meg higgadtságukat, ne engedjenek semmiféle provokációnak, mely a romániai kisebbségeket meg akarja osztani, és el akarja terelni a figyelmet az ország legsúlyosabb gondjairól. Mindannyian szereztünk már az elmúlt négy esztendőben annyi közös történelmi tapasztalatot, hogy ne váljunk többé ilyen jellegő diverzió áldozataivá.

 

Nagyvárad, 1994. január 23.

                                                A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége

 

***      1994. január 22-én tartotta első kongresszusát a Romániai Földmővesek Szakszervezete (PROPACT). A Bukarestben lezajlott kongresszuson az RMDSZ képviseletében jelen volt Verestóy Attila, ügyvezető politikai alelnök, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke.

Üdvözlő beszédében Verestóy Attila elmondotta, hogy a DK többi pártjához hasonlóan, az RMDSZ is támogatja a civil társadalmat építő erőket, és mint ilyen, megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szakszervezeteknek, köztük a PROPACT-nak a magántulajdon visszaállítását szolgáló törekvéseit.