*** 1994. március 10-én, a Szenátusban a napirenden kívüli felszólalások során Hosszú Zoltán az RMDSZ szenátusi frakciójának nevében politikai nyilatkozatot olvasott fel a Rendőrség szervezésére és mőködésére vonatkozó törvénytervezethez beterjesztett módosítási javaslatunk március 9-i elutasítása kapcsán. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szenátus elutasító voksa bizonyítja, a felsőház honatyái téves alapelvből indulnak ki akkor, amikor az egyébként Alkotmányban szentesített jogok gyakorlati biztosításának törvénybe foglalását elutasítják. Nevezetesen abból, hogy „Románia a románoké”, holott a helyes alaptétel így hangzik: „Románia a románoké és a nemzeti kisebbségeké”, amit a népszámlálás adatai is igazolnak. Így tehát nem arról van szó, hogy a többség jogokat ad a kisebbségnek, hanem ezek a jogok a kisebbségeket társtulajdonosi minőségben megilletik, az Alkotmányban elismert egyenjogúság alapján. Így kellene értelmezni – európai szellemben – a többség és a kisebbség viszonyát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Románia európai integrációja csak akkor lehetséges, ha a kormányzat, a hatalom gyökeresen változtat a nemzeti kérdésben kialakított álláspontján, s ha a társadalom mentalitása is megváltozik, különben nincs mit csodálkozni azon, hogy egyre több nyugati vélekedik ilyenképpen: a civilizált Európa ott ér véget, ahol már nincsenek gótikus katedrálisok.
A Szenátus ugyanaznap, március 10-én megszavazta a Rendőrségről szóló törvényt – az RMDSZ módosító javaslatai nélkül. Szenátoraink ezért a törvény ellen voksoltak.
*** 1994. március 10-én franciaországi vendégek tettek látogatást az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A vendégek – Alexandra Lavastine, az Est Libertés képviselője, Bénédicte Flichy, a Leo Lagrange nevő országos ifjúsági szövetség küldötte, Gérard Collom, a Jean Jaurès Alapítvány főtitkára és Dominique Douay, a Lyoni Tartományi Számvevőszék kormánybiztosa – elsősorban az RMDSZ önkormányzatokkal kapcsolatos elképzelései felől érdeklődtek. Elmondották, hogy a Jean Jaurès Alapítvány ez év júniusában önkormányzati szemináriumot szeretne szervezni Romániában, amelyen különböző pártok tanácsosai franciaországi szakértők előadásait hallgatják meg.
A vendégeket Niculescu Antal, a Szövetségi Elnöki Hivatal politikai tanácsosa fogadta.
*** A Maros megyei RMDSZ szervezésében kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg a marosvásárhelyi magyarság az 1848-as szabadságharc hőseiről.
Hétfőn, március 14-én, Bem József születésének 200. évfordulója alkalmából a Kultúrpalota nagytermében, este 8 órakor, emlékestre került sor, majd másnap, március 15-én, a szabadságharc kirobbanásának napján, délután fél négytől a Székely Vértanúk emlékmővénél – régi marosvásárhelyi hagyomány szerint – koszorúzási ünnepség és népünnepély lesz.
*** A Bihar megyei RMDSZ és a nagyváradi történelmi magyar egyházak vezetésének közös rendezésében immár negyedik alkalommal kerül sor ünnepi rendezvénysorozatra március 15-e alkalmából. A hagyományoknak megfelelően a Nagyváradon kivégzett Rulikowsky Kázmér lengyel százados sírjának megkoszorúzásával kezdődik a megemlékezés-sorozat, majd koszorúzásra kerül sor Nicolae Bãlcescu, Petőfi Sándor, Szacsvay Imre köztéri szobrainál. Ezt követően ökumenikus templomi megemlékezés lesz, amelyen többek között Tempfli József római katolikus megyéspüspök és Tőkés László református püspök szól az egybegyőltekhez.