1994

1994. március 9., szerda II. évfolyam, 237. szám

*** 1994. március 8-án ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson részt vett Vida Gula újonnan megválasztott képviselőházi frakcióvezető, alelnöki minőségben.
Az alelnök beszámolójából kitûnt: a szövetségi elnök és a szövetségi biztos március 5-én Marosvásárhelyen kidolgozta az Egyeztető Tanács megalakításának munkatervét. A szövetségi elnök az alakuló ülés megtartását május 28-ra tervezi.
Az Elnökség elemezte az Európa Tanács 176-os Véleményezésében foglaltak betartását, valamint az ezt ellenőrző mechanizmus mûködését. A március végén Romániába látogató Európa Tanács Ellenőrző Bizottsága részére a magyar kisebbséget érintő kérdésekről elemzések készülnek. Ezek problémakörökre való leosztása megtörtént.

*** Kedden, március 8-án, az Ügyvezető Elnökség tagjai az RMDSZ kolozsvári székházában találkoztak a magyarországi Szabad Demokraták Szövetsége küldöttségével. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra került sor az RMDSZ-t és az SZDSZ-t foglalkoztató aktuálpolitikai kérdésekben.

*** 1994. március 8-án, Markó Béla szövetségi elnök fogadta a bukaresti székházban Susan Laffey-t, a Brit Külügyminisztérium Elemző és Kutató Főosztályának munkatársát.
Susan Laffey 1989 és 1992 között emberjogi referensként dolgozott a Nagy-Britannia bukaresti Nagykövetségén.
A vendég kérésére létrejött találkozón részt vett Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa is.
Susan Laffey aszony általános politikai kérdésekről, az RMDSZ helyzetértékeléséről, illetve szövetségünk felépítéséről, céljairól érdeklődött és kapott információt.

*** 1994. március 9-én délután Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke kezdeményezésére a fővárosi Dacia Klubban találkoztak a demokratikus ellenzék képviselőivel. A megbeszélésen az RMDSZ részéről jelen volt Verestóy Attila, a szenátusi frakció alelnöke és Niculescu Antal politikai tanácsos.
A Demokratikus Konvenció és a Demokrata Párt vezetői állásfoglalást hoztak nyilvánosságra, amelyben rámutattak arra, hogy a jelenlegi kormány egyharmada nem élvezi a Parlament jóváhagyását. A nyilatkozat az ország kulcsfontosságú intézményeinek stabilitását és a NATO struktúráiba való integrálódást veszélyeztető jelenségként minősíti a hadügyminiszternek a szélsőséges erők zsarolására történt leváltását és elítéli a letőnt rendszer kiszolgálói által a volt politikai foglyok ellen indított rágalomhadjáratot. Ezek az eljárások nem az ország válságból való kilábalását, hanem – ellenkezőleg – a bukott rendszer rehabilitását szolgálják, és megkérdőjelezik a kormánypártnak az ellenzéki pártokkal való tárgyalási szándékának őszinteségét.