*** 1994. november 12-én, szombaton, rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Maros megyei választmánya. Az ülésen megtárgyalták a Képviselôházban a nemzeti szimbólumok használatáról szóló törvénycikkely módosítására hozott határozatot, és ezzel kapcsolatban a választmány a következô Felhívást fogadta el:
FELHÍVÁS
Az RMDSZ Maros megyei választmánya felháborodással értesült Románia Parlamentje képviselôházának a Büntetô Törvénykönyv módosítására vonatkozó határozatáról, amely súlyos szabadságvesztés terhe mellett megtiltja más országok nemzeti jelképeinek nyilvános használatát.
Ez a határozat kétségtelenül sérti minden más állam és valahány nemzet méltóságát. Mivel a nemzeti szimbólumok nemcsak egyes államok jelképei, így betiltásuk minden nemzet, legfôképpen pedig a Romániában élô kisebbségek ellen irányul.
A határozat törvényerôre emelése ellentétben áll a román nemzet országhatárokon túli közösségeinek jogos igényeivel is.
Egy ilyen törvény összeegyeztethetetlen az Európa Tanácsnak az intolerancia, xenofóbia és a rasszizmus ellen hozott határozatával és a nemzetközi gyakorlattal.
Felhívjuk az RMDSZ összes területi szervezeteit, a Romániában élô kisebbségek szervezeteit, a demokratikus román szervezeteket és a törvénymódosító határozat által sértett külföldi közösségeket, hogy szervezzenek összehangolt, békés tiltakozó akciókat a Btk. ilyen értelmû módosítása ellen.
Minthogy ez az intoleráns, xenofób jellegû megfélemlítés az 1989-es forradalmi eszmények megcsúfolásának része, idôzítsük tiltakozó akcióinkat az 5. évfordulóra.
1994. november l2.
Az RMDSZ Maros megyei Választmánya
*** Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége 1994. november 12-én Kolozsváron tanácskozást tartott a területi elnökök, valamint a pártok és platformok vezetôinek részvételével. A tanácskozáson részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke is.
A tanácskozás résztvevôi megtárgyalták a szövetség legfontosabb idôszerû kérdéseit: a soron következô RMDSZ-kongresszus, a belsô választások, az SZKT december 10–11-i ülésének elôkészítése, az RMDSZ fennállásának 5 éves jubileumi megemlékezése, a Politikai Akadémia kérdéseit, és a következô ajánlatokat tette:
– A soron következô kongresszus a Szervezési Fôosztály naptári terve alapján legyen 1995. május 26–¬28-án. A kongresszus helyének eldöntése érdekében az Ügyvezetô Elnökség által kiírt feltételek szerint a kolozsvári és a csíkszeredai pályázatok alapján döntsön az SZKT, és kezelje prioritásként a kongresszus helyének, idejének, napirendjének, képviseleti normájának megtárgyalását és elfogadását.
– Kérik az SZKT-t és a kongresszusi dokumentumokat elôkészítô szakbizottságokat, hogy a döntéseket és a dokumentumokat idejében juttassák el a szövetség területi és társszervezeteihez, tudomásulvétel és véleményezés végett.
– Az RMDSZ ötéves jubileumi megemlékezéseit szervezzék a tevékenység számbavételének jegyében, mind területi, mind országos szinten, 1994. december 13-a és 1995. január 15-e között.
– Felkérik az illetékes szakbizottságokat és testületeket, amelyekre a belsô választásokkal és regisztrációval kapcsolatos feladatok hárulnak, hogy az SZKT és a kongresszusi döntések megkönnyítése érdekében idejében készítsék el, véleményezzék és hagyják jóvá a dokumentumokat, és azokat megtárgyalásra juttassák el a területi szervezetekhez, a pártok és platformok vezetôihez.
– A Politikai Akadémia létrehozásával kapcsolatban a résztvevôk kifejezték egyetértésüket, és javasolták, hogy annak tematikájában szerepeljen a nemzetközi struktúrák megismerése, politikai értelmezô szótár, a helyi és központi vezetôk, valamint az önkormányzati tisztségviselôk és szakemberek képzése.
A tanácskozás résztvevôi tiltakoznak a román Btk. 236. és 236. 1. szakaszának azon módosítása ellen, amely 6 hónaptól 3 évig terjedô börtönnel sújtja „az ország és a nemzet gyalázását”, amit megfélemlítésnek, elhallgattatásnak, a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás durva korlátozásának tekintenek.
Figyelembe véve és elfogadva a Maros megyei RMDSZ ezzel kapcsolatos felhívását, a jelenlévôk támogatják és egyetértenek a benne megfogalmazott javaslattokkal.
*** A Határon Túli Magyarok Hivatala 1994. november 9–10-én szakmai tanácskozást szervezett Budapesten „Helyi közigazgatás és kisebbségek” címmel. A horvát, szlovén, délvidéki és szlovákiai önkormányzati tisztségviselôkkel együtt Romániából a tanácskozáson meghívottként részt vett Czédly József, Eckstein-Kovács Péter, Ferenczy Ferenc, Katona Miklós, Kolumbán Gábor, Madaras Lázár, Magyari Nándor László, Somai József, Tódor Albert és Varga Attila.
A résztvevôk szakelôadásokat hallgattak meg a helyi önkormányzatok történetérôl és fontosságáról, a helyi önigazgatás hatékonyságának feltételeirôl, a közigazgatás helyzetérôl Szlovéniában, Horvátországban, Erdélyben és Szlovákiában, valamint a nyugat-európai önkormányzati rendszerekrôl.
A jelenlevôk igen érdekes elôadásokat hallgattak meg Tabajdi Csaba politikai államtitkár részérôl a magyar kormány kisebbségpolitikájáról, Szent-Iványi István külügyi államtitkár részérôl a magyar külpolitika aktuális kérdéseirôl és Pálffy Ilona, az Országos Választási Bizottság tagja részérôl a december 11-én sorra kerülô nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati választásáról.
Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácsának alelnöke „Önkormányzati tapasztalatok Erdélyben” címmel tartott elôadást.
Az elôadásokat vita követte, amelynek végén a jelenlévôk, Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettesének indítványozására megállapodtak abban, hogy a közigazgatási elmélet és gyakorlat szakemberei negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkozzanak. A következô tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz.