*** November 23-án, szerdán délelőtt Teodor Meleőcanu külügyminiszter fogadta az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségét, amelynek tagjai voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető politikai alelnök, Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök, Magyari Lajos Kovászna megyei szenátor, a Szenátus tanügyi bizottságának titkára. Jelen volt a külügyminisztérium több vezető tisztségviselője és a román-magyar alapszerződés kimunkálásában részt vevő szakértők egy csoportja.
A találkozót a román külügyi tárca vezetője kérte azzal a céllal, hogy tájékoztassa az RMDSZ vezetőségét a román-magyar viszony rendezésével, az alapszerződéssel kapcsolatos nemrég lezajlott szakértői szintő tárgyalásokról.
A két és félórás tanácskozáson nyílt eszmecsere zajlott a román-magyar viszony rendezésének kérdéseiről, a kétoldalú szerződés megkötésének feltételeiről. Küldöttségünk kifejtette, hogy a két ország közötti viszony rendezéséért folytatott tárgyalásoknak, a dialógusnak, illetve magának az alapszerződésnek a belpolitikai konteksztusa sajnos nem jelent garanciát arra, hogy ez a folyamat valóban fölgyorsulhat és befejeződhet, hiszen az elmúlt hónapok eseményeit elemezve jó néhány olyan nyilatkozatra van példa, amelyek egyértelmően magyarellenes élőek, az RMDSZ-t támadják, és itt nemcsak nyilatkozatokról van szó, hanem konkrét intézkedésekről is. Ezek közé sorolható a Tanügyi törvény helyzete, a képviselőházi szavazás a zászló- és himnuszhasználatról, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Molnos Lajos ellen hozott börtönbüntetési ítélet és a legutóbbi dokumentum, amely egyértelmően magyarellenes üzenetet hordoz és ilyen irányban fogja befolyásolni a román közvéleményt: a Román Hírszerző Szolgálat Parlament elé terjesztett jelentése. Ez a jelentés föleleveníti a régi módszereket és ismételten a magyarságot, a magyarság törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásként. Ahelyett, hogy a román-magyar dialógusra támaszkodva megindult volna egy, a romániai magyarság helyzetének rendezését szolgáló folyamat, mindegyre diszkriminatív intézkedésekkel és szándékokkal kell számolnunk. Küldöttségünk felhívta a külügyminiszter úr figyelmét erre az ellentmondásra, amelyet a belpolitikának kell föloldania, és mindazoknak – a kormánynak, az elnöki hivatalnak – akik befolyással vannak és meggyőződésünk szerint befolyással lehetnek erre a folyamatra.
Véleménycsere folyt magáról a szerződéstervezetről is, a külön kisebbségi megállapodás kérdéséről, amelyet illetően továbbra is véleménykülönbség van: a külügyminisztérium ezt egyelőre nem tartja szükségesnek, míg az RMDSZ szerint egy ilyen megállapodásra óhatatlanul szükség van.
*** 1994. november 17-én, dr. Anton Rossbach, Németország Szövetségi Köztársaság bukaresti nagykövete Csíkszeredába látogatott. Kíséretében volt dr. Thomas Prinz követségi titkár és a nagykövetség két tanácsosa, valamint a nagykövet úr felesége.
A magas rangú diplomatát a Polgármesteri Hivatalban dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere fogadta. A találkozón részt vettek Sántha Pál Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borbély Ernő, a csíki területi RMDSZ elnöke, Papp Előd és Ferenczes István RMDSZ-alelnökök, Erdei István alpolgármester, Burus Botond helyettes főtanfelügyelő és Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, a Márton Áron Gimnázium igazgatója.
A német nagykövet érdeklődött az oktatás helyzetéről Hargita megyében, különös tekintettel a német nyelv oktatására, az önkormányzatok problémáiról és az RMDSZ által meghirdetett autonómia esélyeiről. Emellett tájékoztatást kapott az Ortodox Püspökség csíkszeredai beiktatásának körülményeiről, valamint a Székelyföld elrománosítását célzó törekvésekről.
A megye prefektusával, Doru Voőlobannal való találkozása után a nagykövet és kísérete megtekintette a csíksomlyói kegytemplomot, és az ottani ferencesrendi kolostorban találkozott a csíkszeredai egyházak vezetőivel, akik tájékoztatták egyházaik problémáiról, valamint az államosított egyházi javak visszaigénylésének körülményeiről.
Este a Tilos irodalmi kávéházban kötetlen beszélgetésre került sor a város német nemzetiségő polgáraival, a német kultúra ápolásának kérdéseiről.
*** 1994. november 19-én, szombaton, Keleti György, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere és kísérete Gheorghe Tinca román nemzetvédelmi miniszterrel együtt Csíkszeredába látogatott. A Prefektúrán létrejött találkozón részt vettek – a megye és a város önkormányzati képviselői mellett – a csíki RMDSZ képviseletében Borbély Ernő elnök és Papp Előd külügyi alelnök.
A megbeszélés során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök fölvetette a gyakori berepülések kérdését különböző vallási és nemzeti ünnepeink alkalmával. Gheorghe Tinca nemzetvédelmi miniszter ígéretet tett, hogy a jövőben ilyesmi nem fog előfordulni. Az RMDSZ képviselői beszámoltak a háborús veteránok ügyeinek intézése körüli nehézségekről, tájékoztatván Gheorghe Tinca minisztert arról, hogy Hajdú Gábor szenátor irodája mellett alakult egy új veterán szövetség, amely felvállalta az ügyintézést, az iratok beszerzését, amennyiben erre felhatalmazást kapna. A román honvédelmi miniszter megígérte, hogy a kérdést pozitívan fogja kezelni. Elvi megállapodás született arrról is, hogy a két minisztérium együtmőködik abban, a területi RMDSZ segítségét is felhasználva, hogy a magyarországi levéltárakból igényelt katonai szolgálati igazolások folyamatosan és rövid idő alatt eljussanak a kérelmezőkhöz.