**** 1994. október 18-án az RMDSZ sepsiszentgyörgyi székházában a Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében tanácskozásra került sor a Kovászna megyei RMDSZ képviselői és Alfredo Miccio, az ET Bizalomerősítő intézkedések programjának igazgatója között.
Miccio úr ismertette romániai látogatásának célját, majd kérte, hogy a nemzetiségek közötti bizalomerősítő intézkedéseket célzó program számára nyújtsanak be javaslatokat.
A megbeszélés során az RMDSZ képviselői tájékoztatták a vendéget a mővelődés és oktatás terén nemzetiségünket különösen sújtó központosítási tendenciákról, illetve konkrét lépésekről. Ugyancsak szóvá tették a helyi közigazgatás autonómiáját korlátozó intézkedéseket, a magyar nemzetiség számaránya alatt jóval alacsonyabb képviseletét a privatizálási folyamatban és a rendőrség kötelékeiben.
Az RMDSZ képviselői a következő programjavaslatokat tették:
1. A magyar nemzetiség reális történelmének és kultúrájának megismertetése a románsággal;
2. A nyugat-európai létező autonómiák bemutatása;
3. A testvértelepülési mozgalom háromlépcsős formájának támogatása (egy romániai magyar-lakta településnek legyen egy hazai román, egy magyarországi és egy nyugat-európai testvértelepülése), valamint a gyereküdültetés kölcsönös támogatása.
A Háromszék megyei RMDSZ és az önkormányzat részéről a találkozón jelen voltak: Márton Árpád képviselő, Gazda István, a megyei szervezet elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Nemes Antal, a városi szervezet elnöke, Páll Ferenc megyei oktatási ügyvezető alelnök, megyei tanácsos és Kiss Jenő, megyei mővelődési ügyvezető alelnök, megyei tanácsos.
*** Október 20-án, csütörtökön, az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak vezetősége tartott sajtóértekezletet a szövetség bukaresti székházában. A szenátusi csoport képviseletében Verestóy Attila frakcióelnök és Szabó Károly frakcióalelnök vett részt az értekezleten, a képviselőházi csoportot pedig a Ház titkára, Borbély László mellett a teljes vezetőség képviselte: Tokay György elnök, Székely Ervin és Márton Árpád alelnök, valamint Fekete Zsolt titkár.
Verestóy Attila rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a sajtóértekezlet célja eloszlatni bizonyos gyanakvásokat és sanda feltételezéseket a szövetség parlamentereinek budapesti látogatásával kapcsolatban, és kifejteni az RMDSZ álláspontját a kormány különleges felhatalmazásával kapcsolatban, amelynek alapján éppen parlamenti segítséggel – azaz a parlamenti többség támogatásával – lassan immár a végrehajtó szerv diktatúrájával kell számolnunk, hiszen a kormányrendeletekkel olyan törvényes szabályozásokat léptet életbe a kormány, amelyek megalkotására és megszavazására az Alkotmány szerint csak a Parlament hivatott. Ami az RMDSZ parlamenti delegációjának semmilyen hátsó szándékot nem rejtő budapesti látogatását illeti, ez a teljes transzparencia és nyíltság jegyében, egy nagyon természetes igénynek a jegyében történt, és alapvetően beilleszkedik az európai stabilitási egyezmény folyamatába, amely a felelős politikai tényezők aktív szerepvállalására épül. Márpedig az RMDSZ-küldöttség rövid két nap alatt tíznél is több találkozón vett részt és tárgyalt Magyarország felelős politikai személyiségeivel, politikai pártok vezetőivel, parlamenti képviselőkkel, különböző országgyőlési szakbizottságok, illetve minisztériumok vezetőivel, az új magyar kormány miniszterelnökével.
Tokay György a budapesti látogatás kapcsán nyomatékosan kijelentette, hogy az RMDSZ-nek semmi rejtegetnivalója nincs, és most sem tud semmilyen szenzációt felmutatni a sajtónak, hiszen szövetségünk négy év óta ugyanazokat a törekvéseket hangoztatja és szolgálja.
Szabó Károly az alkotmány megsértésével, hatáskörének túllépésével, a különleges felhatalmazással való visszaéléssel, a parlamenti demokrácia semmibe vevésével, a végrehajtó hatalom diktatúrájának bevezetésével vádolta a kormányt, és példának a határátlépési illetéket szabályozó 50. sz. rendeletet említette, amely alkotmányos jogok gyakorlásában akadályozza az ország polgárait. Borbély László az 1994. évi költségvetés módosítására vonatkozó kormányrendelet kapcsán szintén a parlamenti demokrácia elvének megsértésében marasztalja el a kormányt, hiszen ha – mint hangoztatja – a gazdaság stabilizálódott, semmilyen oka arra, hogy kormányrendelettel módosítsa a költségvetési tervet. Tokay György és Székely Ervin a Büntető Törvénykönyv 205. és 206. cikkelyének módosítására vonatkozó határozatok kapcsán a sajtót, egyáltalán a törvényességet fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmet, arra, hogy a törvény nem az adófizető polgárt, hanem az államot védi elsősorban. Ami a rágalmazást illeti, ezt – fejtette ki Tokay György – valóban büntetni kell, de erre nem kell különleges, a sajtót diszkrimináló és megfélemlítő rendelkezés. A bírósági túlkapásoknak tág teret adó Suian-féle módosító indítvány a szocialista rendszer elleni merényletre vonatkozó rossz emlékő törvénycikkelyeket idéz. Márton Árpád a központosító törekvéseket bírálta, amelyeknek kárvallottjai elsősorban a kisebbségek.
Egy kérdésre válaszolva, Verestóy Attila elmondotta, hogy az RMDSZ a kisebbségekre vonatkozó garanciák megvalósítását nem egy budapesti látogatásban látja – nem is ez volt a látogatás célja –, hanem az európai integrációban, abban, hogy az európai demokrácia értékei előbb-utóbb Romániában is meghonosodnak, valamint az itthoni hagyományokban, a békés együttélés hazai tradícióiban. Hozzátette, hogy az európai stabilitási egyezmény mindkét igényt, a határok sérthetetlenségét és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását tartalmazza. Ezek nem az RMDSZ által megfogalmazott igények, mint ahogy az 1201-es ET-ajánlást sem az RMDSZ fogalmazta meg.
Egy másik, a Gheorghe Funar képtelen kijelentéseire válaszolva, Tokay György leszögezte, hogy ezekről szó sem esett Budapesten, Szabó Károly pedig megjegyezte, hogy az ilyen kijelentések, ha komolyan vennék őket, ronthatják a két ország közötti kapcsolatok normalizására irányuló erőfeszítések esélyét.
Szó esett arról is, hogy mindkét magyar kormány, az előző és a jelenlegi is egyformán síkraszállt, illetve síkraszáll azért, hogy az alapszerződésben bennefoglaltassék a kisebbségek jogainak a rendezése.