*** 1995. április elsején, Gyergyóremetén, Cseres Tibor születésének 80. évfordulóján a község emlékművet avatott (Burján Gál Emil alkotása) a helység nagy szülöttjének tiszteletére. Az író emlékére tartott katolikus szentmise után került sor az avatóünnepségre, amelyen a helyi és környékbeli lakosok, megyei önkormányzati és országos RMDSZ-tisztségviselők, az egyetemes magyar irodalom, valamint magyarországi testületek képviselőinek jelenlétében beszédet mondott a község polgármestere, Laczkó Szentmiklósi Endre, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke és Lászlóffy Aladár költő.
Koszorút helyeztek el az emlékművön az író özvegye, Sántha Pál Vilmos a Hargita megyei tanács nevében, a helyi közösségek, Alföldi László a bukaresti Magyar Nagykövetség, Berky Anna a Magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium, Tornai József a Magyar Írószövetség, Módos Péter az Európai Utas (az ünnepelt író utolsó szerkesztőségi munkahelye) nevében, valamint Patrubány Miklós és Tőkés József az MVSZ részéről.
Délután emlékülésre került sor a zsúfolásig megtelt Művelődési Házban. Az ülésszakon Kötő József elnöklete mellett Cseres Tibor emlékét, irodalomtörténeti helyét és a nemzeti önismeret kiteljesítésében szerzett elévülhetetlen érdemeit idézték az író özvegye, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Bodnár György, az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója, Borsi Kálmán Béla irodalomtörténész, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökségi tagja, Gálfalvy Zsolt, a Hét főszerkesztője, a Romániai Magyar PEN Klub elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Fodor Sándor író, Gálfalvy György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ács Margit, a Kortárs munkatársa.
Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül Papp Mihályt választották.
E fontos közművelődési esemény szervezői az RMDSZ gyergyóremetei szervezete, a községi tanács, az RMPSZ gyergyóremetei fiókja, a gyergyóremetei Római Katolikus Plébánia, az EMKE Országos Elnöksége és az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Mővelődés- és Egyházügyi Főosztálya voltak.
*** 1995. április 1-én, bővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei Nagyválasztmánya, amelyen a helyi önkormányzatban tevékenykedő tisztségviselőkön (polgármestereken, városi és megyei tanácsosokon) kívül jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari Nándor László önkormányzati alelnök is. Az ülés a belső választások megszervezésével, illetve a kongresszusi küldöttek kijelölésével foglalkozott. Az ÜE jelen levő tagjai által tartott bevezető előadások után a választmányi tagok és meghívottak aggályaikat fogalmazták meg a közvetlen belső választások bihari megszervezésének lehetőségeit illetően. Számos hozzászólás után a választmány egy négytagú szövegező bizottságot választott dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt, Kapy István és dr. Molnár Imre személyében, majd pedig elfogadta azt az állásfoglalást a belső választások kérdésében, mely szerint a romániai magyar közösségi kataszter elkészültéig a területi szervezetek küldöttgyűlései a képviseleti (elektoros) választás módszerének alkalmazása mellett is dönthessenek, a választókerületben elnyerhető mandátumok száma pedig egyezzen meg az ott lakó magyarság összlétszámához viszonyított arányával.
A választmány megszavazta, hogy a Bihar megyének előirányzott 24 kongresszusi helyből 11 a vidéki, 9 a városi szervezeteket, 4 pedig a megyei elnökséget illeti meg.
*** 1995. április 1-én, szombaton, a Régen kerülethez tartozó Vajdaszentiványban, április 2-án, vasárnap pedig a Bánd kerülethez tartozó Kövesden, valamint Radnóton került sor találkozóra a Maros megyei RMDSZ-vezetés falujárási programjának keretében.
*** Egy március 31-én Székelyudvarhelyen kibocsátott, Katona Ádám szóvivő által jegyzett Nyilatkozatban az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform ismét szóvá teszi a Székelyudvarhely környékén rendőrségi alakulatok által elkövetett jogsértéseket, a legutóbb, március 10-én Nyikómalomfalván, majd március 30-án Betfalván történt elháborító eseményeket, amikor is fizikailag bántalmaztak és emberi méltóságukban súlyosan megaláztak cigány és magyar nemzetiségű lakosokat. Az EMK felvállalja a sértett személyek védelmét, és jogorvoslatért folyamodik hazai és külföldi testületekhez; ennek keretében felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy tiltakozzon a román törvényhozásban a jogsértések ügyében.
Az EMK kinyilvánítja, hogy vállalja az RMDSZ Programjában megfogalmazott háromszintű autonómia – tehát a személyi elvő autonómia, a sajátos státusú önkormányzat és a regionális (területi) autonómia – megvalósítását, és kéri az RMDSZ országos vezetését, hogy tűzze a soron következő SZKT napirendjére a hármas autonómia-statútum megtárgyalását.