*** KÖZLEMÉNY
A közvélemény tudomására kívánjuk hozni, hogy az Országos Önkormányzati Tanács, amely f. év január 14-én Sepsiszentgyörgyön alakult meg, szövetségünk elsősorban szakmai jellegű belső tanácsadó és cselekvő szerve, és úgy működik, mint több más hazai politikai alakulat hasonló felépítésű belső szerveződése. Ez a tény – és semmi több – tükröződött az alakuló gyűlés munkálataiban.
Kötelességünknek tartjuk újból nyomatékosítani, hogy az autonómia alkotmányos elve, a decentralizáció gyakorlati megvalósításának hívei vagyunk minden helyi vagy testülethez nem kötődő közösség esetében, függetlenül annak etnikai összetételétől, olymódon, hogy az illető közösség problémáival kapcsolatos határozatokat azon a szinten fogadják el, a szubszidiaritás elve alapján. A mi autonómia-koncepciónkat, a kisebbségi önkormányzatot, magát az általunk használt „belső önrendelkezés” kifejezést is, csak nyilvánvaló rosszindulattal vagy politikai számítások céljából lehet a román állam egysége elleni támadásnak, vagy annak föderalizására való törekvésnek értelmezni. Mindezt a „nemzeti önazonosság megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére való jog” (Románia Alkotmánya, 7. cikkely) megfelelő gyakorlási formájának tartjuk, amely beleillik mind az Alkotmány, mind a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, mind pedig a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemébe, amelyek többek között az anyanyelv hivatalos használatát az önkormányzatokban (II. rész 7. cikkely, főként a 4. pont), valamint a társulási jogot (10. cikkely) tartalmazzák; ez utóbbi jogot a 69/1991 törvény is tartalmazza a 21. cikkely x pontjában.
Ez az összehangolt kampány, amelyet szervezetünk szövetségi elnökének egy konferencián elhangzott előadása váltott ki, annál is inkább meglepő számunkra, mivel az RMDSZ autonómiára és kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó elképzelése benne foglaltatik a Törvénytervezetünkben a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről, amelyet az RMDSZ parlamenti képviselői még 1993 novemberében előterjesztettek Románia Parlamentjének, és amely tervezetet mindmáig a Parlament egyik szakbizottsága sem elemzett.
Ugyanakkor ki kell jelentenünk: ellentétben azokkal a kijelentésekkel, melyek szerint a nemzetiségi kérdés meg lenne oldva Romániában, nem hoztak nyilvánosságra, még tárgyalási alap formájában sem, egyetlen konkrét és részletes politikai ajánlatot sem a többségi parlamenti pártok, sem pedig a kormány részéről, más kisebbségi törvénytervezetek pedig a mienk sorsában osztoznak.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a politikai cselekedeteinkben mindig betartottuk a parlamentáris utat, aggodalommal állapítjuk meg, hogy a mostani RMDSZ-ellenes nyilatkozatsorozat hangvétele, azon kívül, hogy következtetéseik nagymértékben a tények nem-ismeretén, eltorzított információkon alapszanak, hozzájárulhat a vélemény-nyilvánítás szabadságának újabb korlátozásához.
Kolozsvár, 1995. január 18.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Takács Csaba
ügyvezető elnök
*** Takács Csaba ügyvezető elnök 1995. január 18-án Budapesten találkozott dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkárral és dr. Marczelly Gusztáv helyettes államtitkárral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével, illetve általános elnökhelyettesével. A találkozón áttekintették a kárpótlási folyamat aktuális kérdéseit.
Budapesti tartózkodása során Takács Csaba ugyanakkor megbeszéléseket folytatott különböző pénzügyi intézmények szakembereivel.
*** 1995. január 20-án, az UNPO (Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete) meghívására Markó Béla szövetségi elnök és külpolitikai tanácsosa, Bíró Anna-Mária Hollandiába utaznak, ahol részt vesznek az UNPO Hágában rendezett IV. Közgyűlésén, valamint egy nemzetközi konferencián, amelynek témája: Konfliktusmegelőzés – hidegháború utáni kihívások.