*** A megszokottnál is jóval nagyobb érdeklődés övezte január 20-án az RMDSZ-vezetés idei első fővárosi sajtóértekezletét, amelyre ugyancsak szokatlan módon, – de objektív okok miatt – pénteken délelőtt került sor, s amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Takács Csaba ügyvezető elnök vett részt. (Ötvennél is több újságíró, rádió- és TV-riporter töltötte meg a szövetség bukaresti székházának nagytermét!) A szokásos bevezető is rövidebb volt ezúttal, Markó Béla éppen csak megemlítette, hogy a szövetség vezetése továbbra is fontosnak tartja a sajtó és a közvélemény tájékoztatását a szervezet tevékenységéről, állásfoglalásairól. Noha – tette hozzá – az utóbbi hetekben kevesebbet foglalkoztunk a sajtóval, a sajtó viszont annál többet az RMDSZ-szel. Valóságos nyilatkozat- és kommentáráradatot váltott ki ugyanis a szövetségi elnöknek a kolozsvári évfordulós rendezvényen tartott, az RMDSZ autonómiaprogramjáról szóló előadása, valamint az Országos Önkormányzati Tanács megalakulása Sepsiszentgyörgyön. A politikai pártok és politikusok megnyilatkozásai, reagálásai bizonyos értelemben meglepőek, hiszen az RMDSZ autonómiatörekvései nem újkeletűek, a belső önrendelkezés gondolatát, a különböző autonómiaformákra vonatkozó elveket már a brassói kongresszuson elfogadott program, majd az azóta kidolgozott és 1993. decemberében benyújtott, ám a Parlamentben meg nem vitatott kisebbségi törvénytervezetünk is magában foglalja.
A sajtóértekezleten szétosztották az Ügyvezető Elnökség január 18-i Nyilatkozatát, valamint az OÖT Sepsiszentgyörgyön elfogadott Szervezési és működési szabályzatát román nyelven.
A kérdések – természetesen – e témakörre, és ennek kapcsán az RMDSZ-nek a Romániai Demokratikus Konvencióval való viszonyára, e kapcsolatok jövőjére, a szövetség betiltását szorgalmazó RNEP/Funar-nyilatkozattal szembeni álláspontra, a szövetség dialóguskészségére a kormánykoalíció pártjaival, magával a kormánnyal.
Markó Béla egy kérdésre válaszolva tájékoztatta a sajtót, hogy csütörtök délután és este Takács Csabával együtt megbeszélést folytatott Corneliu Coposuval, Emil Constantinescuval és konzultációra került sor Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel is, amelynek során az RMDSZ autonómiakoncepciójáról és azokról a nemzetközi dokumentumokról folyt eszmecsere, amelyeket Romániának a közeljövőben alá kell írnia, illetve ratifikálnia kell.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem utal az RMDSZ vezetése az Alkotmány 1. szakaszában foglaltakra is, Markó Béla elismételte azt a jól ismert álláspontunkat, miszerint az RMDSZ kezdettől fogva elvetette és elveti Románia nemzetállamként való definiálását, amely figyelmen kívül hagyja a kétmilliós magyar nemzeti kisebbség létét, ugyanakkor újból nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szövetségünk nem vonja kétségbe az egységes államként való meghatározást, ami az ország integritásának elismerését jelenti.
Szó esett arról, hogy bár az RMDSZ-nek még nincs kialakított álláspontja arra vonatkozóan, hogy kit támogat az RDK-elnöki posztra, illetve az ellenzék egységes jelöltjeként a következő elnökválasztáson – hiszen erre testületi döntés kell –, Emil Constantinescutól az RMDSZ nem vonta meg a bizalmat, ugyanakkor az RMDSZ többé nem előlegez feltétlen bizalmat senkinek, a majdani jelölttel való konzultálás és bizonyos garanciák nélkül. A kormánnyal, a hatalommal folytatandó dialógust szükségesnek tekintjük, a kormányt egészében nem tévesztjük össze a szélsőséges erőkkel, de a céltalan és indokolatlan dialógusnak nem híve az RMDSZ, például nincs mit tárgyalnunk Funarral, akit nem különcnek tartunk – mint teszi azt Traian Chebeleu elnöki tanácsos –, hanem egyszerűen fasisztának. A kolozsvári polgármester és pártvezér nyilatkozatait annál veszélyesebbeknek ítéli meg szövetségünk, mivel ezeket a kormánykoalícióban részt vevő, a hatalmat gyakorló párt vezetőjeként teszi. Az RDK-ból való eltávolítás ugyan nem látszik valószínűnek, hiszen a konvenciós pártok vezetői és politikusai is visszakozni látszanak az RMDSZ álláspontjának nem ismeretéből származó elhamarkodott kijelentéseiktől (voltaképpen ők maguk is bajban vannak, ha arra kell válaszolniuk, milyen törvényekbe ütköznek az RMDSZ törekvései), szövetségünknek azonban erre az eshetőségre is megvan a programja, a követendő politikája – hangoztatták az RMDSZ vezetői, és hozzátették, hogy a Romániai Demokratikus Konvenció kölcsönös érdekek alapján létrejött szövetség, amelynek megbontása sem az RMDSZ-nek, sem a román ellenzéki pártoknak nem lehet érdeke. Ettől függetlenül, az RMDSZ elvtelen kompromisszumokra nem hajlandó, semmilyen koalíció kedvéért.
Markó Béla egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelő hangok nem véletlenek, ezzel azt szándékoznak elhitetni a közvéleménnyel, hogy egy ilyen lehetőség létezik, és olyan hangulatot akarnak teremteni az országban, amelyben ez megvalósíthatónak tűnjék. Ez viszont – mutatott rá Markó Béla és Takács Csaba – semmilyen törvényes, alkotmányos módon nem indokolható, és egyet jelentene az etnikai totalitarizmussal. Az RMDSZ nem párt, hanem egy nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezete. Ha ezt a szervezetet be lehet tiltani, akkor a többi kisebbségi szervezet létjogosultságát is megkérdőjelezik?
Markó Béla cáfolta azt a teljesen alaptalan híresztelést, hogy Sepsiszentgyörgyön egy újabb magyar autonóm tartomány megalakítására történt kísérlet, és csodálkozásának adott hangot amiért a sajtó nem a tanácskozás lényeges üzenetére koncentrált, vagyis arra, hogy politikai pártjaink nem törődtek kellőképpen a helyi autonómia reális megvalósításával. Ami pedig a helyi önkormányzatok társulási jogát illeti, ezt nyíltan valljuk, hiszen ezt a 69/1991-es helyhatósági törvény is biztosítja.
Dinu Patriciu egy újságíró által idézett immár jól ismert javaslatára, hogy az RMDSZ politikusai ideológiai meggyőződésüknek megfelelően lépjenek be a román pártokba, és ezzel számolják fel az RMDSZ-t, Markó Béla retorikus kérdéssel válaszolt: vajon a létező román pártok közül (amelyeknek egyébként szintén nincs kialakult ideológiájuk) melyik vállalta fel programjában a nemzetiségek, jelesen a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét. Egyébként annak a véleményének adott kifejezést, hogy az RMDSZ-re, ha nem is mint pártra, hanem mint érdekvédelmi szövetségre mindig is szüksége lesz a romániai magyarságnak. Takács Csaba pedig a konvenciós pártok vezetőinek egyes magyarellenes megnyilatkozásait a politikai tőkeszerzés igényével magyarázta, és bizonyos fokig érthetőnek ítélte. Ugyanakkor azt, hogy miért kell nekünk különböző saját szerveződéseket, intézményeket létrehoznunk, azzal válaszolta meg, hogy erre a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek teljes hiánya kényszeríti a romániai magyarságot.
1995. január 20., péntek III. évfolyam, 454. szám
