*** 1995. január 23-án 15 órára Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök Marosvásárhelyre, a szövetségi elnök hivatalába összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés lapzártakor még tartott, határozatainak ismertetésére visszatérünk.
*** Markó Béla 1995. január 21-én és 22-én Hágában részt vett az UNPO IV. Közgyűlésén. Az ENSZ-ben nem képviselt népeket, nemzeteket és kisebbségeket tömörítő, Abháziától Tibetig és a kurdoktól az amerikai indiánokig a világ különböző, jogaikért harcoló nemzeti közösségeit magába ölelő szervezet új vezetőséget választott és állást foglalt időszerű kérdésekben. A január 26-ig tartó rendezvényen a továbbiakban Bíró Anna-Mária, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa képviseli az RMDSZ-t.
Hágában ugyanakkor Jan D’Ansembourg gróffal, a holland külügyminisztérium Európai osztályának vezetőjével folytatott megbeszélést Markó Béla, és találkozott De Hoop Schefferrel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának különmegbízottjával is.
*** Folytatja téli falujárását a Szatmár megyei RMDSZ-vezetés. Nemrégiben Dobrára, majd Szamoskrassóra látogatott el Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök és Antal István, a Megyei Tanács Állandó Bízottsága tagjának társaságában.
Mindkét Szatmár megyei településen élénk eszmecsere alakult ki a választópolgárok és a vendégek között. Dobrán különösen a földtörvény alkalmazásának kérdéseiről, a középületek sorsáról, a közbiztonság kérdéseiről, Szamoskrassón a tanácsi munka eredményesebbé tételének lehetőségeiről, az oktatás, az egészségügy, a helységrendezés és ivóvíz-szolgáltatás kérdéseiről folyt tanácskozás, és nagyon sok kérdés hangzott el az egykori tsz-tagok nyugdíjaztatásával kapcsolatban is.
Január 24-én, Szatmár megye RMDSZ-képviselői és szenátora a Megyei Tanács alelnökével együtt Sárközújlakon, január 25-én pedig Szatmárnémetiben találkoznak a vállalkozókkal.
*** 1995. január 20-án, pénteken ülésezett a Maros megyei RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Véglegesítették a testület szervezési és működési szabályzatát, amelyet a február 11-i TKT-ülés ratifikál. Meghallgatta a testület a Leltározó Bizottság jelentését, amelyből kitűnt, hogy a bizottság nem tapasztalt hiányt a megyei szervezet alapeszközeinek, leltári tárgyainak számbavételekor. Az Ügyvezető Elnökség felkérte a városi és megyei tanács RMDSZ-frakcióinak szóvivőit, Béres András és Bulyovszky Loránd tanácsosokat, hogy hívják össze január 23-ára az RMDSZ városi és megyei tanácsosait, és foglaljanak állást a tanácselnök és a prefektus sajtónyilatkozatával kapcsolatban. A testület ugyanakkor megbízta Zonda Attila megyei elnököt, dr. Kelemen Attila TKT ÁB-elnököt és Kerekes Károly politikai alelnököt, hogy vegyenek részt a Maros megyei RDK január 21-i, szombati ülésén, ahol képviseljék a szervezet álláspontját. A testület ugyanakkor más – oktatási, gazdasági, szervezési – kérdésekkel is foglalkozott.
*** 1995. január 21-én, szombaton került sor Marosvásárhelyen a Romániai Demokratikus Konvenció Maros megyei tanácskozására, amelyen az RMDSZ-t Zonda Attila megyei elnök, Kerekes Károly képviselő, politikai alelnök és dr. Kelemen Attila, a TKT elnöke képviselte. A találkozón nem vett részt a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt.
A megbeszélés első momentumaként az RMDSZ képviselői kérték konvenciós partnereiket, foglaljanak állást a megyei RMDSZ-nek a megyei RDK-ban betöltött státuszával kapcsolatban. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az RMDSZ-t a szövetséges pártok egyenrengú társtagnak tekintik. A jelenlevők elfogadták az RMDSZ ama javaslatát is, hogy a tanácskozás – előre közölt napirend hiányában – legyen tájékoztató, problémafelvető jellegű.
Mint az várható volt, a találkozó fő témái az RMDSZ autonómia-programja és az OÖT sepsiszentgyörgyi létrehozásával kapcsolatos kérdések voltak.
A nyílt és őszinte légkörű megbeszélésen az RMDSZ képviselői rámutattak a szövetség ellen irányuló összehangolt lejáratási kampány diverziós jellegére, melynek egyik eleme az RMDSZ diszkreditálása konvenciós szövetségesei előtt. Ezt követően az RMDSZ képviselői ismertették a résztvevőkkel, hogy az autonómia-formák igénye a brassói kongresszuson elfogadott Program része, a Románia Parlamentjében is bejegyzett kisebbségi törvénytervezetünk elvi alapja, tehát régóta ismert a román hivatalos szervek és a közvélemény előtt. Ezek az igények összhangban állnak az Alkotmánnyal, a Románia által aláírt nemzetközi jogi szabályozásokkal és az ET ajánlásaival. A Sepsiszentgyörgyön megalakult OÖT az RMDSZ-tanácsosok, alpolgármesterek és polgármesterek tevékenységével foglalkozó országos testület, amelynek létrehozása az RMDSZ belügye, belső szerveződési forma, s ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott a listáin megválasztott tanácsosaival, polgármestereivel. Képviselőink ismertették az OÖT főbb célkitűzéseit, feladatait és hatáskörét, és leszögezték, hogy mindezek a tevékenységek minden politikai párt szuverén belső ügye, a megoldások keresése, szervezési formák megválasztása úgyszintén.
A megbeszélés legfontosabb eredménye a tények és események tisztázásán túl annak a véleménynek az elfogadása volt, hogy gyakoribbá kell tenni a találkozókat, eszmecseréket, melyek révén elkerülhető a megalapozatlan állásfoglalások, sajtónyilatkozatok sorozatos megjelenése, hiszen ezek utólagos kimagyarázása sokkal problematikusabb, mint a felmerülő kérdések megtárgyalása, tisztázása.