*** 1995. június 30-án és július 1-én alakuló ülését tartotta Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa.
Az első napon Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatót terjesztett elő a IV. Kongresszustól eltelt időszak szervezeti eseményeiről, munkájáról, valamint bel- és külpolitikai fejleményeiről, különös tekintettel a Parlamentben megszavazott Tanügyi törvény nyomán kialakult helyzetről, és felkérte az SZKT-t, hogy fogadjon el határozatot a kérdésben, illetve dolgozza ki az RMDSZ stratégiáját a kialakult helyzetben.
Az Igazoló Bizottság 132 SZKT-tag mandátumát igazolta, majd megalakultak a frakciók. Titkos szavazással, három menet után Dézsi Zoltán, Somai József és Kelemen Attila közül megválasztották az SZKT Állandó Bizottságának elnökét Dézsi Zoltán személyében. Az SZKT-tagok többsége (92) beiratkozott a hét frakció egyikébe. A hét frakció: Szociál-liberális, MIT, Szórvány, Keresztény-Demokrata, Partium, Polgári Centrum és Novum Fórum. Hasonlóképpen kijelölték az SZKT által az Etikai Bizottságba, a Szabályzat-Felügyelő Bizottságba, valamint az Ellenőrző Bizottságba javasolt személyeket. A frakcióvezetőkből összeült Egyeztető Kerekasztal konszenzussal elfogadott javaslatára az SZKT megválasztotta az Állandó Bizottságot, jelesen a három alelnököt (Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt) és három titkárt (Virág György, Muzsnay Árpád és Somai József). Ugyancsak az első napon megalakultak az SZKT szakbizottságai is.
Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök előterjesztette javaslatát az ügyvezető elnök személyére vonatkozóan. Az SZKT a szövetségi elnök javaslatára Takács Csabát 56 szavazattal, 24 ellenében, megerősítette az ügyvezető elnöki tisztségben.
Az ülés második napján, szombaton az ügyvezető elnök javaslatot terjesztett elő az Ügyvezető Elnökség új struktúrájára vonatkozóan, amit az SZKT 66 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadott. Eszerint az Ügyvezető Elnökség 8 személyből áll, ezek: az ügyvezető elnök, az öt főosztály – önkormányzat és területi szervezetek, oktatási, gazdasági-szociális, mővelődés- és egyházügyi, valamint ifjúsági főosztály – vezetője és a kongresszusi döntés éretelmében a mindenkori két frakcióelnök, ügyvezető alelnöki minőségben. Az ügyvezető elnök alárendeltségében mőködik a gazdasági igazgató és az ügyvezető elnökségi titkár. A gazdasági-szociális főosztály vezetőjét kivéve, az SZKT Takács Csaba javaslatára megerősítette Demeter Jánost (önkormányzat és területi szervezetek), Cs. Gyímesi Évát (oktatás), Kötő Józsefet (mővelődés és egyház) és Tamás Lászlót (ifjúság) az ÜE alelnökeiként. A gazdasági főosztály vezetőjét a szeptemberi SZKT-n választják meg. Gazdasági igazgató Birtalan József, titkár Kós Anna lett.
Az ülésszak második napjának fő napirendi pontja a Parlamentben megszavazott Tanügyi törvény kapcsán kialakult helyzet elemzése és a megfelelő stratégia, cselekvési terv kidolgozása volt. Markó Béla felolvasta a Tanügyi törvény elfogadása nyomán kialakult helyzettel kapcsolatos Felhívás-tervezetet, majd Asztalos Ferenc tartott tájékoztatót a Tanügyi törvény parlamenti vitájával és elfogadásával kapcsolatban. A vita során körvonalazódott az SZKT álláspontja, illetve az az akcióterv, amelyet az RMDSZ az elkövetkező időszakban megvalósítani szándékozik a romániai magyarság számára elfogadhatatlan Tanügyi törvény életbe ültetése ellen, illetve a kilenc hónapja beterjesztett és félmillió aláírással támogatott törvénytervezet parlamenti megvitatásáért. Az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely rövid időn belül kidolgozza javaslatait és azokat az Operatív Tanács elé terjeszti megvitatás és elfogadás végett. Borbély László javaslatára az SZKT megbízta a parlamenti csoportot azzal, hogy a kialakult feszült helyzetre való tekintettel kérjen kihallgatást Ion Iliescu elnöktől. Az SZKT elfogadta a szövetségi elnök által előterjesztett Felhívást, majd döntött arról, hogy a következő SZKT-ra szeptember 8–9-én kerül sor, Gyergyószentmiklóson.
*** FELHÍVÁS
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta következetes politikai küzdelmet folytat a romániai társadalom demokratizálódásáért, országunk európai integrációjáért, kétmilliós magyar nemzeti közösségünk jogegyenlőségéért. Mindvégig úgy véltük, hogy ezek a célkitőzések elválaszthatatlanok egymástól, és nem lehet igazi demokráciát teremteni a többség számára úgy, hogy a kisebbséget továbbra is megfosztják legelemibb jogaitól.
Ugyanakkor akaratunkat, az általuk képviselt közösség akaratát csakis alkotmányos és törvényes eszközökkel kívántuk érvényesíteni, parlamenti munkánkban az általános és sajátos demokratikus érdekeket egyszerre kívántuk szolgálni.
A romániai magyar nemzeti közösséget több mint hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják fölszámolni a különböző román kormányok, és ez a szándék 1989 után sem szőnt meg, sőt, az ezt képviselő szélsőséges, xenofób, magyarellenes erők egyre nyíltabban lépnek föl. A magyarellenes uszítás, a fasiszta izgatás elfogadottá vált a román Parlamentben, és sajnos a valós demokráciáért küzdő román politikusok is tehetetlenül szemlélik, hogy egyre veszedelmesebben tolódik el az ország vezetése szélsőséges irányba.
A kulturális genocídium szándékának és fokozatos megvalósításának legújabb és legsúlyosabb bizonyítéka a parlamentben elfogadott Tanügyi törvény, amely az anyanyelvő oktatás szétzúzásának hatékony eszköze lesz az elkövetkező időszakban, folytatva és felerősítve az 1989 előtti kommunista diktatúra módszereit. Ez a törvény egyértelmően diszkriminatívabb, magyarellenesebb és kisebbségellenesebb még a Ceauőescu-rezsim hasonló törvényeinél és rendelkezéseinél is.
Román tannyelvő osztályok erőszakos telepítését írja elő minden helységben.
Megtiltja számos tantárgy anyanyelvő oktatását, beleértve a teljes körő szakoktatást.
Felszámolja a létező magyar szakiskolákat és osztályokat.
Megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, újból és végképp államosítja az egyházaktól elkobzott iskolákat.
Megtiltja önálló magyar egyetemi és főiskolai intézmények létesítését.
Olymódon szabályozza a vizsga- és felvételi rendszert, hogy ezáltal a magyar anyanyelvő gyerekeket román tannyelvő iskolába kényszeríti, mert megtiltja számukra, hogy felsőoktatási intézményekbe anyanyelvükön felvételizzenek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem fogadhatja el ezt a törvényt, amely a Romániában élő kisebbségek akaratát semmibe veszi. Sem a félmillió magyar nemzetiségő román állampolgár aláírásával ezelőtt kilenc hónappal benyújtott törvénykezdeményezésünkre, sem sokszor megismételt felhívásunkra, hogy az oktatás kérdéséről folytassunk párbeszédet a kormány képviselőivel, választ nem kaptunk.
Többségi szavazással dönteni sajátos helyzetben lévő közösségek sorsáról, azok megkérdezése és véleményük figyelembe vétele nélkül nem lehet, és a történtek egyértelmően bizonyítják, hogy csak saját döntési jogkörök megadása, minél szélesebb autonómia szavatolása révén lehetséges a burkolt vagy nyílt kulturális genocídium elkerülése.
A most megszavazott Tanügyi törvény ellentmond az Alkotmánynak és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeknek.
Felhívjuk a romániai magyarságot, hogy az elkövetkező időszakban minél nagyobb összefogással, szolidárisan, egyöntetően tiltakozzék anyanyelvő oktatásunk megcsonkítása ellen.
Felhívjuk Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül eddigi álláspontjukat, ne taszítsák a romániai magyar közösséget törvényen kívüli állapotba, és ne engedjék az országot a szélsőséges nacionalista erők prédájává válni akkor, amikor Románia egész népének gazdasági és politikai érdeke a gyors európai integrációt kívánja.
Felhívjuk a demokratikus román ellenzéket, hogy ne engedjen a nacionalista retorikának, és próbálja megakadályozni Románia leszakadását az egységesülő Európáról.
Felhívjuk a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni a magyarságot ellenségként beállító, hazug propagandától, mert mi itt, Romániában, a románokkal együtt kívánjuk sorsunkat rendezni.
Felhívjuk Magyarország kormányát, hogy támogassa céljainkat és emelje fel szavát minden nemzetközi fórumon a minket sújtó elnyomás ellen.
Felhívjuk az Európa Tanácsot, az Európai Uniót, az EBESZ-t és az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni, ne engedjék, hogy a fasiszta uszítás, a nacionalista győlölködés úrrá legyen ezen a térségen, újabb konfliktushelyzetet teremtve, veszélyeztetve Európa biztonságát és stabilitását.
Felhívjuk Európa és a világ kormányait, segítsenek nekünk megakadályozni anyanyelvő oktatásunk és kultúránk megsemmisítését, egy nagy múltú és erős kultúrájú magyar közösség visszaszorítását és eltüntetését Romániából, Erdélyből.
Marosvásárhely, 1995. július 1.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa