*** A IV. Kongresszus határozatait a május 30-i, 541. számú RMDSZ-Tájékoztatóban közzétett Közleményben nem a végleges jegyzőkönyv szerint ismertettük. A 3. és 4. határozat szövege a kongresszusi jegyzőkönyv hangszalag alapján véglegesített változata szerint a következőképpen hangzik:
3. A romániai magyar nemzeti közösség érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ több mint nyolc hónapja nyújtotta be a Szenátushoz Tanügyi törvénytervezetét, közel félmillió aláírással alátámasztva. A törvénytervezetet az Alkotmánybíróság és a kormány küldözgeti teljesen indokolatlanul az egyik intézménytől a másikig, megakadályozva, hogy a Parlament napirendre tűzhesse. A kongresszus az eljárást a kétmilliós magyar nemzeti közösséggel szembeni diszkriminációnak, jogos elvárásai figyelmen kívül hagyásának tartja, és tiltakozását fejezi ki ellene.
4. A kongresszus elhatározza, hogy az RMDSZ Programjában megfogalmazott autonómia-koncepció támogatására vonatkozó népszavazás kérdését átutalja a Szövetségi Képviselők Tanácsához megvitatás végett.
*** Csütörtökön, június 1-én, tartotta első kongresszus utáni sajtóértekezletét Bukarestben az RMDSZ.
Markó Béla újraválasztott szövetségi elnök mellett ezúttal Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióalelnök, Borbély László, a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára és Varga Attila képviselő foglalt helyet a központi sajtó, valamint a külföldi hírügynökségek képviselőivel szemben.
A sajtóértekezlet középpontjában természetesen a IV. Kongresszuson elfogadott dokumentumok állottak, különös tekintettel a háromnapos maratoni tanácskozás által kiváltott példátlan RMDSZ-ellenes kampányra.
Markó Béla bevezetőjében köszönetet mondott a sajtó Kolozsváron jelen volt képviselőinek az ott végzett fáradságot nem ismerő munkájukért. Kifejtette, hogy a kongresszus dokumentumainak a hazai politikai közéletben való fogadtatására vonatkozó pesszimista jóslata sajnos bevált. A kongresszus nyílt és elvszerű politikai kínálattal, az ország demokratikus átalakulását szolgáló üzenettel lépett a hazai politikai élet porondjára, és megerősítette, hogy az RMDSZ parlamenti úton, politikai eszközökkel akarja megvalósítani célkitűzéseit. Sajnos az országban vannak politikai erők, amelyek érdekeltek az etnikai feszültség szításában, az ország európai integrációjának megakadályozásában. Erről tanúskodik a Szenátusban és a Képviselőházban az RMDSZ ellen kibontakoztatott példátlan támadás, minősíthetetlen rágalomhadjárat. A Parlament két Házában, a sajtóban és különösen a közszolgálati televízióban elhangzó nyilatkozatokat nem tekinthetjük felelőtlen személyek megnyilatkozásainak. Nem felelőtlenségről van szó, hanem tudatos politikai obstrukcióról, a problémák megoldásának megakadályozására irányuló nyílt szándékról. Senki a felszólalók közül nem ismeri azokat a dokumentumokat, amelyekről ítélkeztek. Mindaz, ami történt, a félretájékoztatást, a közvélemény manipulálását szolgálja, és nem egyéb durva nacionalista, magyarellenes uszításnál. A kolozsvári kongresszus – hangsúlyozta Markó Béla – nem jelent fordulópontot a szövetség stratégiájában és taktikájában, hanem az eddigi politikai vonal megerősítését a brassói kongresszuson elfogadott dokumentumok szellemében.
A kérdések és válaszok során szóba került a bukaresti amerikai nagykövet Adrian Nőstaséhoz intézett, a Zászló- és himnusztörvénnyel kapcsolatos fenntartásait kifejező levele, valamint a IV. Kongresszus 5. számú határozata a legnagyobb kedvezmény elvének újbóli megadásával kapcsolatban. Ennek kapcsán Markó Béla utalt arra, hogy az RMDSZ-t azzal vádolják, kiviszi a nemzetközi porondra, az európai szervezetek elé azokat a kérdéseket, amelyekre itthon kellene megoldást találni. Valóban – mondotta –, itthon kellene megoldást találni, de erre a hatalomnak nincs politikai akarata. Az RMDSZ számtalan kísérlete a dialógusra, a problémák megtárgyalására kudarcba fulladt, a kisebbségi oktatási törvénytervezetre vonatkozó számtalan indítványa eredménytelen maradt, sőt a törvénytervezet a szenátusi változatban még sokkal rosszabbá alakult. Egy, a nyílt etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyére vonatkozó kérdésre Szabó Károly elmondta, hogy ennek nem látja esélyét, de az RMDSZ-t nem lehet szélsőséges úszítással vádolni. Másrészt a magyarok nem okolhatók a villanyáram árának emelésével – jelentette ki a manipulációk hasztalanságára célozva. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla szenvedélyesen ítélte el azt az állapotot, hogy miközben az RMDSZ-t a legsúlyosabb rágalmakkal, vádakkal és fenyegetésekkel illetik a kormánykoalícióban részt vevő szélsőséges nacionalisták (terrorista szervezetnek nevezik az RMDSZ-t, börtönbütetést követelnek a kongresszus küldötteire, sőt a halálos ítélet visszaállítását javasolják ebben az összefüggésben), az ország elnöke, a vezető kormánypárt vezető politikusai egyetlen szót sem szólnak a nyílt nacionalista úszítás bajnokai ellen. Ez a magatartás bátorítja a nyílt győlöletszítást, ami valóban súlyos veszélyeket rejt magában. Bárányi Ferenc végezetül arra kérte a sajtó képviselőit, hogy az RMDSZ álláspontjainak tükrözésében ne legyenek elfogultak, célzatosan szelektívek, hanem tárgyilagosak. Ehhez felajánlotta együttműködését a sajtóval.
*** NYILATKOZAT
Az RMDSZ IV. Kongresszusát követő napokban Románia Szenátusában és a Képviselőházban példátlan támadások érték szervezetünket.
Az RMDSZ ellen indított kampány minden alapot nélkülöz. A szónokok semmiféle hivatalos írott anyagra nem támaszkodtak és nem is támaszkodhattak, hiszen sem Programunkat, sem Alapszabályzatunkat még nem ismerhették.
Érthetetlen az a mód, ahogy egyes, magukat felelős politikusnak tartó szenátorok és képviselők, elferdített és megcsonkított nyilatkozatokra, sajtókommentárokra és TV-híradó-részletekre való hivatkozással az RMDSZ betiltását, a kongreszus résztvevőinek bebörtönzését követelik, sőt a Képviselőházban ebben az összefüggésben olyan vélemény is elhangzott, amely a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazta.
A történteket a demokratikus és alkotmányos rend elleni súlyos támadásként értékeljük. Súlyos felelősség terheli a kormánypárti koalíció vezető pártját nemcsak azért, mert nem határolta el magát a provokációtól, hanem azért is, mert egyes tagjai maguk is felsorakoztak a feszültségkeltők közé.
A parlamenti pluralizmus a demokrácia és a jogállam egyik alapvető értéke. Elvárjuk tehát, hogy a fennálló jogrend védelmében az erre illetékes hatóságok elemezzék a történteket, és indítsanak eljárást azok ellen, akik bizonyíthatóann és sorozatosan szegik meg az alkotmányos előírásokat.
Az RMDSZ törvényesen bejegyzett érdekvédelmi és képviseleti szervezet. Több mint ötéves tevékenysége alatt szigorúan betartotta a fennálló jogszabályokat, és ezeket a jövőben is be kívánja tartani. A különböző autonómia-formák jogi megfogalmazását az RMDSZ a törvényhozás útján kívánja megvalósítani, a parlamenti demokrácia elveinek tiszteletben tartásával, ugyanakkor szorgalmazza az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének maradéktalan érvényesítését. Ezek az elvek tiszteletben tartják Románia szuverenitását, területi épségét és egységét. A szervezetünk elleni jogellenes, az ország stabilitását veszélyeztető támadások ezért nem maradhatnak következmények nélkül. Az ilyen és hasonló, már-már menetrendszerűen megismétlődő kampányok nem csupán az RMDSZ-t és annak tagjait, a romániai magyar nemzeti közösséget, hanem az ország társadalmi berendezkedésének alapvető intézményeit sértik. Szervezetünk elvárja, hogy a helyzet normalizálása érdekében azonnali és hatékony intézkedések tétessenek.
Bukarest, 1995. június 1.
Az RMDSZ parlamenti csoportja