*** NYILATKOZAT
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1995. június 17-én tartott elnökségi ülésén ismételten annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nemzeti közösségünk egy pillanatig sem hajlandó lemondani az anyanyelv használatáról, az anyanyelvű oktatás természetes jogáról, és semmilyen törvénnyel sem kényszeríthető e jogának feladására.
A Képviselőház és a Szenátus által elfogadott Tanügyi törvénytervezetek lényegében merev alapelvek, fél- és látszatmegoldások totalitárius reflexekkel tarkított változatai, ugyanakkor a kisebbségi oktatást diszkrimináló, jogsértő rendelkezései miatt még a kommunista időszak tanügyi törvényéhez képest is visszalépést jelentenek.
Az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény életbe léptetése elleni harcában az elnökség számít minden olyan politikai és civil szervezet, szövetség támogatására, amely érdekelt a román társadalom egészének európai normák szerinti demokratizálódási folyamatában.
Ugyanakkor felhívja a romániai magyar társadalom minden tagját, hogy úgy, ahogyan a félmillió aláírás gyűjtésekor ezt egy emberként tette, az elkövetkezőkben támogassa a romániai magyarság érdekvédelmi szövetsége, az RMDSZ által irányított jogos harcot.
Megmaradásunkat szavatoló anyanyelvű oktatásunk jogaiért vívott harcunkban megkülönböztetett szerep hárul történelmi egyházainkra, amelyek a történelem során – sajátos belső autonómiájuknak és hitet sugárzó tevékenységüknek köszönhetően – a legkilátástalanabb helyzetekben is megtalálták nemzeti közösségünk továbbélésének lehetőségeit.
Felkérjük az írott és az elektronikus sajtó képviselőit, hogy lehetőségeik szerint tájékoztassák a közvéleményt a tiltakozás lehetséges, az európai gyakorlatban bevált formáiról, és adjanak naprakész tájékoztatást az elkövetkezőkben kibontakozó eseményekről.
Szováta, 1995. június 17.
Az RMPSZ Országos Elnöksége
*** 1995. június 17-én, szombaton, Szovátán felavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az alapítványi támogatással vásárolt és önerőből rendbehozott épület egyszerre 80 személynek biztosít megfelelő szállást az európai hírő gyógyfürdőtelepen, kiváló keretet biztosítva tanfolyamokhoz, a pedagógusok továbbképzéséhz, az erdélyi magyar értelmiség különböző rendezvényeihez, és pihenési lehetőséget is nyújt.
Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, a magyar oktatásügy történetében nagy szerepet játszó Teleki-család leszármazottja, aki hozzájárulását adta ahhoz, hogy a központ a Teleki nevet vegye fel.
A meghívottakat Bíró István, az RMPSZ országos titkára, a központ igazgatója köszöntötte, majd Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke ismertette a Teleki Oktatási Központ célkitűzéseit és szerepét a romániai magyar oktatásban. Németh János Maros megyei (szovátai) képviselő az új pedagógiai létesítmény helyi fontosságát, dr. Demény Lajos történész professzor pedig a Teleki család Erdély történelmében játszott szerepét emelte ki. A megnyitót Banner Zoltán előadóestje zárta. Romániai magyar képzőművészek számos képet ajánlottak fel a Központ díszítésére, ezekből kiállítás nyílt.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cs. Gyímesi Éva oktatásügyi ügyvezető alelnök, az erdélyi magyar történelmi egyházak képviseletében dr. Csiha Kálmán református püspök és Lestyán Ferenc római katolikus érseki vikárius, számos romániai magyar pedagógus, értelmiségi.
*** Június 17-én, szombaton, Markó Béla megbeszélést folytatott a kézdivásárhelyi RMDSZ-szervezet vezetőségével, az ügyvezető elnökség és a választmány tagjaival. A megbeszélésen szóba kerültek a kézdiszéki szervezet időszerű problémái, illetve országos bel- és külpolitikai kérdések is.
*** A Székelyföldi Egyeztető Tanács Nyilatkozatot adott ki az 1995. június 14-én Gyergyószentmiklóson megtartott soros üléséről, amelyen Csíkszék, Gyergyószék, Háromszék képviselői mellett meghívottként jelen volt egy Maros megyei küldöttség is, s amelyen elemezték az RMDSZ IV. Kongresszusának munkáját, az ott elfogadott dokumentumokat.
Elégedetten állapították meg, hogy fontos és a SZET által támogatott kérdésekben előrelépés történt.
1. A kongresszus elfogadta és dokumentumaiban rögzítette az általános és titkos belső választások megtartását.
2. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzati autonómia mellé programjába iktatta a területi autonómia iránti törekvéseket is.
3. Önmeghatározásunkban a valóságnak megfelelően a „nemzeti közösség” fogalmát rögzítették.
A Nyilatkozat a továbbiakban rámutat arra, hogy „a kongresszus előkészítése kívánni valót hagyott maga után. A kongresszusi dokumentumok késői kézhez vétele, felületes ismerete akadályozta a minőségi döntések meghozatalát”, ezért a Programba és az Alapszabályzatba „hibás, egymásnak ellentmondó megfogalmazások is kerültek”, amelyeket „két évig nem lesz módunkban megváltoztatni”.
„A SZET ajánlatosnak tartaná – hangzik a Nyilatkozat –, ha a szövetségi munkában testületeink felelősségtudattal kezelnék a vitatható szövegrészeket.
A SZET szorgalmazza szövetségünk szellemi és anyagi erőforrásainak teljes körű mozgósítását programunk megvalósításának érdekében, különös tekintettel a belső választások határidőn belüli megtartására.”
Megvitatásra került az SZKT alakuló ülésének várható napirendje, ezen belül az Ügyvezető Elnökség szerkezeti felépítése és egyes kiemelt jelentőségű főosztályok fenntartása, illetve létrehozása is.
„Annak ellenére – hangzik végezetül a Nyilatkozat –, hogy egyetért Borsos Géza SZKT-képviselő kongresszus előtt tett nyilatkozatának erkölcsi indítékaival, nem fogadja el a testületből való visszalépését, hiszen ez térségünk számára kivívott fontos képviseleti tisztség.”