*** 1995. június 26-án együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója a szövetség bukaresti székházában. Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök helyzetelemzése és Magyari Lajos szenátor részletes tájékoztatója alapján megvitatták a Tanügyi törvénytervezet várható elfogadása után követendő stratégiát.
A tanácskozáson részt vettek Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség több tagja, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a területi szervezetek és társszervezetek elnökei, valamint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is.
*** 1995. június 23-án, pénteken Kolozsváron tanácskozott a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezlete. Történelmi egyházaink vezetői tájékoztatást hallgattak meg a Parlament két Házában elfogadott Tanügyi törvénytervezetről, az egyeztető bizottság munkájáról. Megállapították, hogy az organikus törvény súlyosan sérti az Alkotmányban és a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott jogokat a nemzeti közösségek minden szintő anyanyelvő oktatására vonatkozóan. Leszögezték, hogy olyan körülmények között, amikor a jogtalanul elkobzott egyházi javakat nem szolgáltatták vissza, a felekezeti oktatás átutalása a magán szférába egyet jelent annak felszámolásával. Egyházvezetőink a kétmillió magyar hívő nevében üzenetet intéztek a Parlament két Házának elnökeihez, amelyben követelik a Tanügyi törvény elfogadásáról dönteni hivatott parlamenti szavazás elhalasztását mindaddig, amíg a nemzeti közösségünk és a romániai nemzeti kisebbségek oktatásáról szóló fejezet a kisebbségek számára is elfogadható rendelkezéseket irányoz elő. Hasonló üzenetet intéztek egyházvezetőink Ion Iliescu államfőhöz, amelyben közlik, hogy a kérdésben – külön levélben – kihallgatást kértek az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének elnökétől és főtitkárától, Miguel Angel Martineztől és Daniel Tarschystől. Egyházfőink ugyanakkor levéllel fordultak Hervé de Charette francia külügyminiszterhez, az Európai Unió Tanácsának soros elnökéhez, amelyben kérték, tájékoztassa az Unió cannes-i ülésszakát arról, hogy a készülő Tanügyi törvény súlyos jogfosztást jelent a romániai magyar nemzeti közösség számára, és szorgalmazták, járjon közbe azért, hogy a Tanügyi törvényt ne emeljék jogerőre. A felsorolt dokumentumokat történelmi egyházaink részéről a következők írták alá: Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József és Reizer Pál római katolikus püspökök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református püspökök, dr. Erdő János unitárius püspök, Kiss Béla evangélikus püspökhelyettes, Túry László temesvári római katolikus főesperes, dr. Márta Ivor és Szilágyi Aladár, az erdélyi református egyházkerületek főgondnokai.
A tanácskozáson jelen volt dr. Kötő József, az RMDSZ mővelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke.
*** 1995. június 24-én Marosvécsen a vár falán Kemény Jánost megörökítő dombormővet (Hunyadi László alkotása) helyeztek el és háromnyelvő emléktáblát (Burján G. Emil munkája) avattak.
Az ünnepségsorozat a helyi református templomban kezdődött, ahol igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az avatóünnepségen egybegyőlteket Székely József esperes köszöntötte, majd Komán János, a maroshévízi Kemény János Alapítvány elnöke mondott beszédet. Ezt követően Kiss Jenő, az egykori Helikon szabad írói társulás egyetlen élő tagja elevenítette fel a marosvécsi összejövetelekhez kapcsolódó emlékeit. A romániai magyar írók nevében Gálfalvi Zsolt mondott ünnepi beszédet. Bogdán István, a kolozsvári Állami Magyar Színház mővésze Dsida Jenő Psalmus hungaricus címő költeményét adta elő, majd Lászlóffy Csaba ez alkalomra írt szonettjét szavalta el. A résztvevők az avatóünnepséget követően a kegyelet koszorúit helyezték el Kemény János sírján.
Délután került sor a romániai magyar írók tanácskozására. A mintegy nyolcvan jelenlévő író, költő elhatározta, hogy a romániai magyar írótársadalom évenként tematikus vándor-összejöveteleket tart irodalmunk, mővelődési életünk súlyponti gondjait megtárgyalandó.
*** 1995. június 24–25-én tartotta Székelyudvarhelyen első küldöttgyőlését a Magyar Ifjúsági Tanács. A küldöttek elfogadták a MIT alapszabályzatát, mőködési szabályzatát, valamint programjának alapelveit, és megválasztották a MIT vezetőségét.
A résztvevők a MIT elnökévé Ráduly Róbertet választották, az Elnökség további tagjai: Lőrincz Csaba, Makkai Péter, Nagy Pál és Vajda László.
A küldöttgyőlés megválasztotta a MIT képviselőit a Szövetségi Egyeztető Tanácsban, valamint a Szövetségi Képviselők Tanácsában.
A küldöttgyőlés felhatalmazta az Elnökséget, hogy kezdeményezze a MIT felvételét az Európai Nemzeti Ifjúsági Bizottságok Tanácsába (CENYC).
A MIT első küldöttgyőlésén az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE–Transsylvania), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei vettek részt. Megfigyelőként jelen voltak a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetségének (DUMA) és a Maros megyei Ifjúsági Szervezetek Egyeztető Tanácsának (MISZET) képviselői is.
*** Elégtelen részvétel miatt el kellett halasztani a Szatmár Megyei Önkormányzati Konferencia szombatra, június 24-re összehívott ülését. A megjelent városi, községi és megyei tanácstagok úgy döntöttek, hogy július 8-ára hívják össze ismét a tanácskozást. Az RMDSZ Megyei Állandó Bizottsága határozatának értelmében a Megyei Önkormányzati Tanácsot ideiglenesen – július 8-ig – ugyanazok a küldöttek képviselik az újonnan megalakuló SZKT-ban, mint korábban.
*** Hatodik alkalommal rendezték meg vasárnap, június 25-én a Szatmár megyei Bogdándon a Nemzetiségek Népitánc Találkozóját. Az eső ellenére is sikeres rendezvényre jellemző, hogy a résztvevők kétharmada kívül rekedt a zsúfolásig megtelt Mővelődési Házon. Külön örvendetes jelensége volt az idei találkozónak a hagyományőrző fiatal korosztály táncainak nagyszámú jelenléte a rendezvényen.