1995. március 23., csütörtök III. évfolyam, 498. szám

*** A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvântul Nou című román nyelvű megyei napilapban 1995. március 18-án az „Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga” megalakulásának 3. évfordulója alkalmából közzétett Közleménnyel kapcsolatban a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöksége Évfordulós megemlékezésnek nevezett diverzió címmel Nyilatkozatot adott közre, amely határozottan visszautasítja a „keresztény kulturális liga” közleményének alaptalan és valótlan állításait.
A Kovászna megyei magyarságot rágalmazó állításokkal szemben, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak, sőt ősei sírhantjainak elhagyására kényszerült, s ekképpen a román nemzetiségű lakosság drasztikusan csökkent a megyében, a hivatalos statisztikákból és közleményekből ennek éppen az ellenkezőjére derül fény. Jelesen, hogy 1930–1992 között, de különösen az utóbbi három évtizedben a megye román ajkú lakossága folyamatosan nőtt mind abszolút számokban, mind a megyei összlakosság százalékarányában: az 1930. évi 30.962-ről (20,21%) az 1977. évi 41.060-ra (20,63%), illetve az 1992. évi 54.586-ra (23,40%), míg a magyar nemzetiségű lakosok száma, ha abszolút számokban nőtt is, ami természetes, százalékarányban csökkent, az 1966. évi 79,4%-ról az 1992. évi 75,3%-ra. Mindemellett a 23,40%-ot kitevő román lakossághoz viszonyítva a megye vezető funkcióiban 44,49%-os a román nemzetiségűek aránya, miközben egyes területeken és intézményekben (Állami Tulajdon Alap, Számvevőszék, Prefektúra, Állami Irattár, Pénzügyőrség) a magyar nemzetiségűek jelenléte vagy teljesen jelentéktelen, vagy egyszerűen a nullával egyenlő.
A háromszéki RMDSZ-vezetés nyilatkozata rámutat arra, hogy az úgymond „előzött” Kovászna megyei románok, akik a hirhedt Hargita-Kovászna megyei jelentés kapcsán a Parlamenti Bizottság előtt „tanúskodtak”, jórészt visszatértek otthonaikba, s ebben az „intoleráns” székelyek nem akadályozták meg őket. Minthogy az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga és más ligák és alapítványok vezetőségeiben számos, a megyei szervekben vezető tisztséget viselő román nemzetiségű személy van, elképzelhető, milyen destabilizáló és provokatív hatásúak ezek a megnyilvánulások.
Végezetül a Kovászna megyei RMDSZ nyilatkozata síkraszáll a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő, politikai spekulációk és gyanúsítgatások nélküli demokratikus társadalom megteremtéséért.