*** 1995. november 20-án, Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a FUEV küldöttségét, amely dr. Christoph Pan professzor, az európai kisebbségi szövetség elnöke vezetésével látogatást tesz Romániában. A delegáció tagjai voltak Armin Nickelsen főtitkár, Ludwig Elle és Frank Nickelsen alelnökök. Az RMDSZ részéről a találkozón jelen volt Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióelnök, Bárányi Ferenc képviselő, valamint Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Úgyszintén jelen volt a megbeszélésen Balaton Zoltán, az RMDSZ Temes megyei szervezetének ügyvezető elnöke és dr. Karl Singer, a Német Demokrata Fórum bánáti területi elnöke.
A megbeszélésen a jövő év májusában Temesváron, az RMDSZ és az NDF közös szervezésében sorra kerülő FUEV-kongresszus előkészületeiről és aktuális politikai kérdésekről folyt eszmecsere.
A FUEV-delegációt fogadta a Külügyminisztériumban Ioan Maxim vezérigazgató, a Mővelődési Minisztériumban Csortán Ferenc, a Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója. A küldöttség kedden, november 21-én találkozik Romulus Poppal, a tanügyminisztérium államtitkárával és a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőivel is.
*** Az RMDSZ szenátusi frakciója nevében Hajdú Gábor hétfőn, november 20-án politikai nyilatkozatot olvasott fel az 1989. december 22-i események kapcsán öt–öt év börtönbüntetésre elítélt és külföldi emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalember ügyében. Kedden, november 21-én, az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Márton Árpád képviselő tette szóvá politikai nyilatkozatban a hét zetelaki fiatalember helyzetét és kérte az államfőt arra, hogy részesítse őket elnöki kegyelemben. Mindketten hangsúlyozták, hogy a decemberi eseményekben való részvétel miatt egyetlen román nemzetiségő állampolgárt sem állítottak bíróság elé és ítéltek el, csupán a Hargita és Kovászna megyei magyar nemzetiségőekre nem alkalmazták az 1990. január 4-i amnesztiarendeletet.
A zetelakiak ügyében ugyanakkor az RMDSZ szenátusi frakciója a következő Állásfoglalást teszi közzé:
ÁLLÁSFOGLALÁS
Közismert, hogy az 1989. december 22-i események következtében a bukaresti Katonai Törvényszék tíz zetelaki (Hargita megye) fiatalembert súlyos börtönbüntetésre ítélt. Ezek közül hét elítéltnek – Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs vádlottaknak – nem volt más bőne, mint az, hogy feldúlták a zetelaki Milícia épületét, az ott talált fegyvereket, kommunista propagandaanyagot és a Kommunista Párt zászlaját a Milícia előtti téren máglyába rakták, elégették, közben a szabadságot éltető jelszavakat hangozattak, és a téren összegyőlt tömeggel együtt egypercnyi csenddel adóztak a forradalom áldozatainak.
Dacára annak, hogy senkit sem bántalmaztak, még csak kezet sem emeltek senkire, ezeket a fiatalembereket a Katonai Törvényszék személyenként 5 év börtönbüntetésre ítélte, és kártérítésként még a pártzászló ellenértékének megfizetésére is kötelezte.
Tudomásunk szerint 1989. december 22-én az ország lakói hasonló cselekmények százaival nyilvánítoták ki a kommunista diktatúra elleni mélységes tiltakozásukat, a demokrácia megvalósulásába vetett reményüket. E tömegmegmozdulás képezte az új rendszer erkölcsi és politikai alapját. Ezért tartjuk elfogadhatatlannak és megmagyarázhatatlannak, hogy a decemberi változások eredményeként létrejött új hatalom az igazságszolgáltatás gépezetének felhasználásával bőncselekménynek minősítette a saját létezését elősegítő cselekedetek tömkelegéből – rendhagyó esetként – éppen a zetelaki magyar nemzetiségő fiatalokét, akikre súlyos börtönbüntetés mondatott ki.
Mindezek alapján az RMDSZ szenátusi frakciója határozottan támogatja a hét elítélt kegyelmi kérvényét, és kéri Ion Iliescu urat, Románia elnökét, hogy a közelgő évforduló alkalmából gyakorolja elnöki kegyelmi hatáskörét.
Bukarest, 1995. november 20.
Az RMDSZ szenátusi frakciója
*** Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés székelyudvarhelyi csoportja a kövekező Közleményt hozza nyilvánosságra:
A székelyudvarhelyi kórházban folytatja éhségsztrájkját Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője, amelyet még október 23-án kezdett a romániai magyarság esélyegyenlőségének biztosításáért, a Tanügyi törvény ellen.
Az EMK akciója keretében Katona Ádám előtt a 24 éves Kádár Attila 12 napig tartott éhségsztrájkot Székelyudvarhelyen.
Az EMK RMDSZ-platform kérésére japán sztrájkot hirdetett több száz intézmény, vállalat, iskola. Egyes egyházközségek is csatlakoztak ehhez a tiltakozó akcióhoz. Leng a fehér zászló számos templomon, polgármesteri hivatalon, sőt a csíkszeredai megyeházán is! Platformunk ezúton kéri a történelmi egyházak vezető testületeit, intézkedjenek avégett, hogy esélyegyenlőségünkért, így a Tanügyi törvény elleni tiltakozásként, karácsonyig Erdély valamennyi magyar templomán lobogjanak a fehér zászlók.
Katona Ádám mindaddig akarja folytatni éhségsztrájk-akcióját, amíg Ion Iliescu elnök nem tesz ígéretet annak a hét zetelaki székely fiatalembernek a megkegyelmezésére, akiket az 1990. január eleji amnesztiarendelet ellenére a bukaresti Katonai Törvényszék 1991. március 29-én öt–öt évi börtönbüntetésre ítélt községük milíciaépületének felgyújtása vádjával. Egyetlen román etnikumú személyt sem idéztek törvényszék elé vagy ítéltek el 1989. december 22-i hasonló kártevésért. A koncepciós perben igazságtalanul és ártatlanul elítélt hét zetelaki magyar már öt éve politikai emigrációba kényszerítve nem térhet haza szülőföldjére, családjához.
Nevük: Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor.
A harminc napja folytatott éhségsztrájkja óta Katona Ádám több mint 12 kilót fogyott, vércukor szintjének eddigi legkisebb értéke 52 mg% volt, vérnyomása 100–120 Hgmm.
Éhségsztrájkja a román és külföldi sajtót, közvéleményt, valamint számos emberjogi szervezetet egyaránt foglalkoztat.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés székelyudvarhelyi csoportja
*** Az RMDSZ és az RMPSZ Maros megyei szervezetei, valamint történelmi egyházaink Maros megyei esperesi hivatalai által az anyanyelvi oktatást elsorvasztó Tanügyi törvény megváltoztatásáért, az elkobzott egyházi javak visszszolgáltatásáért, a felekezeti iskolarendszer visszaállításáért, valamint az RMDSZ által szerkesztett és félmillió aláírással támogatott saját Tanügyi törvénytervezet parlamenti napirendre tőzéséért november 2-án meghirdetett Ima- és bőjthónap kezdeményezéshez újabb és újabb személyek és csoportok csatlakoznak. Szombaton, november 18-án 123, vasárnap, november 19-én 27 személy és az SZKT soros ülésén részt vevő képviselők, összesen 97 személy, november 20-án, hétfőn 32 személy vett részt. A szombati áhítatot Kolcsár Sándor unitárius esperes, a hétfő esti áhítatot Borbándi András református lelkész vezette.
A Maros megyei kezdeményezéshez nemcsak a megyéből, hanem Hargita, Brassó, Kolozs, Beszterce és Kovászna megyéből is egyre többen csatlakoznak.