*** Frunda György szenátor szerdán, november 22-én fölkereste Traian Chebeleu nagykövetet, Románia Elnökének szóvivőjét, és fölvetette az 1990. márciusi események kapcsán 10 évi börtönnel sújtott Cseresznyés Pál helyzetét, kérve az államfőt, hogy elnöki hatáskörével élve részesítse kegyelemben a marosvásárhelyi börtönben sínylődő Cseresznyés Pált. Hasonlóképpen kérte az 1989. december 22-i események nyomán elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalember – Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József és Szabó Sándor – számára is az elnöki kegyelem gyakorlását.
Frunda György ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a jövő hét folyamán fogadja őt Ion Iliescu államelnök.
*** November 21-i ülésén a Szenátus megtárgyalta a hazai pénznem drasztikus, 10%-os leértékelése következtében előállott helyzetet. Frunda György és Szabó Károly szenátorok sikeresen szálltak síkra azért, hogy az ülésen, az előzetes döntésnek megfelelően, legyen jelen a miniszterelnök is. Nicolae Vőcőroiu kormányfőnek és Mugur Isőrescunak, a Nemzeti Bank kormányzójának kimagyarázkodó helyzetelemzése heves vitát váltott ki.
Az RMDSZ-frakció nevében Szabó Károly és Verestóy Attila szólalt fel. Szabó Károly szenátor a törvényhozás felelősségét hangsúlyozta a piacgazdálkodás térhódítását elősegítő törvények (pl. Csődtörvény) meghozatalának halogatásáért. Rámutatott arra, hogy a kormányrendeletek túlzott engedélyezése folytán a törvényhozás megengedhetetlenül átruházza jogkörét a végrehajtó hatalomra, s olyan kormányrendeletek léptek érvénybe ilymódon, amelyek lehetővé teszik a gazdasági vállalatoknak, hogy fokozzák a raktáron maradó, eladhatatlan termékek gyártását. Fölemlítette, hogy az irreálisan alacsonyan tartott átváltási ráta miatt számos termék exportja veszteségessé vált. A kormány a tulajdonjog mielőbbi magánkézbe juttatása helyett a letőnt rendszer modelljéhez, a nemzetgazdaság finanszírozásához tért vissza. Figyelmeztetett arra, hogy a bankrendszer politikai alapokon történő ellenőrzésére tett kísérletek megengedhetetlenek és csupán ronthatják a helyzetet.
Verestóy Attila szenátor rámutatott arra, hogy a centralizmus és a felülről vezéreltség elve manapság járhatatlan út, a Nemzeti Bank befolyásolhatja, de nem irányíthatja a pénzügyi folyamatokat. A lej leértékelése drágítja, természetesen, a tőke árát, ezért keresni kell a hazai pénznem erősítésének lehetőségeit. Az előállott helyzetért elsősorban a jelenlegi kormánypolitika okolható, a kívánt előrehaladás csupán a privatizáció és a restrukturálás felgyorsításával, a beruházásokat serkentő és a külföldi tőke beáramlását elősegítő szabályozással érhető el.
*** A Képviselőház 1995. november 21-i ülésén, a Btk. és a Büntető Perrendtartás módosítására vonatkozó törvény végső szavazása előtt Tokay György frakcióvezető fejtette ki az RMDSZ képviselőházi csoportjának véleményét a törvényről, elismételve az általános vita során képviselőink által kifejtett fenntartásokat, a szövetség véleményét. Rámutatott arra, hogy a büntetések növelése egyszerő, ám nem célszerő megoldás a bőnözés letörésére, megelőzésére; ennek infrastrukturális feltételei sem adottak, hiszen a börtönök ez idő szerint is túlzsúfoltak. Az pedig elfogadhatatlan érv, hogy a bírák nem hoznak majd súlyosabb ítéleteket, hiszen akkor miért szigorítottuk meg a büntetéseket? Tokay György e gyakorlati megfontolások után részletezte szövetségünk elvi, alkotmányossági kifogásait a Btk. egyes cikkelyeinek módosításával szemben, amelyek az RMDSZ megítélése szerint ellentétesek a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok rendelkezéseivel és az ország alaptörvényével, az Alkotmánnyal is. Ezért az RMDSZ-frakció a Btk. módosítására vonatkozó törvénytervezet ellen szavaz – szögezte le Tokay György, majd a Párttörvénnyel kapcsolatos megjegyzések felsorolása után bejelentette, hogy ezt a törvényt, gyengéi ellenére is elfogadhatónak tekinti és megszavazza az RMDSZ.
*** November 22-én, szerdán, a Román Hírszerző Szolgálatról szóló jelentést vitatta meg a két Ház együttes ülése. A vitában felszólalt Szabó Károly szenátusi frakcióvezető és dr. Csapó József szenátor is.
*** 1995. november 21-én, Tordán megünnepelték a Jósika Miklós Közmővelődési Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját.
Az összejövetelt Imre Lajos, az egyesület jelenlegi elnöke és egyik alapító tagja nyitotta meg, megemlékezve az elmúlt 25 év kiemelkedő mozzanatairól. Az alapítók célkitőzéseiről és az egyesületnek a regionális szellemi közegre gyakorolt hatásáról szólt a másik alapító tag, Bágyoni Szabó István költő. Kötő József, az RMDSZ mővelődés- és egyházügyi alelnöke egyesületeink hagyományos szerepéről beszélt a nemzeti közösségek önkormányzata gyakorlásában, a mővelődési értékek megszületésében, a modernizációs törékvések kimunkálásában. Dr. Csetri Elek, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja áttekintette az aranyosszéki mővelődési hagyományokat és az egyesületi tevékenység mai feladataira figyelmeztetett. Király László költő a Jósika Miklós Közmővelődési Egyesület hagyományaiból, saját mőfordítói tevékenységéből kiindulva a multikulturalitás szelleme ápolásának fontosságára figyelmeztetett.