*** Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió Parlamentje és a Román Parlament Vegyes Bizottságának az október 16-17-i, brüsszeli ülésén. Miután hangoztatta annak az előkészületi szakasznak a rendkívüli fontosságát, melynek során meg kell teremteni az alapfeltételeket Románia európai struktúrákba való beilleszkedéséhez, rátért azokra a már megfogalmazott követelményekre, melyek teljesítése tekintetében sajnos nem tapasztalható előrehaladás.
Fölemlítette, hogy nem oldódtak meg a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetésének a problémái, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a választott helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt illetve rendelkezéseket, a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a Helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények. Az Ombudsman-törvény csak a szakbizottságokig jutott el, a Nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény viszont még idáig sem. A kormány vonakodik megadni hozzájárulását a Kultusz-törvényhez, lévén, hogy annak rendeznie kellene az elkobzott egyházi tulajdon visszajuttatásának a problémáit.
Borbély László kitért azokra az időközben elfogadott törvényekre, melyeknek az egyes rendelkezései ellentmondanak a Vegyes Bizottság korábbi ajánlásainak és Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Hivatkozott arra, hogy a Tanügyi törvény betiltja bizonyos tantárgyak anyanyelvi oktatását, és teljes egészében a nem román nyelvő szakmai oktatást, ami magyar tannyelvő iskolák és osztályok megszüntetését vonja maga után. A törvény lehetetlenné teszi, hogy anyanyelven felvételizhessenek a diákok a román tannyelvő tagozatokra, és kikényszeríti ugyanakkor, hogy minden helységben mőködtessenek román osztályokat, s nem utolsósorban újra államosítja a kommunista rendszer által elkobzott felekezeti iskolákat.
Figyelmeztetett arra, hogy az Államosított házakra vonatkozó törvény csak rendkívül szők keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat, s megemlítette, hogy a Büntető Törvénykönyv újonnan beiktatott 205. és 206. szakaszai szabadságjogokat sértenek azáltal, hogy börtönbüntetéssel sújtják más államok zászlainak kitőzését és himnuszainak eléneklését.
Az integrációs folyamat felgyorsítása érdekében Borbély László képviselő szükségesnek mondotta az idézett rendelkezések parlamenti újratárgyalását. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy a legerősebb kormányzó párt olyan szövetségesekre is támaszkodik, amelyek határozottan ellenzik az ország felcsatlakozását Európához – lásd a Nagy Románia Párt elnökének állásfoglalásait. Iliescu elnök román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó, pozitív visszhangot kiváltó, javaslatát illetően pedig megjegyezte, hogy az akkor nyerhet reális érvényt, hogyha törvényes garanciák biztosítják majd a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. Úgy értékelte egyúttal, hogy a Románia integrációjának stratégiáját felvázoló, felvételi kéréshez csatolt, dokumentum megfelelő alapot képez a konkrét tárgyalás beindításához. Befejezésül kijelentette, hogy az RMDSZ minden tekintetben és minden fórumon támogatja Románia euró-atlanti struktúrákba való beilleszkedésének az ügyét.
*** KÖZLEMÉNY
1995. október 14-én, Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök, valamint Gulácsi Éva és Székely Ferenc (irodavezető) tagok jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepeltek:
1. a központi platform-iroda mőködésének szervezési és anyagi feltételei;
2. az évi rendes közgyőlés tárgysorozata és szervezési kérdései;
3. a tagfelvételek előkészítése;
4. az RT külkapcsolatainak bővítése, külügyi referensek kinevezése;
5. a `96-os helyhatósági és a szövetségi belső választások stratégiai kérdései.
Megfogalmazódott a Reform Tömörülés szövetségen belüli helye és szerepe újraértékelésének szükségessége.
Toró T. Tibor
elnök