*** Hétfőn, október 30-án, a Képviselőház Állandó Bizottságának bővített ülésén, amelyen részt vettek a parlamenti csoportok vezetői is, megvitatták a Btk. egyes szakaszai újratárgyalásának kérdését. Az ülésen döntés született a Btk. 236. szakasza 2. bekezdésének ügyében. Az elfogadott határozat értelmében az ÁB javasolja a szakasz újratárgyalását és módosítását olyan értelemben, hogy az idegen zászló kifüggesztése, illetve idegen himnusz eléneklése akkor számít bőncselekménynek, amennyiben az azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSZ álláspontja szerint a rendelkezés még ebben a formában sem elfogadható, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbséghez tartozó állampolgárok identitáshoz való jogát.
Október 31-én, a Képviselőház a Pártokról szóló törvényt tárgyalta, különös tekintettel a pártok struktúrájára, a pártok bejegyzésére, illetve azok szubvencionálására vonatkozó szabályokra. Függőben maradt a Nagyrománia Párt vezetője által benyújtott javaslat sorsa, amely az etnikai alapokon álló pártok betiltását szorgalmazta. A törvény vitájában az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György szólalt fel, és fejtette ki szövetségünk véleményét.
*** Hétfőn, október 30-án, Frunda György az RMDSZ szenátusi frakciójának nevében tiltakozott a kormány október 22-én hozott 832. számú határozata ellen, amellyel felmentette tisztségéből Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust (Ioan Racolőa prefektus menesztése mellett), és kijelentette, hogy e nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedéssel a vezető kormánypárt, a kormány az 1992-ben nehezen megteremtett egyensúlyt áldozza föl önös pártérdekek oltárán. Frunda György követelte a helyhatósági választások előtt a magyarság megfélemlítését és elbátortalanítását célzó diszkriminatív határozat visszavonását és Burkhardt Árpád alprefektusi tisztségbe való visszahelyezését.
Ugyanebben a kérdésben, kedden, október 31-én, a Képviselőházban Kerekes Károly a napirend előtti politikai nyilatkozatok során az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Tiltakozást olvasott fel, amelyben hangsúlyozta, hogy a vezető kormánypárt (TDRP) és az RNEP között ez év májusában létrejött politikai alku, amelynek értelmében a megye prefektusát egy RNEP-es prefektussal cserélik fel, és ugyanakkor teljesen idokolatlanul felmentik tisztségéből a magyar alprefektust, a nehezen megteremtett egyensúlyt veszélyezteti egy olyan megyében, amelyben a lakosság 41%-a magyar nemzetiségő. Az intézkedés újabb bizonyítéka a kormány, illetve a kormánypárt etnikai megkülönböztetésről tanúskodó politikájának, amelynek célja a magyar nemzetiségő tisztségviselők eltávolítása az állami szervek vezetéséből, attól függetlenül, hogy azok függetlenek avagy tagjai az RMDSZ-nek. A helyhatósági választások előtt foganatosított intézkedés ellentétben áll az Alkotmánnyal és olyan nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Románia is aláírt – jelentette ki az RMDSZ képviselője.
*** A szokásos hétfői interpellációk során az RMDSZ képviselőházi csoportja részéről október 30-án Neményi József Nándor a Kolozs megyei apahidai, dési és pusztakamarási egykori ÁMV-k áldatlan pénzügyi helyzetét tette szóvá a kormányhoz intézett interpellációjában, olyan, az idén és az 1996-os esztendőben magánosításra nem kerülő, állami tulajdonú mezőgazdasági vállalatokét, amelyek tőkésítés és átszervezés híján fizetésképtelenné váltak, és állami hitelek, illetve finanszírozás nélkül képtelenek normális termelőtevékenységet folytatni, nincsenek meg a pénzügyi forrásaik a technológiai elvárásoknak megfelelő mezőgazdasági munkálatok elvégzésére. Az RMDSZ-képviselő a mezőgazdasági kormányzat stratégiájára volt kíváncsi a Kolozs megye agrárgazdaságában jelentős szerepet betöltő, állami tulajdonban lévő mezőgazdasági egységeket illetően.
Ugyanaznap Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő írásban tette le interpellációját a privatizálandó mezőgazdasági szolgáltató vállalatok (AGROMEC, SERVAGROMEC, AGROSERVICE) egyes részlegeinek önállósulása ügyében. Ezek a vállalatok ugyanis a privatizációs listán osztatlanul, egészben jelennek meg, ami lehetetlenné teszi, hogy a falvak lakossága megvásárolhassa őket. Hasonló a helyzet egyes vendéglátóipari és turisztikai vállalatok esetében, amelyek feldarabolását, önállósulását sem a kormány, sem az Állami Vagyonalap nem siet rendezni. Pécsi Ferenc a privatizáció meggyorsítására vonatkozó törvény alkalmazásával kapcsolatos, az önállósulást szabályozó metodológia gyors kibocsátását kérte.
*** Az Ügyvezető Elnökség október 30-án tartott heti ülésén a testület tagjai napirend előtt tájékoztattak az elmúlt hét végi tevékenységükről. Így Takács Csaba ügyvezető elnök a MAKOSZ sepsiszentgyörgyi kongresszusát, illetve az ugyanott rendezett lakossági fórumot értékelte, amelyeken Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt. Náznán Jenő gazdasági alelnök tájékoztatott vidéki kiszállásáról, az SZKT gazdasági szakbizottságának üléséről és arról a megbeszélésről, amelyen véglegesítették azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyek privatizációjában való részvételt az RMDSZ ajánlja. Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök a fiatal politikusok iskolájának sinaiai rendezvényét, Demeter János önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök gyergyószéki és háromszéki terepútjának tapasztalatait ismertette, Kötő József mővelődés- és egyházügyi alelnök a kárpátaljai Beregszászon tett látogatásáról, Kós Anna titkárságvezető pedig a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) által Brassóban rendezett Nők a politikában címő konferenciáról számolt be.
A továbbiakban az ÜE számbavette a tagnyilvántartás aktualizálásával és módjának egységesítésével, az RMDSZ-tagkönyvek cseréjével, valamint a belső választások választói névjegyzéke összeállításával kapcsolatos kérdéseket, amelyek mielőbbi gyakorlati megoldását fontosnak ítélte.
Az SZKT elé terjesztendő szövetségi gazdasági program kidolgozásának állapotát elemezve, az ÜE sajnálattal vette tudomásul, hogy az 1995. július 22-én Sepsiszentgyörgyön tartott gazdasági tanácskozáson elhatározottak ellenére, a kijelölt szakcsoportok ismételt felszólítások után sem dolgozták ki a program egyes fejezeteit. Ezért az ÜE úgy döntött, hogy a következő SZKT-n előterjesztendő program végső formába öntésével egy szakértői csoportot bíz meg.
*** 1995. október 28-án, Beregszászon a 100. évfordulóját ünneplő helyi magyar Főgimnázium udvarán felavatták a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát, és a tanintézet felvette az erdélyi fejedelem nevét. Az ünnepségsorozaton a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői mellett részt vettek a Magyar Mővelődési és Közoktatási Minisztérium, az ukrajnai magyar konzulátus, a bécsi Európa Társaság és az Erdélyi Magyar Közmővelődési Egyesület képviselői. Az avatási ünnepségen beszédet mondott dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője.
Ez alkalomból az EMKE nevében együttmőködési megállapodást írtak alá Kötő József, Laskay Sándor, Dáné Tibor Kálmán és Muzsnay Árpád, valamint a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség képviselői: Dalmay Árpád, Kiss István, Olasz Miklós és Imre Sándorné.