1996

1996. április 4., csütörtök IV. évfolyam, 754. szám

*** NYILATKOZAT

Románia 1995. februárjában társult tagjává vált az Európai Uniónak.

A következő időszakban Románia Európa Unióhoz való csatlakozása egyik központi kérdése lesz a hazai politikai életnek.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség aktív szerepet kíván betölteni az euro-atlanti integrációs folyamatban. Az RMDSZ integrációs munkacsoportja azért jött létre, hogy hozzájáruljon Románia európai integrációjának meggyorsításához. Ez a munkacsoport kidolgozza a szövetség stratégiáját és álláspontját Románia integrációs folyamatát illetően.

A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan elemzésre, amely feltárja az utóbbi évek kormányzásának súlyos hiányosságait, ugyanakkor olyan ajánlattal fordul a parlamenti pártokhoz, amely a következő időszakra a politikai nyilatkozatokon túl konkrét intézkedéseket is tartalmaz.

A szubszidiaritás, a regionális kooperáció támogatása alapelvként jelenik meg az Európai Unió dokumentumaiban.

A kormány Románia társult taggá válása után még nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek megfelelőképpen előkészítenék a közvetlen tárgyalások megkezdését. Választási kampánymeggondolásokból nem alkalmaz egyes, a Parlament által megszavazott törvényeket (pl. a Csődtörvényt). Ugyanakkor a Parlament nagy késéssel szavazott meg néhány, az európai integráció szempontjából nagyon fontos törvényt (a Szerzői jogdíj, a Konkurrencia törvényét).

Ezért az RMDSZ azzal az ajánlattal fordul a parlamenti pártok felé, hogy tekintsék elsődleges fontosságúnak egy olyan törvénykezdeményezési csomagterv összeállítását és napirendre tőzését a Parlamentben, amely a következő időszakban Románia számára az európai integráció próbaköve lesz. E törvények megszavazása nélkül az európai integráció üres szólam marad.

Az RMDSZ ily módon ajánl lehetséges alternatívát a felelősen gondolkodó romániai politikai erőknek.

Bukarest, 1996. április 2.

Az RMDSZ integrációs munkacsoportja

*** Az Ügyvezető Elnökség 1996. április 3-án tartotta soros ülését, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is.

Az RMDSZ elnöke és ügyvezető elnöke beszámoltak a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt.

Béres András alelnök, az ÜE Oktatási Főosztályának új vezetője bemutatta cselekvési programját, amelynek része – többek között – a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása, a tudományos fokozatok megszerzését elősegítő ösztöndíjrendszer véglegesítése, az együttmőködés az Ifjúsági Főosztállyal az egyetemi felvételire való előkészítés terén, valamint a diplomahonosítással, az általános tanügyi reformmal, az anyanyelvő és alternatív tankönyvekkel foglalkozó korábbi programok folytatása, mindezek politikai meghatározójaként a Szenátusban benyújtott, 500 ezer aláírással támogatott Kisebbségi oktatási törvény-tervezet. A testület előkészítő megbeszélést folytatott azokról a Tanügyi törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, amelyek megoldását a Tanügyminisztériummal folytatandó megbeszéléseken kell szorgalmazni.

A testület határozott arról, hogy szakértőket kér fel az új Párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász.

A továbbiakban a szövetségi elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai és a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet képviselője közösen elemezték a kolozsvári helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókat.

Tekintettel arra, hogy az eredetileg március 15-re tervezett millecentenáriumi faültetési akció kivitelezését a kedvezőtlen időjárási viszonyok több helyütt megakadályozták, az Ügyvezető Elnökség felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára.