*** 1996. február 6-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségi Tanács Tanügyi Bizottsága. Minthogy az ülés napirendjén a nemzeti kisebbségek történelmének oktatásával kapcsolatos kérdések szerepeltek, a romániai magyar kisebbség képviseletében az ülésen részt vett Bíró István, az RMPSZ főtitkára, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási Főosztályának részéről Ferenczi Rita és Székely Győző.
A tanácskozás témája az új román Tanügyi törvény 120. és 121. cikkelyének alkalmazási módja, a nemzeti kisebbségek történelme oktatásának óraszáma és beillesztése az alaptantervi szerkezetbe. A romániai magyar nemzeti kisebbség képviselői a magyarság történetének oktatására tettek javaslatot – a gyermekek túlterheltségét figyelembe véve – az V–VIII. osztályokban heti 1–1 óraszámmmal.
A tanácskozáson vita alakult ki a tantárgy tartalmára, illetve a törvény által biztosított lehetőségek értelmezésére vonatkozóan. A szerb kisebbség képviselője a romániai szerbek történelmének oktatását kérte, míg a romániai magyarok és szlovákok képviselői az illető nemzet történelemoktatásának (a magyarság, a szlovákok stb. történelme) bevezetését kérték. A tanügyminisztérium kisebbségi osztályának igazgatója, Nicolaus Kleininger nem értett egyet ezzel az értelmezéssel, ő a Romániában élő kisebbség(ek) történelme tantárgy bevezetését tartotta törvényesnek. A vitát nem döntötték el: azzal az indokkal, hogy a tantárgy tartalma nem szerepelt a napirendi pontok között, az ülést egységes álláspont kialakítása nélkül lezárták és a kérdés újratárgyalását a következő, márciusi ülésre halasztották.
Közös álláspont alakult ki azonban abban, hogy a tantárgy óraszámát, tantervi szerkezetbe való beépítését, tartalmi kérdéseit az illető nemzeti kisebbség szakemberei dolgozhatják ki, ezek a tervek lehetnek egymástól eltérőek (így például, ha a lipován kisebbség néhány órát elégségesnek tart a saját történelmének, hagyományainak oktatására, a német, szlovák vagy magyar tanterv lehet több évre kiterjedő, magasabb óraszámú). A románok történelmének és az egyetemes történelem oktatása keretén belül külön fejezeteket dolgoznak ki a kisebbségek hagyományainak, történelmének bemutatására, így a VIII-os történelemben szerepelne egy „Erdély, az együttélés térsége” címő fejezet.
*** Február 6-án, kedden, az RMDSZ szenátusi frakciójában is megtörtént a tisztújítás; a frakció elnöke ismét Szabó Károly (Szatmár m.), elnökhelyettes: Seres Dénes (Szilágy m.), titkár pedig továbbra is Buchwald Péter (Kolozs m.)
Mint korábban már jeleztük, az RMDSZ frakció-javaslatára Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátort a Szenátus február 5-én újraválasztotta a Ház titkárává.