*** Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa romániai látogatása során 1996. január 15-én délelőtt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a Szövetség Markó Béla vezette delegációjával.
A mintegy másfél órás találkozón az RMDSZ küldöttségében részt vettek Kötő József mővelődés- és egyházügyi alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke, továbbá Niculescu Antal és Nemes Árpád, a szövetségi elnök politikai, illetve külpolitikai tanácsosai.
A tanácskozáson jelen voltak John Packer és Frans Timmermans, az EBESZ kisebbségi főbiztosának tanácsosai.
A találkozón az EBESZ kisebbségi főbiztosa a legutóbbi látogatása óta a kisebbségi kérdés kezelésében Romániában végbement fejleményekről érdeklődött, különösen a Tanügyi törvény alkalmazása során észlelt tapasztalatokról, sérelmekről. Az RMDSZ képviselői a találkozón elmondták, hogy sajnos a legutóbbi, tavaly őszi látogatás óta sem volt észlelhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelésében, és miközben a Tanügyi törvény alkalmazásának módja is igen fontos – példaként említették a magyar iskolaigazgatók elleni diszkriminatív intézkedéseket, szankciókat –, szövetségünk véleménye az, hogy a törvény megváltoztatására van szükség. Megemlítették, hogy miközben a diákok tiltakozása nyomán megváltoztatták a Tanügyi törvény egyes tételeit, az RMDSZ félmillió alírásával támogatott Kisebbségi oktatást szabályozó törvénytervezetet nem tőzték a Parlament napirendjére. A találkozón az RMDSZ képviselői kitértek más jellegő sérelmekre is, köztük Cseresznyés Pál ügyére, valamint Gheorghe Funar újabb provokatív intézkedéseire, az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdésére, a felekezeti oktatás és a szakoktatás kérdéseire. Max van der Stoel ezúttal is igen jól tájékozott volt, egyet értett abban, hogy az anyanyelvő egyetemi szintő oktatás bővítésének igénye jogos és feltétlenül megoldandó az anyanyelvő szakoktatás kérdése is.
Ezt követően, ugyancsak a szövetség bukaresti székházában, Max van der Stoel és kísérete mintegy félórás informális beszélgetést folytatott a romániai magyar sajtó néhány képviselőjével. A romániai magyar sajtó gondjairól, nehézségeiről folytatott kötetlen beszélgetésen Gálfalvi Zsolt (A Hét), Gyarmath János (RMSZ), Boros Zoltán (RTV MSZ), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság) és Kelemen Hunor (Kolozsvári Rádió) vett részt.
*** Az EBESZ kisebbségi főbiztosa és tanácsosai Bukarestbe érkezésük napján, vasárnap, január 14-én este informális beszélgetést folytattak Lászlófy Pállal, az RMPSZ elnökével és Bíró Istvánnal, az RMPSZ főtitkárával, akik a törvény alkalmazásának során tapasztalt sérelmekre, a törvény restriktív és diszkriminatív rendelkezéseire hívták fel Max van der Stoel figyelmét.
*** Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Székelyudvarhelyen 1996. január 12-én megkezdett tanácskozásán előbb a 47 képviselő által kért rendkívüli, majd 13-tán délutántól vasárnap 15 óráig a januári rendes ülésre került sor.
A rendkívüli SZKT a dr. Csapó József által kidolgozott személyi elvő autonómiára vonatkozó statútum-tervezetről tárgyalt, amelyet elfogadott munkadokumentumnak. Az erre vonatkozó Határozat hat elvi kérdésben hozott döntést tartalmaz, amelyek a további kodifikációs munkát segítik, illetve meghatározzák kereteit. A kodifikáció feladatát az Ügyvezető Elnökség által felkérendő szakértői csoport végzi el, három hónapos határidőn belül.
Az SZKT rendes ülésszakának előzetesen meghirdetett napirendje bővült a Markó Béla szövetségi elnök által kért, Katona Ádám legutóbbi sajtónyilatkozataira vonatkozó állásfoglalással. Az SZKT nyilatkozata leszögezi, hogy szövetségünkben nem volt, nincsen és ezután sem lesz helye az intolerancia ehhez hasonló megnyilvánulásainak.
A belső választásokkal kapcsolatos szabályozás elvi vitája során értelmezési dilemma merült fel az idevágó kongresszsusi döntés előírásaival és az előterjesztésben fellelhető értelmezésével kapcsolatosan. Ezért az SZKT a tervezetet visszautalta a szakbizottsághoz.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának új Házszabályával kapcsolatosan a plénum elfogadta a szabályzat- és programbizottság javaslatát, hogy további előkészítő munkára van szükség és a javaslatok benyújtására újabb határidőt tőzött ki, 1996. február 5-ig.
Az SZKT megerősítette tisztségében az ügyvezető elnök által javasolt gazdasági alelnököt, Náznán Jenő személyében. A Tanács úgyszintén meghallgatta és elfogadta az Ügyvezető Elnökség féléves tavékenységére vonatkozó jelentést.
Az SZKT Nyilatkozatot fogadott el napjaink legfontosabb politikai kérdéseivel kapcsolatosan, különös tekintettel a közelgő helyhatósági és általános választásokra, és meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök összefoglalóját arról az újabb levélről, amelyet a román-magyar megbékélés ügyében Ion Iliescu és Göncz Árpád államfőknek írt.
Hasonlóképpen Állásfoglalást fogadott el az SZKT Kolozsvár polgármesterének etnikai feszültségek szítását célzó újabb provokatív akcióival kapcsolatban.
Az ülésszak interpellációkkal zárult.
*** NYILATKOZAT
I. A romániai magyar közösségnek legfőbb célja, hogy nemzeti identitásának háborítatlan megtartásához minden feltétele meglegyen egy demokratikus Romániában, amelynek kialakításában a romániai társadalom alkotó és meghatározó tényezőjeként, a többségi román nemzet partnereként kíván részt venni.
A IV. Kongresszuson elfogadott Program Alapelvei értelmében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten biztosítja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. Az RMDSZ elengedhetetlennek tartja olyan politikai környezet kialakítását, amelyben az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kollektív nemzeti közösségi jogok, a jogállam, a piacgazdaság és a civil társadalom értékei képezik, egy olyan államban, amely elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust.
Ennek a célnak a megvalósításához az RMDSZ elengedhetetlenül szükségesnek tartja:
– a romániai magyar közösség politikai, gazdasági, kulturális megerősödését;
– a belső önrendelkezés jogának fokozatos érvényesítését, ami önkormányzati elven mőködő, a román jogrendbe beilleszkedő saját intézményrendszert feltételez;
– az aktív szerepvállalást a romániai politikai életben, a társadalom mielőbbi demokratizálása, a jogállam megteremtése, a gazdaság szerkezetének korszerősítése, a privatizáció és a piacgazdaság megvalósítása érdekében;
– Romániának az európai és euroatlanti közösségbe való integrálódását;
– Románia és Magyarország viszonyának kölcsönös politikai és gazdasági érdekeken alapuló rendezését, amely csak a romániai magyarság helyzetének méltányos megoldásával valósulhat meg.;
– a román nemzettel és a más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes és konstruktív együttélési formák kialakítását, egy olyan közös haza megteremtését, amelynek alapja a plurális társdalom elismerése, a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, eleve kizárva a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendőség bármely formáját;
II. Tudatában annak, hogy az 1996-os esztendő hosszú időre meghatározza az ország demokratizálódásának lehetőségeit, és a választások döntő jelentőségőek lesznek a romániai magyar nemzeti közösség számára, kiemelten fontosnak értékeljük azt a szerepet, amit szövetségünk az elkövetkező időszakban vállal. A helyhatósági és a parlamenti választások döntik el, hogy a romániai magyarság képes-e olyan helyzetbe hozni saját érdekképviseleti szervezetét – az RMDSZ-t –, hogy az döntéshozói, akár kormányzati tényezőként is érvényesíteni tudja érdekvédelmi feladatait.
Támogatni kívánjuk mindazokat a román politikai erőket, amelyek valós garanciát jelenthetnek a jogállamiság, a piacgazdaság, a demokratikus törvényhozás és kormányzás, a széleskörő helyi autonómia megvalósításában, és ismételten szorgalmazzuk a többségi román nemzet képviselőivel való párbeszédet, amelynek célja az érdekegyeztetés, a fogalomtisztázás, a megoldáskeresés, valamint a közösen kidolgozott megoldások érvényesítése. Meggyőződésünk, hogy egy olyan dialógus, amely a szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a különböző autonómiaformák fogalmának a román közvélemény előtti tisztázásához, az ezek érvényre juttatásához főződő össztársadalmi érdek felismeréséhez is elvezet, fontos szerepet játszhat egy pozitív irányú választási kampányban. Egy magyarellenességre kiélezett, nacionalista központú kampány újabb négy évre az ország elszigetelését és az integrálódás folyamatát gátló erők előretörését eredményezné. Ennek megakadályozásáért felelős minden politikai erő.
Részt veszünk és felelősséget vállalunk az ország demokratikus fejlődését meghatározó helyi és országos döntések meghozatalában, szövetségeket kötve a többségi román nemzet azon erőivel, amelyek egyértelmően vállalják az európai és euroatlanti integrációt, ezáltal szavatolva a reformfolyamat következetes véghezvitelét, és célul tőzik ki a demokratikus gyakorlat, a plurális társadalom megvalósítását Romániában. Fontosnak tartjuk, hogy a választási kampány során a társadalom valós problémái, és az azok gyakorlati megoldását célzó programok kerüljenek előtérbe. Az RMDSZ tudatában van annak, hogy a demokratikus választások egyik meghatározó tényezője a kampány hangvétele. Olyan európai stílusú kampány hívei vagyunk, amely kizárja annak lehetőségét, hogy szélsőséges, sovén erők a közvélemény megtévesztésével, valótlan ellenségkép kialakításával megszerezhessék a politikai hatalmat, amelyet Románia valós érdekei ellen gyakorolnának.
III. Az RMDSZ az 1996-os választások jelentőségét abban is meghatározónak látja, hogy – az elmúlt évek ilyen irányú negatív tapasztalatával ellentétben – a jövőben a romániai helyhatóságokban és a parlamentben a minőségi kritériumoknak kell érvényesülniük. Ennek érdekében a maga részéről vállalja jelöltjei szakmai hozzáértésének és megbízhatóságának szigorú megmérettetését. A jelöltek kiválasztásának folyamatában az eddiginél nagyobb szerepet kívánunk biztosítani a civiltársadalmi szervezeteknek, hogy ez a szféra is hatékonyabb társadalomalakító erővé váljék. Általában szükségesnek véljük a minél szélesebb közvélemény bevonását a jelöltek kiválasztásába. A szövetség és választói közötti bizalom erősítéséhez elengedhetetlennek tartjuk az elmúlt négy év tapasztalatainak átvilágítását és kritikus elemzését.
Ugyanakkor az RMDSZ-nek meg kell találnia a belső érdekegyeztetésnek azokat a módozatait, amelyek a vitás kérdéseket nyugvópontra juttatják, érvényesítik a szövetség által meghatározott prioritásokat, biztosítják testületeink mőködését és a társadalommal való kapcsolat zavartalanságát.
Következésképpen: Programunk alapelveinek, az RMDSZ taktikai-stratégiai elképzeléseinek érvényesítésében prioritásnak tekintjük a romániai magyarság súlyának növelését az ország politikai, gazdasági életében és a közigazgatásban, részvételünk erősítését az ország sorsát befolyásoló központi és helyi szervekben.
Meggyőződésünk, hogy jelen nyilatkozatunk nemcsak a romániai magyar nemzeti közösség egységes akaratát fejezi ki, hanem a fenti célok megvalósítása Románia valamennyi állampolgárának közös érdeke is.
Székelyudvarhely, 1996. január 14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** HATÁROZAT
az RMDSZ személyi elvő autonómiára vonatkozó statútum-tervezetéről
I. Az SZKT a személyi elvő autonómiára vonatkozó, dr. Csapó József által előterjesztett statútum-tervezet vitája során megállapította:
– a kidolgozandó dokumentum előkészítői a kodifikáció során, a munkaanyagként elfogadott tervezetre épülve, az alábbi elveket veszi figyelembe:
1. A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvő autonómiájának statútuma a közösségi önkormányzás törvényerejő szabályzata.
2. A személyi elvő autonómia statútuma olyan jogszabály, amely rendelkező előírásai révén pontosan és részletesen szabályozza az autonómia-intézmények mőködését, hatáskörét, a különböző eljárási mechanizmusokat, az állami hatóságokkal való kapcsolatrendszert, a meglévő illetve kialakítandó jogrendbe való beillesztés módozatait.
3. Szükségesnek tartjuk különösen a következő alapintézmények létrehozását:
– közösségi szintő döntéshozó testület;
– közösségi szintő végrehajtó testület;
– önálló kulturális, tanügyi, tájékoztatási, szociális intézmények és ezek ágazati szakfelügyeleti szervei.
A statútumban megjelenített intézmények hatásköreinek kodifikálásában az RMDSZ IV. Kongresszusán elfogadott program alapelveinek 4. pontja irányadó.
4. Az országos önkormányzat anyagi forrásaira és azok felhasználására vonatkozóan javasoljuk a részletes szabályozást.
5. A személyi elvő közösségi önkormányzás az állami hatóságokkal mellérendelt viszonyban van. Tekintettel arra, hogy a személyi elvő autonómia keretében mőködő intézmények olyan közhatalmi jogosítványokat kívánnak gyakorolni, melyekről jelenleg a román állam, szuverenitása révén rendelkezik, ezért szükséges az állami hatóságokkal való kapcsolat részletes leírása, az ellenőrzési és garanciális rendelkezések pozitív szabályozása.
6. Az SZKT javasolja, hogy a dokumentum a következő általános jogelvvel kezdődjön:
Románia Parlamentje törvényes formában elismeri a romániai magyar nemzeti közösség önálló politikai alanyiságát és közösségi státusának megfelelő közjogi személyiségét. A romániai magyar nemzeti közösség autonómiáját statútum rögzíti és szabályozza, mely Románia Parlamentjének jóváhagyásával emelkedik törvényerőre.
II. A kodifikáció feladatát az Ügyvezetô Elnökség által felkért szakértői csoport végzi el, jelen határozattól számított három hónap alatt. A kidolgozott dokumentum az SZKT májusi tanácskozásán kerül tárgyalásra.
Javasoljuk belföldi és külföldi szakértők megkeresését, beleértve ET-szakértőket is.
Székelyudvarhely, 1996. január 14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
Az RMDSZ programja szerint a szövetség elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a verbális agressziót, bárki részéről nyilvánulna is meg. Szükségesnek tartja a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítását.
Megalakítása óta szövetségünk egységesen és következetesen kiállt a programjában megfogalmazott elvek érvényesítéséért. Ennek szellemében a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyértelmően elhatárolja magát Katona Ádámnak a fogyatékos magyar identitás-tudatra, a vegyesházasságokra vonatkozó nézeteitől.
Szövetségünkben nem volt, nincsen és ezek után sem lesz helye az intolerancia ehhez hasonló megnyilvánulásainak.
Székelyudvarhely, 1996. január 14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
Négy éve folyik Kolozsváron, Erdély fővárosában, Gheorghe Funar polgármester, RNEP-pártvezér kezdeményezésére és irányításával a kulturális etnikai tisztogatás, a törvényesség lábbal tiprása: a magyar utcanevek eltüntetése, magyar vonatkozású emléktábla levakoltatása, a város mőemlékzónának nyilvánított, történelmi főtere arculatának a teljes megváltoztatása, a Mathias Rex szoborcsoport meggyalázása, otromba zászlórudak engedély nélküli szereltetése a szobor mellé, a főtéri ásatások kiterjesztése, törvénytelen kísérlet a városközpont magyaroktól való megtisztítására, stb. Hogy a magyar elem végleges eltüntetése, tönkretétele a célja e következetesen szélsőséges nacionalizmusnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a bejelentett további tervek, úgymint: egy, a történelmet durván meghamisító emléktábla feltétele – 1996. január 15-én – Mátyás, Mathias Rex kolozsvári szülőházára; tavasz elején a Lupa Capitolina szobor elhelyezése a Főtéren, Decebal és Traianus mellszobrával együtt, majd később a Traianus-oszlop másolatának ugyancsak a Főtéren való elhelyezése, legvégül pedig a Mathias Rex szoborcsoport eltüntetése Kolozsvárról.
Eleddig hiábavalóak voltak tagságunk, Kolozsvár magyar lakosságának sorozatos tiltakozásai – amelyet a romániai magyar nemzeti közösségünk is támogatott –, mivel hogy Gheorghe Funar polgármester visszaél hatalmával, kihasználja kisebbségi kiszolgáltatottságunkat, s mert a jogvédelem intézményes keretei még mindig a politikának vannak alárendelve.
Gheorghe Funar polgármester négy éve tartó önkényeskedése, törvénysértései, következetes és provokatív magyarellenes, feszültségkeltő megnyilvánulásai mind azt tanúsítják, hogy az RNEP-nek és vezérének legfőbb célkitőzése gáncsot vetni Romániában a demokrácia kiteljesítésének, a jogállamiság megvalósulásának, mindenféle román-magyar megbékélési kísérletnek – ezzel felmérhetetlen erkölcsi, politikai kárt okozva a román népnek, Románia európai integrálódásának.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ismételten és a leghatározottabban elítéli Gheorghe Funarnak és pártjának xenofóbiáját, szélsőséges nacionalizmusát, a magyar nép önérzetét sértő provokációit, kultúránk egyetemes értékeinek megsemmisítését célzó intézkedéseit.
Ezért azzal a kéréssel fordulunk Románia elnökéhez, Románia Parlamentjéhez és a kormányhoz, valamint Kolozs megye Prefektusához, hogy sürgősen és a leghatározottabban lépjen fel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester önkényeskedése, törvénysértései, szélsőséges nacionalista és xenofób megnyilvánulásai ellen, elejét véve ezzel egy olyan esetleges interetnikai konfrontációnak is, amely beláthatatlan következményekkel járhat, s nemcsak feldúlja Kolozsvár törékeny békéjét, de egyszersmind tovább rontja Románia nemzetközi megítélését.
Székelyudvarhely, 1996. január 14.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa