*** 1996. június 20-án, Markó Béla szövetségi elnök részvételével, ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége.
A testület elemezte a helyhatósági választások első és második fordulójában az RMDSZ által elért eredményeket, és ismételten megállapította, hogy országos szinten az RMDSZ megőrizte eddigi helyét a romániai politikai alakulatok rangsorában. Ez az eredmény azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy több helyen nem értük el a várt sikert, és hogy jelentősen csökkent az RMDSZ jelöltjeire leadott szavazatok száma, elsősorban a magyar nemzetiségő szavazók távolmaradása miatt – hangsúlyozta Markó Béla. A résztvevők egyetértettek abban, hogy – tekintettel az előttünk álló parlamenti választásokra – a Szövetségi Képviselők Tanácsa e hét végén sorra kerülő ülésén, majd megyei küldöttgyőléseken a jelenség okait minden szinten fel kell tárni, és meg kell hozni az ezekből következő szervezési és más jellegő intézkedéseket mind a területi szervezetek szintjén, mind a szövetség egészére nézve.
A Szövetségi Egyeztető Tanács július 2-ra összehívott ülésével kapcsolatos teendők elemzése során Takács Csaba ügyvezető elnök kérte, hogy e testület napirendjére kerüljön fel a helyhatósági választások elemzése és az SZKT határozatainak ismertetése.
Az ülés napirendjén szerepelt Markó Béla szövetségi elnöknek és az Ügyvezető Elnökségnek a parlamenti jelölések szabályozásáról szóló javaslata, amelyet az SZKT elé terjesztenek.
Az Ügyvezető Elnökség egyetértett a parlamenti frakciók döntésével, hogy Czédly József közgazdászt javasolják a versenyről szóló 1996. évi 21. számú törvény értelmében megalakítandó Versenytanács tagjának.
*** Az Ügyvezető Elnökség győlése után sajtótájékoztatóra került sor, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök és Demeter János kampánystábvezető.
Takács Csaba beszámolt az elnökségi ülés fontosabb napirendi pontjairól, arról, hogy a helyhatósági választások befejeztével az RMDSZ már az őszi parlamenti és elnökválasztásra készül. Kiemelte a sajtó szerepét a kampányban, és megköszönte azt a sokkal nyitottabb, európaibb hozzáállást, amely (eltekintve néhány sajtóterméktől) a média hangvételét jellemezte 1996-ban.
Markó Béla értékelte az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményeit, és egészében jónak mondta őket, annak ellenére, hogy néhány területen a helyi kampány nem hozta meg a várt eredményeket. Kiemelte az abszentizmust, ami egyaránt jellemezte mind a magyar, mind a román választópolgárokat, de megjegyezte, hogy a zömében magyarok által lakott területeken valamivel nagyobb volt a választási részvétel, ami azt jelenti, hogy a romániai magyarok jobban hisznek az önkormányzatok hatalmában, az ott elérhető változásokban.
Demeter János hangsúlyozta, hogy a jó választási eredmények ellenére a szervezetnek le kell vonnia a következtetéseket bizonyos területi szervezetek mőködésére vonatkozóan. Az elkövetkező két hónapot az ezeken a helyeken tapasztalt diszfunkcionalitások kiküszöbölésére kell fordítani ahhoz, hogy az őszi választásokon az RMDSZ valóban erős szervezetként tudjon szerepelni – hangoztatta.
Vida Gyula kérdésre válaszolva elmondta, hogy a helyhatósági választások során szükséges egyeztetések alkalmával bebizonyosodott, az RMDSZ jó kapcsolatban van minden romániai politikai alakulattal (kivéve az RNEP-t, NRP-t és SZMP-t, amelyekkel semmiféle egyeztetésre nem került sor).
Szintén kérdésre válaszolva, Takács Csaba hangsúlyozta, a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az előzetes közvéleménykutatásokból kiderült, polgármesterváltásra ebben a városban csak akkor kerülhet sor, ha az minden ellenzéki párt politikai akarata, és ha ez az akarat el tudja nyomni a helyi önös érdekeket és személyes ellentéteket. Az RMDSZ ennek érdekében több tárgyalást kezdeményezett, de ezek sem központi, sem helyi szinten nem jártak eredménnyel. Az ország legtöbb nagyvárosában, ahol az ellenzék komoly alternatívaként tudott fellépni, ahol a győzelem politikai akarat volt, ott nyertek is. Hogyha Kolozsváron ez nem így sikerült, az valószínőleg azért van, mert a választópolgárok megérezték az önös érdekeket, a politikai határozatlanságot a jelöltekben.
*** Nagyváradon június 20-án megalakult a 31 tagú helyi tanács, amelyben az RMDSZ 8 helyet szerzett meg. Mihai Sturza (RDK) polgármester eskütétele után a testület megválasztotta a két alpolgármestert. Az öt pályázó közül (köztük indult, az SZDSZ színeiben, Jenei Imre labdarúgóedző is) az RMDSZ jelöltje, Kapy István már a titkos szavazás első menetében 17 szavazatot kapott, így ő lett az egyik alpolgármester, majd további három menet után végre a másik alpolgármestert is megválasztották a szintén RDK-s Florian Hârcő személyében.
Lapzártakor értesültünk, hogy pénteken, június 21-én, a Bihar Megyei Tanács is megalakult, itt a 41 tanácsosból 10 az RMDSZ-t képviseli. Sajnos azonban a megyei tanács elnöki és két alelnöki tisztsége közül egyet sem tudott megszerezni az RMDSZ: a megyei tanács elnöke Mihai Bar (TDRP) lett, a két alelnöki tisztet pedig az SZDSZ-es őtefan Seremi (volt megyei tanácselnök) és az agrárpárti Petru őtefan tölti be.