*** 1997. augusztus 20-án és 21-én került sor Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal és az Országos Csendőrparancsnokság szervezésében A csendőrség szerepe az interetnikus konfliktusok megelőzésében címő konferenciára, melyen az önkormányzatok és a nemzeti kisebbségek képviselői mellett részt vettek a kormány, a rendőrség és természetesen a csendőrség munkatársai is.
A megbeszéléseken az RMDSZ-t Szatmári Tibor, a szövetségi elnök tanácsosa képviselte, aki többszöri felszólalásában felvetette, hogy a hatóság és a lakosság közötti együttmőködés eredményességére kedvezően hatna, ha a rendőrség, illetve a csendőrség alkalmazottai ismernék a helyi lakosok anyanyelvét. Szatmári Tibor annak szükségességét is ecsetelte, hogy a csendőrség alkalmazottainak egy része a kisebbségek köréből származzon, mert így az esetleges hatóság-lakosság konfliktusnak nem lenne etnikai színezete a zömmel kisebbségek lakta vidékeken. Az RMDSZ képviselője ugyanakkor kiemelte a sajtó szerepét és felelősségét az interetnikus konfliktusok megelőzésében. Ennek kapcsán javasolta, hogy a média ne említse meg a kihágást elkövetők nemzetiségét, mert ez ellenérzéseket szül az illető nemzeti közösség egészével szemben.
Nicolae Gheorghe a roma kisebbség részéről azt is kifogásolta, hogy a lapok cigány maffiáról, roma klánokról beszélnek, holott a roma bőnözők távolról sem követnek el a nemzetgazdaság számára oly káros bőncselekményeket, mint például a többséghez tartozó pénzügyi szélhámosok. Mint Nicolae Gheorghe kifejtette, a cigányság egyetlen hagyományos intézménye a család, így természetes, hogy a roma bőnözők is élvezik családtagjaik támogatását.
Stan Stângaciu tábornok, a csendőrség főparancsnoka az elmúlt hét év interetnikus konfliktusaival és feszültségeivel kapcsolatban kiemelte, hogy a csendőrök a rendfenntartás, illetve – helyreállítás során elsősorban azt az elvet tartották szem előtt, hogy „a bőnöző nemzetisége – bőnöző”. A hozzászólásokra válaszolva a tábornok elmondta, a csendőrség még nem vonzó hivatás a kisebbségi fiatalok számára, de még a jelenlegi mentalitás ellenére is több magyar tiszt dolgozik az általa vezetett intézmény kötelékében, a Székelyföldön pedig az alakulatok 30–40%-a magyar anyanyelvő.
*** 1997. augusztus 15–20-a között immár második alkalommal került sor Budapesten a Régiók Találkozása – Kárpát-medencei Napok címő rendezvénysorozatra a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a határon túli magyar mővelődési egyesületek társszervezésében.
A megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott köszöntő beszédet, majd a résztvevő régiók, Erdély, Vajdaság, Muravidék, Felvidék, Kárpátalja képviselői üdvözölték a megjelenteket.
A mősorban népviselet- és néptáncbemutató, a párválasztással (házasságkötéssel) kapcsolatos népszokások, továbbá népmővészeti, képzőmővészeti, fotó- és könyvkiállítás is szerepelt, mely utóbbi az MKM Határon Túli Főosztálya anyagi támogatásával az utóbbi öt év során kiadott könyvtermést mutatta be. Közös irodalmi estre is sor került „Anyád nyelvét bízták rád a századok” címmel. Ezen kívül minden régió bemutatott egy-egy, az idei év legkiemelkedőbbjének ítélt könyvet. Az erdélyi könyvkiadást a Polis kiadó Szilágyi Domokos Magyarok címő kötete reprezentálta, felolvasták Dávid Gyula könyvismertetőjét.
A rendezvénysorozatot egyéb jelentős tevékenység is gazdagította. Így például az Identitás-Klub keretében magyarországi és határon túli szakemberek részvételével A Kárpát-medencei magyarság a demográfiai adatok tükrében címmel kétnapos kerekasztal-beszélgetést zajlott, amelyen Erdélyt Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár és dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, mővelődés- és egyházügyi alelnöke képviselte. Másik fontos rendezvény volt a régiók, az MKM Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány és a Márton Áron Kollégium képviselőinek első közös, az együttmőködéssel kapcsolatos munkatanácskozása, amelyen az erdélyi régiót Laskay Sándor, a Mővelődés- és Egyházügyi Főosztály közmővelődési előadója képviselte. Mindkét tanácskozásról közös nyilatkozatot bocsátottak ki.