1997

1997. május 27., kedd V. évfolyam, 1035. szám

***      Romániai látogatásának második napján, május 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys – az ET Parlamenti Közgyőlésének elnöke, illetve az ET főtitkára – jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter.

Délután Göncz Árpád beszédet mondott a Parlament két Házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a Parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük – számarányának megfelelően – a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségőnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez – mondotta – „felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékő lehet az etnikai kérdések megoldásában”. Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el a Tanügyi törvényre, valamint a Helyi közigazgatási törvényre vontakozólag, és reményét fejezte ki, hogy a Parlament is hasonló értelmő döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei főződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra.

Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Főrcaő prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai.

Kedden, május 27-én a magyar államfő villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd a román államfővel közösen megkoszorúzták a Petőfi utcai Petőfi emléktáblát, valamint a Memorandisták emlékmővét.

Kedden délben Göncz Árpád romániai látogatása Marosvásárhelyen folytatódott, ahol újabb megbeszélésekre és találkozókra került sor meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, a marosvásárhelyi szellemi élet képviselőivel, a város vezetőivel, valamint az RMDSZ országos és helyi vezetőivel. Göncz Árpád ez alkalommal megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékmővét, és beszédet mondott a város főterén.

 

***      Kedden, május 27-én a Képviselőházban, a napirend előtti felszólalások során Garda Dezső Hargita megyei képviselő a ROMSILVA önálló ügyvitelő vállalat monopóliumhelyzetével való visszaéléseire hívta fel a Ház figyelmét, többek között a kenőpénzeket adó fakitermelő kft-k jogtalan előnyökhöz juttatására, és arra, hogy a tőlük bezsebelt összegeket az erdőkerületi hivatalok fényőző székházak építésére, luxusautók beszerzésére fordítják, miközben a gyergyói fakitermelő vállalat dolgozói, például, egy hónapig nem termelhették ki a viharok által kidöntött faanyagot.