*** Csütörtökön, október 16-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Asztalos Ferenc frakcióalelnök, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és Szabó Károly szenátor.
Rövid bevezetőjében Markó Béla helyzetértékelést adott az RMDSZ V. Kongresszusa óta eltelt két hét jelentősebb eseményeiről, a törvényhozás előtt álló tervezetek helyzetéről, és kifejtette az RMDSZ álláspontját a forradalmárokat megillető jogokat és juttatásokat szabályozó 42. sz. törvény módosítása, valamint a szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvénykezdeményezés kérdésében. A szövetség elnöke ugyanakkor utalt a Tanügyi törvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségeket rendezni hivatott RMDSZ– KDNPP vegyesbizottság keddi ülésére, és hangsúlyozta, hogy a vegyesbizottság munkájával szöges ellentétben áll az, ahogyan a KDNPP szenátora, George Pruteanu a koalíciós egyezséget megszegve a Szenátus Állandó Bizottságához továbbította a szenátusi szakbizottságnak a fő ellenzéki párt által megfogalmazott és személyesen őáltala is aláírt jelentését.
Verestóy Attila, aki maga is részt vett a kormány és a Parlament képviselőinek az éhségsztrájkoló forradalmárokkal a Szenátus előtti téren tartott kedd éjszakai tárgyalásán, hangsúlyozta, hogy az ott létrejött egyezséget a kormány és a Parlament betartja, a törvényt nem sürgősségi eljárással fogja megvitatni a Képviselőház, ugyanakkor rosszallotta, hogy a forradalmárok és az ellenzéki pártok politikai síkra akarják vinni a kérdést. Ennek a próbálkozásnak semmi esélye, mutatott rá Verestóy Attila, a demokratikus, törvényes eljárást nem lehet más procedúrával helyettesíteni, a törvényeket a Parlament alkotja meg, és nem az utcán határozzák el. A Tanügyi törvénnyel kapcsolatban a vegyesbizottság munkájáról szólva elmondotta, hogy a bizottság nem kíván valamiféle ítélőbíró lenni az ügyben, és hangsúlyozta, hogy a Szenátus tanügyi bizottságának jelentésébe bevitt módosításoknak nincs szavazatokban mérhető-kifejezhető alapja. A vegyesbizottság ajánlást fog kidolgozni a koalíciós egyeztető tanács számára, hogy megoldódjék a – mint fogalmazott: – nem procedurális, hanem politikai kérdés.
Újságírói kérdésre, amely az RMDSZ álláspontját firtatta az SZDRP-delegáció Kovászna és Hargita megyébe készülő ellenőrző kiszállásával kapcsolatban, Markó Béla határozottan kijelentette, az RMDSZ nem tudja elfogadni ezt a teljesen jogszerőtlen és sértő gyakorlatot, miszerint a magyar nemzetiségő állampolgárokat, iskolásokat és tanerőket, de iskolákat és más intézményeket is, mindenféle vizsgálatoknak, állandó ellenőrzésnek és ankétoknak próbálják alávetni. Sem Pruteanu szenátornak, sem az SZDRP parlamenti képviselőinek nincs joguk semmilyen ellenőrzést tartani nemcsak Kovászna és Hargita megyében, de sehol az országban, a Parlament belső házszabálya által lefektetett előírások megszegésével, amelyek szigorúan előírják a két Ház Állandó Bizottságai által létrehozott különbizottságok, vizsgálóbizottságok hatáskörét, feladatait. Mit szólna a tisztelt újságíró, ha holnap egy RMDSZ parlamenti delegáció, vagy akár egyszerő járókelőkből álló „küldöttség” ellenőrzést, vizsgálatokat tartana az illető lap szerekesztőségében, például, hiszen ezen az alapon mindenki mindenhol ellenőrzést tarthat – fordította vissza a kérdést Markó Béla, Verestóy Attila és Asztalos Ferenc pedig a házszabályból vett idézetekkel érvelve cáfolta a Kovászna és Hargita megyében járt, illetve oda készülő ellenőrző csoport eljárásának jogosságát.
Az RMDSZ gazdasági kérdésekkel kapcsolatos véleményét, stratégiáját firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy sajnos a sajtó nemigen figyel az RMDSZ ilyen irányú elképzeléseire és kezdeményezéseire, amire jó példa az, hogy az éppen elhangzott kérdéssel egyidőben máris szedelőzködött és el is távozott több újságíró, akiknek csupán Pruteanu szenátor és az SZDRP Kovászna és Hargita megyei ellenőrzése érdekes, holott egyik sem az RMDSZ ügye: Pruteanu úr ügye a parasztpártra, a fő ellenzéki párt jogsértő terve pedig a Parlamentre tartozik. De komolyra fordítva a szót, Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy az RMDSZ igenis érdekelt az ország gazdasági gondjainak megoldásában, a reform végrehajtásában, van is rá stratégiája – ha nem is tüntet vele a koalíción belül –, és utaltak Birtalan Ákos turisztikai miniszter alapos jelentésére a turisztikai létesítmények privatizációjáról, a különböző fontos területeken – területrendezés, egészségügy, mezőgazdaság, környezetvédelem, munka- és szociális védelem – eredményesen dolgozó államtitkáraink munkájára, fontos kezdeményezéseire.
*** A CSEMADOK Országos Tanácsa 1997. október 10–12-e között rendezte meg Kassán a XXVII. Fábry Napokat, a kárpát-medencei értelmiség találkozóját.
A rendezvény Fábry Zoltán-emlékkiállítás megnyitásával kezdődött, amelyen beszédet mondott Gál Sándor író, majd Kolár Péternek, a CSEMADOK elnökének üdvözlő beszéde után sor került az eszmecserére. A vádlott megszólal címő részben Fábry Zoltánra emlékeztek: Gáll Ernő (Kolozsvár), Koncsol László (Pozsony), Kovács Győző (Budapest), Turczel Lajos (Pozsony). A gondolat igaza címő vitarészben Dobos László, Fonód Zoltán, Duba Gyula (Pozsony) és Tóth László (Budapest) értekeztek a kortárs kelet-európai értelmiség szerepvállalásáról. A Hazánk, Európa részben Pomogáts Béla és Lengyel László (Budapest), valamint Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke beszéltek az európai integráció esélyeiről és a kisebbségben élő közösségek önazonosságának és mővelődésének esélyeiről az egységesülő Európában.