*** Szeptember 25-én, csütörtökön, a megszokott kora délutáni órában tartotta meg sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető.
A sajtóértekezlet fő – mondhatni kizárólagos témáját – a Tanügyi törvény módosítására vonatkozó Sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a Sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. Verestóy Attila hozzátette, hogy a koalíció mőködik, a reformfolyamat kibontakoztatásán, a kormányprogram megvalósításán dolgozik, aminek szerves része a kisebbségi oktatást sújtó diszkriminatív rendelkezések felszámolása is, s ezt célozza a szóbanforgó Sürgősségi kormányrendelet.
Az említett találkozóról kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó Sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély militarizálását, az erdélyi magyarság szétszórását szorgalmazó nyíltan soviniszta, magyargyőlölő felhívásokra, amelyek elharapódzását a sajtóban csak segítette a koalíciós partnerek elnéző magatartása, a határozott elítélés hiánya. A hallgatólagos egyetértés ezzel a retorikával, a Pruteanu-féle akciók igen sokat ártottak az országnak, a kormánykoalíciónak, és távolról sem csupán az RMDSZ-nek. Megegyeztünk abban – mondotta a szövetségi elnök – , hogy koalíciós partnereinkkel együtt határozottan visszaverjük ezeket a támadásokat és nacionalista megnyilvánulásokat. A szerdai nap folyamán a KDNPP és az RMDSZ parlamenti frakciói és miniszterei külön-külön elemezték a helyzetet, és arra a megállapításra jutottak, hogy a koalíciós szövetség életképes, szükség van rá a reform, az ország jövője érdekében, és senki sem kívánja a koalíció felbomlását. Ami a Sürgősségi kormányrendeletet illeti, a két párt öt-öt tagú tárgyalóküldöttsége között rövidesen konzultációkra, megbeszélésekre kerül sor, majd a közösen kidolgozandó protokollegyezmény tervezetét a koalíciós csúcs, a kormánykoalíció pártelnökeinek ülése elé tárják. Az RMDSZ nyitott a KDNPP kisebbségi oktatással kapcsolatos álláspontjának megvitatására, és e napokban kinevez egy öttagú delegációt. A megyékben, területi szinten felmerült egyéb nézetkülönbségekről a következő héten kezdődnek konzultációs egyeztetések. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető rámutatott arra, hogy a Sürgősségi kormányrendeletet a külföld megelégedéssel, pozitívan ítélte meg, és az RMDSZ arra törekszik hogy ezt a kormányrendeletet a Parlament is hagyja jóvá. Ezzel egyfelől a kormány imidzsét szeretnénk megvédeni, másrészt természetesen szeretnők elérni a kormányrendelet parlamenti ratifikálását is.
Kérdésekre válaszolva, az RMDSZ vezetői rámutattak arra, hogy az RMDSZ nem kíván kilépni a koalícióból, bár Pruteanu szenátor kezdeményezései és eljárása komolyan veszélyeztetik a koalíció mőködését. Ez azonban a Parasztpárt ügye, az RMDSZ-nek nincs tudomása arról, hogy a KDNPP módosította volna álláspontját e kérdésben, másrészt nincs vitatnivalója Gheorghe Pruteanuval, akinek javaslatai, érvelése még az RNEP-s Costicő Ciurtin diszkriminatív követeléseit is fölülmúlták, és hangnemben is az RNEP és a Nagyrománia Párt szélsőséges, kisebbséggyőlölő retorikáját ismétlik. Az RMDSZ a Sürgősségi kormányrendelet szövegét önmagában kompromisszumnak tartja, amelybe az RMDSZ elvárásainak csak egy része került bele, s amelyet a koalíciós pártok szövegszerően, pontról pontra elfogadtak, egyben biztosítván egymást, a kormányt a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Egyébként az RMDSZ 1994-ben benyújtott és félmillió romániai állampolgár által támogatott kisebbségi oktatást szabályozó törvénytervezetében számos olyan elvárás fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSZ a kompromisszum kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon a rendelet esetleges módosítása e tervezetbe foglalt egyes kívánalmaknak a felvételére is vonatkozhat. A koalíciós kormányprogramban lefektetett intézkedésektől, rendelkezésektől az RMDSZ nem hajlandó elállni. Arra a célzatos, enyhén provokatív élő kérdésre, hogy az RMDSZ miért beszél mindig kisebbségekről, Markó Béla a nacionalista beállítottságú Românul címő lap riporterének válaszolva elmondotta, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezetei szinte kivétel nélkül még az RMDSZ elvárásait is felülmúló követelésekkel támogatják az RMDSZ álláspontját. Verestóy Attila pedig ugyanannak az újságírónak a koalíció gazdasági stratégiájára vonatkozó kérdésére válaszolva leszögezte, ilyen stratégia létezik és megvalósítása folyamatban van, a reform viszont nem a vállalatok felszámolását jelenti, hanem a gazdasági egységek, a gazdaság profitorientált átszervezését, a kis- és közepes vállalkozások támogatását, és példaként említette, hogy az Egyesült Államok termelésének 60%-át a 20 alkalmazottnál kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások adják.