*** Július 19–26-a között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvényt, melynek címe Közép- és Kelet-Európából Európába, a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány szervezi a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttmőködésével.
A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvő oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról.
A román-magyar stratégiai partnerségrôl szóló elsô nap meghívottjai voltak: Adrian Severin a Demokrata Párt képviselôje, volt külügyminiszter, Lôrincz Csaba politológus Budapestrôl és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselôje, a parlament külügyi bizottságának tagja.Adrian Severin azzal kezdte elôadását, hogy tisztázta a megbékélés és a partnerség közötti különbséget, éspedig azt, hogy míg az elôbbi a múltba, az utóbbi a jövôbe mutat. A partnerség konkrét kidolgozásához felvázolt négy tervet, melyek szerinte alapvetôen szükségesek, de nem elégségesek. Ezek a következôek: egy román-magyar ifjúsági alapítvány beindítása, a Közép-Erdélyen áthaladó Bukarest-Budapest autósztráda építése a két országbeli vállalatok bevonásával, egy multikulturális, kétnyelvû tévécsatorna beindítása és egy román-magyar parlamenti közgyülés létrehozása. Lôrincz Csaba politológus a kétoldalú kapcsolatok négy síkját térképezte fel: a gazdasági együttmûködést, az euroatlanti csatlakozást, a délszláv konfliktus megodásának elôsegítését és a romániai magyarság helyzetének alakulását. Az utóbbinál maradva rámutatott, hogy XX. századvégi Nyugat-Európában a közösségi autonómián alapuló megoldás a leggyakoribb. Jogilag tehát megoldható a probléma, de elôször politikai megoldást ígényel.
Hétfô délután a csángó-kérdésrôl esett szó a román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) két jelentôs tagja, Renate Weber és Valentin Stan, illetve a csángó-szakértô Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár részvételével. Az elôadások után élénk vita alakult ki a Renate Weber és Valentin Stan által több nyelven kiadott tanulmányról. Több hozzászóló súlyosan nehezményezte, hogy a szerzôk megoldottnak vélték a csángó-kérdést.
Kedden délelôtt a kultúra volt a téma. Elôadott Pröhic Gergely magyarországi és Kelemen Hunor romániai mûvelôdésügyi államtitkár, Monica Muscã a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselôje, a Képviselôház mûvelôdésügyi bizottságának tagja és Szôcs Géza költô. Pröhic Gergely vázolta a magyarországi Mûvelôdési Minisztérium terveit, és többek között azt emelte ki, hogy igyekezni kell, hogy a magyarországiak ne rezervátum-szerûnek tekintsék az erdélyi kultúrát. Kelemen Hunor kiemelte, hogy Kelet-Európából csak kultúrával lehet kitörni gazdasági erôvel nem. Ezután bemutatta a minisztérium másfél éves munkáját, a végrehajtott nagyfokú decentralizációt, az átalakított pénzelosztási rendszert. Sérelmezte, hogy a kultúra kevés pénzt kap a költségvetésbôl, és megemlítette, hogy emiatt Romániában az idén egyetlen nagyfilmet sem forgatnak.
Kedd délután az ifjúságról esett szó Wootsch József magyar és Alexandru Popescu román Ifjúsági és sportügyi államtitkár részvételével. A magyar fél bemutatta az újonnan alakuló minisztérium terveit, elképzeléseit, melynek az a lényege, hogy az ifjúsággal ne csak politikai szinten tartsák a kapcsolatot. A román államtitkár pedig éppen a fiatalok politikai szerepére hívta fel a figyelmet.
Szerdán délelôtt Multikulturalitás és nemzeti jelleg az oktatásban címmel folyt vita a Bolyai Egyetem jövôjérôl Pálinkás József magyarországi és Kötô József romániai oktatásügyi államtitkár, valamint Gabriel Andreescu, az APADOR-CH vezetôjének részvételével.
Lapzártakor kezdôdött el a Komplementaritás és divergencia a történelemben címû megbeszélés. A szerdai nap eseményeire visszatérünk.