*** A Bálványosi Nyári Egyetem tusnádi rendezvényeinek utolsó napján, szombaton, július 25-én Markó Béla szövetségi elnök Románia és Magyarország euroatlanti integrációs érdekazonosságáról beszélt, és kiemelte: nemcsak szomszédságról, egymásrautaltságról, hanem sokkal többről van szó. Jó esetben a romániai magyarság léte rendkívül erős kapcsolatot jelenthet a két ország között, rossz esetben a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága állandó veszély- és konfliktusforrás lesz, ami visszahúzza nemcsak Romániát, de Magyarországot is. Romániát integrációs érdekei elsősorban Magyarországgal kapcsolják egybe – mutatott rá az RMDSZ elnöke –, s a romániai magyarok érdeke mindent megtenni azért, hogy a két ország minél közelebb kerüljön egymáshoz. A szövetségi elnök hangoztatta, hogy a romániai magyar politikai elit felismerte: érdeke Románia minél gyorsabb európai és euroatlanti integrációja is, mert tévedés azt hinni, hogy lehetséges a romániai magyarság valamiféle külön integrációja. Mint fogalmazott: „Mi minden valószínőség szerint a román többséggel együtt fogunk a NATO-ba és az Európai Unióba bejutni, mint ahogy kimaradni is együtt fogunk, ha netán egy negatív prognózisnak megfelelően alakulnának a dolgok”. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor annak a véleményének adott kifejezést, hogy a román politikai elit nem honorálta kellőképpen a romániai magyar politikai elit elkötelezettségét az európai integráció mellett, amelyet az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásával is bizonyított, hiszen legtisztábban látó vezetőit kivéve még mindig nem tudott választani egy régi, nemzetállami szemlélet és egy európai integrációs modell között. Markó Béla végezetül kiejlentette: „Románia és Magyarország érdekeit lehet úgy manipulálni, hogy a két ország egymással szembekerüljön. Lehet a kétmilliós erdélyi magyarság helyzetének megoldását tovább halogatva a konfliktus lehetőségét növelni.” De van egy másik lehetőség is: „Lehet az 1996-os romániai rendszerváltás pozitív példájára támaszkodni, az akkor beindult, majd el-elakadó, vissza-visszaforduló folyamatot ismét felerősítve igazi román-magyar szövetséget, Románia és Magyarország olyan szövetségét létrehozni, amely a térség sorsát hosszú időre előre meghatározná.”
*** Szombaton, július 25-én, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a FIDESZ–Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt pártalelnök, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára ellátogattak az RMDSZ bukaresti székházába, ahol Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila és Varga Attila, szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezető, Hajdú Gábor egészségügyminiszter, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Márton Árpád és Vajda Ferenc, a képviselőházi csoport alelnökei, Kötő József, oktatásügyi államtitkár fogadták a magas rangú vendégeket. A létrejött kötetlen megbeszélésen Orbán Viktor beszámolt a román miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről, amelyen szóba kerültek a kisebbségi kérdések és a két ország európai integrációjával kapcsolatos kérdések is. Markó Béla az RMDSZ számára is fontosnak nevezte a találkozót, hiszen a magyar kiebbségnek fontosak a kétoldalú kapcsolatok, és érdeke, hogy ezek minden tekintetben megfelelően alakuljanak. Az RMDSZ, a romániai magyarság számít arra, hogy a magyar kormány, Magyarország támogatja Románia euroatlanti csatlakozását és a romániai magyarság sajátos törekvéseit.
A találkozón jelen volt Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, a nagykövetség több más munkatársa.
A találkozó után Orbán Viktort Szinaján fogadta Emil Constantinescu államelnök, majd a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádra utazott, ahol az RMDSZ vezetőivel együtt részt vett és előadást tartott a Bálványosi Nyári Egyetem utolsó napi rendezvényén.
*** 1998. július 26-án, mint minden év júliusának utolsó vasárnapján, Fehéregyházán sor került a Petőfi Sándorra való megemlékezésre. Az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke.