*** Az RMDSZ vezetőségének kéthetenkénti sajtóértekezletére ezúttal a szokástól eltérően kedden, június 16-án került sor a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök.
Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvő egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintő tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttmőködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik – szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja.
A Kolozsvári Babeő-Bolyai Tudományegyetem Szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus – azaz a többségi szakmabeliek – támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni.
Egyes újságírók „aggályoskodó” kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét június 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerő határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb, stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek – hangoztatta a szövetségi elnök –, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a Földtörvény, a privatizáció helyzete. A földmővest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk – mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvő egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségő román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll – hangoztatta a szövetségi elnök.
A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a résztvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció június 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött június 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja.