*** Szerdán, március 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô, Varga Attila képviselôházi frakcióvezetô, Seres Dénes, a Szenátus helyi közigazgatási szakbizottságának elnöke és Eckstein-Kovács Péter szenátor vett részt.
Markó Béla bevezetôjében utalt arra, hogy március 15-én Erdély-szerte mindenütt incidensek, rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelte meg a magyarság a szabadságharc 150. évfordulóját, egyes politikai erôk és politikusok fenyegetô nyilatkozatainak ellenére, és köszönetet mondott a sajtónak amiért – egyes kivételektôl eltekintve – tárgyilagosan tudósított a bárhol élô magyarok legnagyobb nemzeti ünnepének szentelt megemlékezésekrôl, egy olyan forradalom jubileumának megünneplésérôl, amelynek üzenete – a szabadság, egyenlôség és testvériség eszménye – ma is aktuális Európában.
Az 1991/69-es számú Helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 1997/22-es számú Sürgôsségi kormányrendelet szenátusi szavazásáról szólva a szövetségi elnök aggasztónak nevezte azt, hogy a koalíciót megosztó súlyos nézetkülönbségek miatt egy ilyen, a reform szempontjából rendkívül fontos és korlátai ellenére is pozitív szabályozást a Szenátus titkos szavazással elutasított, ugyanakkor hozzátette, hogy a kormányrendelet ennek ellenére továbbra is érvényben van, és a tervezetet a Képviselôházban is vitára bocsátják. A rendelkezés mindaddig érvényben van, amíg törvénnyel nem törlik, márpedig ez nem történt meg – értelmû körlevelére. (A március 18-án szétküldött körlevél nyomatékosan felhívja a prefektusok figyelmét arra, hogy a 22-es Sürgôsségi kormányrendelet törvényes úton való törléséig érvényben van, és a prefektusok mint a kormány képviselôi kötelesek e rendelet elôírásainak érvényt szerezni.) A szenátusi döntés azonban ettôl eltekintve súlyos, hiszen – korlátaitól eltekintve, amelyeket az RMDSZ nem hallgatott el – ez a rendelkezés az európai jogrendhez idomítaná a hazai törvénykezést a helyhatóságok, a helyi autonómia vonatkozásában. A Szenátus elutasító döntése arra mutat rá, hogy a koalíciós pártok közötti ellentétek miatt olyan helyzet állott elô, amikor ahelyett, hogy gyorsítanánk, teljesen leállítjuk és felszámoljuk a reformot. A kormányrendelet elutasítása kétségtelenül negatív visszhangot vált majd ki külföldön is – fogalmazott a szövetség elnöke.
Seres Dénes szenátor a 22-es kormányrendeletnek az általános reformot szolgáló elôírásait méltatta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendelkezés kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó elôírásai az autonómia alapelvére épülnek, arra az elvre, miszerint a helyi közigazgatási szervek, a helyhatóságok vannak az állampolgár szolgálatában és nem fordítva. Eckstein-Kovács Péter is nyomatékosította, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében a sürgôsségi kormányrendelet mindaddig érvényben van, míg azt egy új törvénnyel nem törlik, és hogy a tervezet folytatja útját a törvényhozásban, tehát a Képviselôházban is meg fogják vitatni azt. Verestóy Attila arra a furcsaságra mutatott rá, hogy a cikkelyenkénti szavazás során valamennyi cikkely, kivéve a miniszterelnöki és polgármesteri tisztség összeférhetôségére vonatkozót, 80–90, sôt 100 szavazatot is kapott, a végsô, titkos szavazáson a rendelet mégis megbukott. Mi inkább hajlunk arra, hogy azt tartsuk, partnereink a reform elômozdítására szavaztak, amikor valamennyi cikkelyt megszavazták. Ennek a szavazásnak viszont a végsô döntésben is tükrözôdnie kellett volna. Minthogy ez nem így lett, jogos a feltételezés, hogy meghibásodott az elektronikus szavazatszámláló, amiért viszont nincs kizárva, hogy a szavazás megismétlését kérjük. Másfelôl a DP-nek nem kellett volna egy ilyen átfogó, a helyi közigazgatás általános reformját szolgáló jelentôs szabályozást megtorpedóznia egyetlen, más törvényben szabályozható tétel miatt, ez – mint a szenátusi frakcióvezetô fogalmazott – kellôen végig nem gondolt politikai tett volt. „Romániát Európával összekötô autópályákat nem tudunk egy év alatt megépíteni, de a törvényeinket az európai jogrendhez igazítani, közelíteni igen, ha megvan ehhez a politikai akarat – szögezte le Verestóy Attila.
Kérdésre válaszolva, Markó Béla kijelentette, hogy a 22-es kormányrendelettel kapcsolatos szenátusi szavazás miatt az RMDSZ nem gondol a kormánykoalíciós pártokkal való kapcsolatai befagyasztására, annál inkább komoly vészjelzésként fogja fel a történteket a reform, a közös kormányprogram valóra váltását illetôen. És tagadhatatlan, hogy a kormánykoalíció nem mőködik. E döntés is bizonyítja – hangsúlyozta a szövetségi elnök –, hogy egy kisebbségi kormány nem lesz képes végrehajtani a reformot Romániában.