*** Mint már jeleztük, pénteken, július 30-án kezdődött meg Martonyi János magyar külügyminiszter székelyföldi körútja, amelyre Markó Béla meghívására került sor, s amelyre a magyar diplomácia vezetőjét házigazdaként mindvégig elkísérte az RMDSZ szövetségi elnöke.
Sepsiszentgyörgyön a vendégeket a Kovászna Megyei Tanács épületében fogadta: Márton Árpád megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa, Gazda László alprefektus, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Este a magyar külügyminiszter és Markó Béla szövetségi elnök a Kovászna megyei RMDSZ-vezetőkkel, más értelmiségiekkkel, a politika iránt érdeklődőkkel találkozott. Beszédében a magyar külügyminiszter hangsúlyozta, a magyar kormány számos lépést tett azért, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse nemzeti önazonosságát, és szülőföldjén közösségként, hagyományait megőrizve fennmaradhasson. A magyar kisebbségek körülményeinek javulását, jogbiztonságának erősítését eredményezi, ha azok az országok, amelyben élnek, előrejutnak az európai és az euro-atlanti integrációban, ezért közös érdek az, hogy a környező országok is minél előbb csatlakozzanak az EU-hoz – mondta Martonyi János. A magyar külügyminiszter röviden ismertette bukaresti tárgyalásait, és beszélt a román-magyar kapcsolatok alakulásáról, illetve a térség politikai és biztonsági helyzetéről. ”Óriási erő rejlik abban, hogy a meglévő véleménykülönbségek ellenére az RMDSZ egységes, és jelenlegi politikáját követi” – mondta Martonyi János, majd kihangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika számára az RMDSZ álláspontja irányadó a kétoldalú kapcsolatokban, és a magyar diplomácia támogatja a magyar közösségek legitim képviseletének a törekvéseit. Martonyi János üdvözölte a Tanügyi törvény elfogadását és Radu Vasile kormányfő azon nyilatkozatát, miszerint nincsen akadálya egy állami magyar egyetem létrehozásának. Kérdésre válaszolva Martonyi János kijelentette, Magyarország az utóbbi hónapokban jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az EU megszüntesse a Romániával szembeni vízumkötelezettséget, mert – mint mondotta – ez az ideális megoldás az erdélyi magyarok azon félelmére, hogy Magyarország gyorsabb integrációját követően a vízumkötelezettség akadályt jelenthet az anyaországgal való kapcsolatokban. Addig is a magyar külügy azon dolgozik, hogy kedvezményes körülmények között adjon vízumot a határon túli magyaroknak, de abban már mindenki egyetért, hogy a kettős állampolgárság nem megfelelő megoldás – mondta a miniszter.
Július 31-én, szombaton, Csíkszeredában Dézsi Zoltán SZKT-elnök, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke, Hargita megye prefektusa, Bíró Albin, a Csíkszéki Területi Szervezet elnöke, alpolgármester, Verestóy Attila szenátor, az Udvarhelyszéki szervezet elnöke, Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Hajdú Gábor szenátor, egészségügyi miniszter, Antal István, Ráduly Róbert és Nagy István képviselők fogadták a vendégeket. A megbeszélésen Martonyi János röviden beszámolt bukaresti megbeszéléseiről, és arról a magyar javaslatról, hogy kölcsönösen újabb főkonzulátusokat nyissanak: Magyarország Csíkszeredában, Románia egy később meghatározandó városban. A helybéliek az anyaország támogatását kérték a székelyföldi felsőoktatás fejlesztése érdekében. A rövid találkozó után a vendégek megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Bőlcescu szobrát, majd elindultak Fehéregyházára, hogy részt vegyenek a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen – a szoboravatáson és a múzeum megnyitásán. Útközben a magyar külügyminiszter megtekintette az agyagfalvi templomot és koszorút helyezett el az agyagfalvi nemzetgyőlés emlékére állított emlékmőnél.
Ezután Martonyi János külügyminiszter és Markó Béla szövetségi elnök részt vett Fehéregyházán a Petőfi-szobor ünnepélyes leleplezésén, majd délután a székelykeresztúri Petőfi-szobrot koszorúzta meg. Ezt követően a magyar külügyminiszter Korond és Farkaslaka érintésével Marosvásárhelyre utazott, ahol országos és helyi RMDSZ-vezetőkkel, kormányzati tisztségviselőkkel és a megye más közéleti személyiségeivel találkozott.
*** Az idei Petőfi Napok keretében július 30-a és augusztus 1-e között Segesváron, Fehéregyházán és Marosvásárhelyen a Fehéregyházai Petőfi Sándor Mővelődési Egyesület és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szervezésében, illetve a Kiskunfélegyházai Petőfi Emlékbizottság, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar PEN-központ, a Romániai PEN-központ és a Romániai Magyar PEN-központ társszervezésében háromnapos megemlékező rendezvénysorozatra került sor Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából.
A költő fehéregyházi szobrának felavatásán és a múzeum átadásán részt vett és ünnepi beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök, Martonyi János külügyminiszter, Hámori József magyar kulturális miniszter, Kelemen Hunor, a romániai kulturális minisztérium államtitkára, a Magyarok Világszövetsége nevében Patrubány Miklós alelnök, Románia kormánya nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter.
Markó Béla fehéregyházi ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Petőfi a szabadságot üzeni mindenkinek. „Az ő zseniális szó-leleményével: a világszabadságot, amely nem osztható fel a népek között, mert vagy mindenki szabad lesz, vagy mindenki rab marad valamilyen formában. Másfélszáz esztendő múltán, ezredfordulóra várva, mondhatja-e valaki is tiszta lelkiismerettel, hogy szabadság dolgában előbbre vagyunk, és hogy végre megértettük ezt a nyughatatlan fiatalembert, ezt a kortársainak is sokszor kényelmetlen, mert kérlelhetetlen ifjú költőt? (…) Koszovó után, e véres százötven esztendő annyi meg annyi Koszovója után, nyelvük, vallásuk különbözősége miatt egymást öldöklő nemzetek annyi ostobasága után vágre hajlandók leszünk-e tanulni ettől a huszonhat esztendős költőtől? Európa végre hajlandó-e felébredni a hol itt, hol ott fellobbanó győlölet rémálmából, hajlandó-e ezt az ifjú, okos, bátor és ártatlan Petőfi Sándort, a magyarok Petőfi Sándorát meghallgatni? (…) Ha nekünk magyaroknak semmi másunk nem lenne, csak Petőfi Sándorunk, akkor is egymásra ismernénk általa, és mások is reánk ismernének a neve hallatán. ő a mi jobbik énünk. A magyar szabadság szimbóluma. ő a világ jobbik énje. A világszabadság szimbóluma. Ennyi az ő végrendelete: magyar szabadság, világszabadság! Népek, nemzetek szabadsága! Jó lenne legalább itt a Kárpát-medencében, most az ezredfordulón végre meghallani ezt a végrendeletet!” – mondotta az RMDSZ elnöke.
A román kormány nevében Eckstein‑Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszélt. Petőfinek nem adatott meg, mondotta a miniszter, hogy írótársak, költőtársak között nyugodjék. „Itt, a Székelyföld kapujában, német–szász környezetben, román falvak közelében érte utol a sors. Mégsem idegenben, mégis nagyon itthon van. Az is bizonyos, hogy Petőfi Sándor úgy tudott nagyon magyar lenni, hogy kivívta a többi hozzánk közel álló nép bizalmát. ő igazi világforradalmár volt, nemcsak a saját népének, hanem környezetének is szabadságot akart. Versei között nem találtak és nem találhattak másra sértő kijelentéseket. Ezért minden időkben támadhatatlan volt. És ezért Petőfit nemcsak mi ünnepeljük, hanem mások is, mindenki, aki tiszteli” – mondta a miniszter.
*** Folytatják a területi szervezetek vezetőivel való konzultáció-sorozatot az Ügyvezető Elnökség Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának munkatársai. Kiszállásaik újabb állomásaként Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a főosztály vezetője, és Naphegyi Andrea előadó augusztus 3-án a Történelmi Máramaros, illetve a Nagybánya Területi Szervezetbe látogat el. Máramarosszigeten dr. Zahoránszky Mihály területi elnökkel, Nagybányán Ludescher István területi elnökkel, valamint Farkas Zoltán ügyvezető elnökkel tartanak megbeszélést a területi szervezetek életében jelentős szerepet játszó kérdésekről, mint az Alapszabályzat módosítása, a tagság nyilvántartása, a belső választások megszervezése, az RMDSZ fennállása 10. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos elképzelések.