*** 1999. június 24-én került sor Bukarestben a szövetség szokásos heti sajtóértekezletére, melyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Szabó Károly szenátor, Ráduly Róbert képviselô, Demeter János kormányfôtitkár-helyettes és Pete István, a mezôgazdasági minisztérium államtitkára.
A jelenlegi politikai helyzet ismertetésén kívül Markó Béla kitért az országot sújtó árvizek kérdésére is. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint hiányzik a megfelelô törvényes keret, mely biztosítaná a természeti katasztrófák megelôzését és következményeiknek hatékony felszámolását. A szövetség elnöke ugyanakkor felhívást intézett a kormány és az érdekelt állami intézmények fele, hogy mielôbb dolgozzák ki a természeti katasztrófák megelôzésének országos stratégiáját, és terjesszék a Parlament elé a Katasztrófák következményeinek felszámolásáról szóló törvényt. Mint Pete István beszámolt róla, május 31-ig 190.000 hektár árvíz sújtotta mezôgazdasági területet tartottak nyilván, s ez a szám valószínûleg meg fog duplázódni a mostani, 23 megyét érintô esôzések és árvizek során. Az RMDSZ államtitkára szerint a megfelelô törvények kidolgozásáig a kormány rendeletek útján dönthet az árvízkárosultak kárpótlásáról.
Az amerikai külügyminiszter bukaresti nyilatkozataival kapcsolatban Markó Béla megismételte már régebben kifejtett gondolatát, miszerint Románia csak a szándékok, a programok szintjén jelenthet példát a környezô országok számára, de a gyakorlat szintjén csak akkor, ha megfelelô formában fogadja el a Parlament a Tanügyi törvényt és a Helyi adminisztráció törvényét.
A Parlament elôtt bemutatott Nemzetbiztonsági Stratégiával kapcsolatban Szabó Károly szenátor értékelte azt a szemléletváltást, hogy nem az állam, hanem az állampolgárok biztonsága szerepel az elsô helyen, s az állam biztonsága csak akkor kerülhet szóba, ha az állampolgárok biztonságát szolgálja. Az RMDSZ szenátora hiányolta viszont azt, hogy kevés szó esik a kisebbségek pozitív hozzájárulásáról a nemzetbiztonsághoz, mert mint mondotta, nem a kisebbségek léte, vagy jogos követeléseik jelentenek veszélyt az államra, hanem éppen e követelmények állam általi visszautasítása. Az elégedett kisebbségek nagyon hasznosak lehetnek az állam biztonsága szempontjából is, fejezte be Szabó Károly szenátor.
*** 1999. június 25-én, pénteken Markó Béla szövetségi elnök Kolozsváron részt vesz az RMDSZ ügyvezetô elnökségének alakuló ülésén. Ezt követôen a szövetségi elnök a Bolyai Társaság vezetôségével fog találkozni.
*** Június 25-én, pénteken 16.00 órától, Birtalan József, a kis- és közepes vállalatok ügynökségének alelnöke, valamint Mátis Jenô és Kónya-Hamar Sándor képviselôk részt vesznek a Kolozs megyei RMDSZ és a kolozsvári Privat Business Club által a prefektúra nagytermében szervezett vállalkozói konferencián, melyen elsôsorban az ügynökség tevékenységét, valamint a Kis- és közepes vállalatok támogatását célzó törvényt ismertetik, melyet az RMDSZ kezdeményezett, és amely rövid idôn belül hatályba lép.
*** Június 21–23-a között a Magyar Országgyûlés Gazdasági Szakbizottsága meghívására a román Parlament Képviselôháza Ipari és Szolgáltatások Szakbizottságának 4 tagja, köztük Antal István képviselô, a bizottság titkára, Magyarországra látogatott. A csoportot fogadta Dr. Szili Ilona, a Magyar Országgyûlés alelnöke, valamint a gazdasági szakbizottságok tagjai.
A hazai küldöttség kedden meglátogatta a tatabányai és gyõri ipari parkokat, a helyszínen tájékozódva az adott törvényes keretek megvalósításáról. Hazautazásuk elõtt az Ipari Minisztériumban megbeszélést folytattak dr. Balás Péter helyettes államtitkárral és Gyôr Mihály vezérigazgatóval.
A látogatás célja a bizottság által kidolgozás alatt álló, az ipari parkok létrehozását szabályzó törvény-kezdeményezés véglegesítését célzó tapasztalatcsere volt.
*** A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa 1999. június 23-án, Bukarestben tartotta meg soros negyedévi plenáris ülését.
Az ülés kezdetén a Tanügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke tájékoztatott azokról a kiszállásokról, amelyek során a bizottság tagjai Temes, Máramaros, Hargita, Krassó-Szörény, Suceava és Arad megyében, valamint Bukarestben a helyszínen tájékozódtak a kisebbségi oktatás helyzetérôl. A bizottság tagjai kisebbségi nyelven oktató iskolákat látogattak meg és megbeszéléseket folytattak a helyi hatóságokkal, elsôsorban a tanfelügyelôségekkel, a kisebbségek anyanyelvû oktatási igényeinek kielégítésérôl. A hozzászólók sérelmezték a kisebbségi iskolák tankönyvellátásának megoldatlanságát. A résztvevôk elhatározták, hogy ezt a kérdést a következô plenáris ülés napirendjére tûzik.
A továbbiakban a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa a sajtóban megjelenô kisebbségellenes, idegengyûlölô, antiszemita megnyilatkozásokat elemezte. Következtetéseit Nyilatkozatban hozta nyilvánosságra, amelyben ismételten felhívja a figyelmet a jelenség káros voltára, felkéri a sajtót a hiteles, pártatlan tájékoztatásra és felszólít minden illetékes intézményt, hogy határozottabban foglaljon állás ezekkel a jelenségekkel szemben, illetve alkalmazza a Büntetôtörvénykönyv nemzetiség-ellenes uszítás tiltó és büntetô paragrafusait.
Egy másik Nyilatkozatban a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa megerôsíti korábbi állásfoglalásait, miszerint a romániai kisebbségek egyöntetûen támogatják mind a Helyhatósági törvény, mind a Tanügyi törvény módosítását, nevezetesen ezeknek a Szenátusban, illetve a Képviselôházban elfogadott megfogalmazását. A nyilatkozat szorgalmazza, hogy az közeljövôben sorra kerülô szavazáson, a Tanügyi törvény esetében, a Szenátus is hagyja jóvá a két Ház Egyeztetô Bizottsága által kidolgozott szöveget, a Helyhatósági törvényt pedig a Szenátus által jóváhagyott szöveggel fogadja el a Képviselôház is.
A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársai tájékoztatták a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa 17 tagszervezetének küldötteit a kisebbségi kérdés tárcaközi kezelésének jelenlegi módozatairól. Ismertették a tavaly létrehozott Kisebbségi Tárcaközi Bizottság és annak Roma Albizottságának eddigi tevékenységét, a hivatal kezdeményezéséit a különbözô, a témában érdekelt kormányszervek közötti kommunikáció biztosítása érdekében. A hozzászólók elmondták, hogy aktívabb hozzáállást várnak el egyes minisztériumok részérôl, mert ez a biztottság arra is hivatott hogy egységes és átfogó kisebbségi kormány-stratégiát dolgozzon ki. Ugyanakkor egyöntetûen szükségesnek ítélték egy Duna-Delta Albizottság létrehozását a tárcaközi bizottság keretében. Mint ismeretes, ebben a fokozottan hátrányos helyzetû régióban a lakosság döntô többsége kisebbségi, elsôsorban orosz-lipován és ukrán.
Az ülés során, többek között, javaslatok hangzottak el egy kisebbségi mûvelôdési központ, egy kisebbségi vállalkozókat tömörítô gazdasági egyesület létrehozására, a kisebbségi szervezetek vezetôi közvetlen tanácskozásának megszervezésére, intézményesítésére.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter felszólalásaiban és kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal felvállalja a hatásköréhez tartozó javaslatok megvalósítását, támogatja a kezdeményezéseket. Ugyanakkor bejelentette, hogy kezdeményezte a kormányprogramban szereplô Kisebbségkutató Intézet mielôbbi létrehozását.