*** Szerdán, 1999. június 9-én, került sor Bukarestben az RMDSZ szokásos heti sajtótájékoztatójára.
Bevezetôjében Markó Béla szövetségi elnök ismertette a hétfôi koalíciós csúcs eredményeit. Az RMDSZ elnöke szerint még mindig túl sok kisebb-nagyobb ellentét van a kormánypártok között, amelyek megnehezítik a reformot, és késleltetik az európai integrációt és az államosított javak visszaszolgáltatását. A jogharmonizáció gyorsítása és más integrációs feladatok mielôbbi elvégzése annál is inkább idôszerû, mivel esély van arra, hogy minden társult taggal elkezdôdjenek a tárgyalások, tehát Romániával és Bulgáriával is.
Frunda Gyögy szenátor a titkosszolgálatokat felügyelô román parlamenti bizottság legutóbbi jelentését kifogásolta, amely elmarasztalja az RMDSZ Európa Tanácsbeli képviselôjének az európai titkosszolgálatokról szóló jelentését. Mint Frunda György elmondta, az ET Parlament Közgyûlése általi egyhangú elfogadása (a román küldöttség is megszavazta!) után jelentése a 1402/1999 számú ET-ajánlássá vált, tehát a román parlamenti bizottság nem vele, hanem az ET egyik ajánlásával vitatkozik. Frunda György megismételte, hogy egy jogállamban legtöbb két titkosszolgálat létezik, s ezek kizárólag költségvetési forrásokból finanszírozhatók. Mint mondta, Románia az egyetlen ET-tagállam, ahol a törvény megengedi, hogy a titkosszolgálatok gazdasági tevékenységeket fejtsenek ki, s ez átláthatatlanná teszi a szolgálatok kiadásait.
Márton Árpád képviselô a nemrég aláírt román-magyar kulturális egyezményt ismertette, mely a kétoldalú együttmûködés módozatait szabályozza a következô három évben. Eszerint a magyar fél jelentôsen hozzá fog járulni a közös érdekeltségû romániai mûemlékek restaurálásához.
Márton Árpád kifejezte azon reményét is, hogy a Parlament két Háza közötti egyeztetésen kijavítják a Képviselôház azon tévedését, miszerint az Átvilágítási törvény nem vonatkozik a titkosszolgálatok és a külügyminisztérium alkalmazottaira.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy túl nagy figyelmet szentelt a közvélemény a Kolozsvári Nyilatkozat címû tervezetnek, hiszen a feltételezett aláírók nagy része cáfolta, hogy aláírta volna a dokumentumot. AZ RMDSZ egyetlen tisztségviselôje, s más magyar értelmiségiek sem írták alá mondta Markó Béla, tehát Szilágyi Zsolt képviselô, Toró T.Tibor platformelnök és Horvát Andor egyetemi tanár sem. Az RMDSZ elnöke szerint Constantinescu elnök is túl nagy fontosságot tulajdonított a tervezetnek. Ehelyett oda kellene figyelni arra, hogy a régiónak több jogos kifogása van a költségvetési alapok elosztása, az infrastruktúra fejlesztése terén mondta Markó Béla.