*** Szerdán, május 5-én, az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György szenátor, a Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének RMDSZ képviselője, az ETPK Jogi és Emberi Jogi bizottságának alelnöke vett részt az RMDSZ vezetés szokásos heti sajtóértekezletén.
Markó Béla bevezetőjében a sajtóértekezlet fő témájaként a Frunda György szenátor által az ET Parlamenti Közgyőlésén Strasbourgban egyhangúlag elfogadott, a titkosszolgálatok mőködésére vonatkozó Jelentését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a sajtóban mindenféle értelmezések és félremagyarázások láttak napvilágot e jelentéssel kapcsolatban. Elmondta ugyanakkor, hogy a jövő hét végén Csíkszeredában sorra kerülő VI. Kongresszus előkészületei a befejezéshez közelednek, elkészültek a kongresszus elé terjesztendő dokumentumok. A kedd esti koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetségi elnök kijelentette, a találkozót az RMDSZ kérte, azzal a céllal, hogy koalíciós szinten tisztázzák az álláspontokat a Parlament asztalán álló néhány fontos törvény nemzeti kisebbségeket érintő cikkelyeivel kapcsolatban, és itt a Tanügyi törvény egyeztetésének többször is megakadt folyamatát, a Helyi közigazgatás és helyi autonómia törvénytervezete, valamint a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet kisebbségi vonatkozásait említette. „Az, ami e cikkelyekkel kapcsolatban a törvényhozásban történik – mondotta a szövetségi elnök –, nagyon világosan bizonyítja, hogy miközben egyesek örömmel nyugtázzák a kisebbségi kérdés rendezésének román modelljére vonatkozó nyugati értékeléseket, a valóság ettől sajnos távol van. Ezt elmondtam többször, és ismételni fogom mindaddig, amíg a helyzet valóban nem változik” – hangoztatta Markó Béla. „Jogos elvárásaink teljesítését szüntelenül gáncsolják, a koalíción belül sem támogatják a kisebbségi törvénycikkelyek immár egyeztetett formájának elfogadását. Ezúttal ismét garanciákat, ígéreteket kaptunk, hogy partnereink támogatni fogják a kisebbségi vonatkozású cikkelyek elfogadását. Ami az egyetem kérdését illeti, álláspontunk változatlan: csak olyan változatot tudunk elfogadni, amely lehetővé teszi, nem tiltja a magyar nyelvő felsőfokú oktatási intézmények létesítését. Az ígéretek, garanciák fontosak, de nem a szavak, hanem a tettek számítanak” – szögezte le Markó Béla, majd kijelentette, hogy sajnos a koalíció nemcsak a kisebbségi kérdésben, de más, az ország általános gondjait illetően, a lényeges gazdasági-társadalmi kérdéseket illetően sem mőködik, elmaradtak a heti találkozók, nincs egyeztetés a pártok között.
Frunda György két nyelven, románul és magyarul köszöntötte a megjelenteket, majd az általa az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésén előterjesztett titkosszolgálatokról szóló Jelentéssel kapcsolatos, olykor egymásnak ellentmondó hazai sajtóbeszámolókra és kommentárokra utalva közölte, hogy az ETPK egyöntetően elfogadta a Jelentést, amely ezzel az ET ajánlásává vált, és alkalmazását külön bizottság fogja monitorizálni az egyes országokban. Kifejtette, hogy a Jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan. Ezek között említette, hogy a titkosszolgálatok kizárólag törvényes alapon mőködhetnek, nem foglalkozhatnak a mindennapi bőnözéssel, még a szervezett bőnözéssel sem (ha az nem veszélyezteti az állam biztonságát), és ami igen fontos, nem használhatók fel elnyomó szervként a politikai pártok, etnikai, vallási közösségek és más kisebbségi csoportok ellen. Ugyanakkor igen fontos előírása az ajánlásnak, hogy a titkosszolgálatokat nem katonai, hanem civil rendszerben kell létrehozni és mőködtetni, anyagi forrásaik pedig kizárólag az állami költségvetésből származhatnak. Hasonlóképpen fontos előírás, hogy a titkosszolgálatok nem folytathatnak bőnügyi vizsgálatot, senkit nem tartóztathatnak le és nem tarthatnak fogva. Ami a titkosszolgálatok demokratikus ellenőrzését illeti, ez három szinten, kormányzati, parlamenti és bírósági szinten kell hogy megvalósuljon. Nagyon fontos például, hogy a törvényhozás ellenőrizze, mire költötték a költségvetésből származó pénzügyi alapokat. Végezetül Frunda György kétszínőségnek nevezte, és értetlenségének adott hangot annak kapcsán, hogy bár az egyhangúlag elfogadott Jelentést Strasbourgban a román ellenzéki pártok képviselői is megszavazták, itthon hazafias szólamokat pufogtatva bírálják egyes a nemzeti kisebbségeket érintő kitételeit. Frunda György elmondotta azt is, hogy az SZDRP képviselői, Adrian Nőstase és Ovidiu őincai módosító javaslatát a Jogi bizottság és a Közgyőlés is elvetette.
Egy, a koalíciós partnerek részéről a kedd esti találkozón tett ígéretekkel kapcsolatos kérdésre, illetve arra, hogy vajon a kongresszus elégedett lesz-e a koalícióban elért eredményekkel, Markó Béla kijelentette, hogy ő maga sem elégedett a koalíció mőködésével, teljesítményével, sem a kisebbségi kérdés megoldása, sem az ország más, gazdasági-társadalmi kérdéseinek a megoldása terén. Az egyezségeket nemegyszer megszegték, ezért nem az ígéretek érdekelnek bennünket, hanem a konkrét tettek. A kongresszuson – tette hozzá – elemezni fogjuk az RMDSZ kormányzásban való részvételének valamennyi vonatkozását.