1999

1999. március 1., hétfô VII. évfolyam, 1426. szám

***      1999. február 27-én, került sor Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülésére. A résztvevôk meghallgatták és megvitatták a szövetségi elnök politikai tájékoztatóját, majd meghatározták a VI. Kongresszus helyét, idôpontját és képviseleti elvét. Ezek szerint a kongresszusra 1999. május 14–15-én kerül sor Csíkszeredában.

Az együttes ülést követôen az SZKT vasárnap folytatta munkálatait. A képviselôk elfogadták az Ügyvezetô Elnökség soros féléves jelentését, valamint az RMDSZ idei költségvetését és eldöntötték a szociális kérdésekkel foglalkozó fôosztály létrehozását az Ügyvezetô Elnökségen belül.

Az SZKT állást foglalt a Romániában észlelhetô etnikai diszkrimináció, valamint az Országos Audiovizuális Tanács legújabb kisebbségellenes határozatáról.

Az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió (WEU) Parlamenti Közgyûlésében való hatékonyabb tevékenység érdekében a Szövetségi Képviselôk Tanácsa döntött arról, hogy kéri a társult tagsági státust az Európai Néppártban (EPP). Mint ismeretes, az EPP csak az Európai Unió keresztény-konzervatív pártjait tömörítette, de az Európai Kereszténydemokrata Unióval való februári egyesülését követketôen létrehozta a társult tagi státust az EU-hoz társult országok hasonló világnézetû pártjai számára.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa megbízta szövetségünk vezetôit, hogy járjanak el az Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász Romániából történt kitiltásának feloldása érdekében.

Az SZKT elfogadta a Szövetségi Egyeztetô Tanács döntését az Átvilágító Bizottság összetételére vonatkozóan. Az Átvilágító Bizottság összetétele ezek szerint: Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET elnök és Antal Attila.

Az SZKT megválasztotta képviselôit az alapszabályzat és a program módosítását elôkészítô bizottságokban. Ezek szerint az Alapszabályzat-módosító Bizottság tagjai az SZKT részérôl: Ráduly Róbert, Bulyovszky Lóránd, Márton Árpád. A Programmódosító Bizottság SZKT által jelölt tagjai: Szatmári Tibor, Tamás Sándor.

A Szövetségi Ellenôrzô Bizottságba Farkas Zoltán funkciójának összeférhetetlensége, valamint Búzás László lemondása következtében az SZKT a következô személyeket jelölte ki: Jablanovszky András és Romfeld Mária Magdolna.

 

***                                                    ÁLLÁSFOGLALÁS

 

A romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének vezetô testületeként határozottan igazságtalannak és diszkriminatívnak tartjuk a bukaresti törvényszék által az úgynevezett Agache-perben hozott ítéletet. Ismételten bebizonyosodott, hogy az igazságszolgáltatás reformja továbbra is felemás. A legrosszabb emlékû politikai befolyás érhetô tetten az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselô koncepciós perben.

A nemrégiben elítélt négy kézdivásárhelyi magyar esete egyenes folytatása egy diszkriminatív szemléletnek. Annak a szemléletnek, amely az elmúlt években a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektôl következetesen eltérôen kezelte és kezeli a magyar résztvevôk esetében. Hasonlóképpen azzal az eljárásmóddal azonos, ahogyan az igazságszolgáltatás szervei az 1990. évi marosvásárhelyi márciusi eseményeket kezelték. A véres összecsapásokba torkolló pogrom eltervezôi, szervezôi, a felbujtók, tehát a tényleges bûnösök helyett ártatlan magyarokat és magyar cigányokat fogtak perbe és ítéltek el tendenciózusan felépített vádpontok alapján. A perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy kizárólag magyarokat és magyar cigányokat vetettek börtönbe.

Újabb aggasztó jel az is, hogy nyilvánvalóan politikai szándékkal tett feljelentésre a Brassói Táblabíróság mellett mûködô Ügyészség beidézte az alsócsernátoni közösségi fórum több résztvevôjét, akik a rendezvényen éltek a szólás és véleménynyilvánítás, alkotmányos jogával. Zaklatásuk a félelemkeltés kelléktárába tartozik, eszközként azok kezében, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása.

Hasonlóképpen diszkriminatívnak tartjuk a csereháti ügyben a Székelyudvarhelyi Önkormányzat ellen kezdeményezett pereket, valamint a Hargita Megyei Tanács elnöke elleni rágalmazási perben hozott bírósági ítéleteket. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket.

Fölháborítónak tartjuk, hogy tovább folyhat a törvényesség mímelése a demokratikus értékeket, a jogállamiság elveit magáénak valló koalíciós kormányzás idején is, és az igazságszolgáltatás tényleges reformjának leple alatt tovább élhet a politikai és nemzetiségi bosszú szelleme.

Az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi továbbra is határozottan lépnek fel az etnikai negatív diszkrimináció ellen és követelni fogják a jogsértô perek azonnali megszüntetését.

 

Marosvásárhely, 1999. február 28.

 

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa

 

***                                                    ÁLLÁSFOGLALÁS

             az Országos Audiovizuális Tanács 14/1999-es határozatával kapcsolatban

 

Az Országos Audiovizuális Tanács 14/1999-es határozatával kötelezôvé teszi a nem román nyelven sugárzott mûsorok számára a román nyelvû feliratozást, illetve az élô adások esetében a mondatonkénti szóban történô tolmácsolást. Ez a határozat az információhoz való jog védelmének ürügyén, egyrészt oly kötelezettségeket ró ki a nemzeti  kisebbségek nyelvén mûködô mûsorokra, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák ôket, az anyagi ráfordítás terén, a román nyelvûekkel szemben, másrészt az anyanyelv használatának, megôrzésének és fejlesztésének, illetve a sajátos kultúra érvényesítésének és felmutatásának alkotmányos jogát csonkítja.

Egy ilyen döntésre az Országos Audiovizuális Tanácsnak a törvény nem ad jogot, az Alkotmány pedig kimondottan tiltja, hiszen az alkotmányos jogok esetleges korlátozásának jogát a Parlament számára tartja fenn.

Nem téveszthetjük szem elôl azt, hogy ezen határozat szerves része egy következetesen kisebbségellenes magatartásnak, mely egyebek között abban is tettenérhetô, hogy az elmúlt idôszakban a többségében magyarlakta megyékben szinte kizárólagosan az illetô megyén kívüli, nem magyar tulajdonosok kaptak sugárzási engedélyt, melynek elnyerési esélyei, úgy tûnik, a kisebbségi nyelven mûködô mûsoridôk terjedelmével fordított arányban nônek.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa felhívja az Országos Audiovizuális Tanácsot, hogy vonja vissza alkotmányellenes és törvényellenes határozatát.

 

Marosvásárhely, 1999. február 28.

 

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa