*** Március 4-én, csütörtökön tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnökön kívül jelen volta: Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus helyi közigazgatási bizottságának elnöke, Márton Árpád képviselő, frakcióvezető helyettes, a Képviselőház mővelődési és médiabizottságának tagja, Székely Ervin, a Képviselőház jogi, fegyelmi és mentelmi bizottságának tagja és Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa.
Markó Béla röviden beszámolt az SZKT marosvásárhelyi ülésén elfogadott és már közzétett dokumentumokról, majd átadta a szót meghívottainak.
Seres Dénes a Helyi autonómia és Helyi közigazgatás megszervezéséről szóló törvény fontosságát hangsúlyozva kiemelte a szabályozás új rendelkezéseit, köztük azt, hogy növeli a helyi közigazgatási szervek hatáskörét, közelebb hozza a döntéshozatalt a közvetlenül érdekeltekhez, a helyi lakossághoz, továbbá csökkenti a tanácsosok számát a községi, városi, municípiumi és megyei tanácsokban, valamint rendelkezik a helyi tanácsok regionális és határokon átnyúló együttmőködési lehetőségeiről; mindezek az európai normákhoz közelítik a helyi közigazgatás szervezésére vonatkozó román törvényt.
Márton Árpád az Országos Audiovizuális Tanács 14/1999-es számú döntéséről számolt be, pontról pontra kifejtve a határozat alkotmányellenes, diszkriminatív jellegét, a rendelkezések képtelen voltát. Markó Béla az elmondottakhoz főzve szavait, a rendelkezés lényegét abban állapította meg, hogy ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nem román nyelvő televíziós, illetve rádióadásokat, és kérdésre válaszolva hasonlattal élt. Mint mondotta, ez a rendelkezés azt jelentené, hogy minden magyar színházi előadást is le kell fordítani románra, illetve abszurdum! minden magyar vagy más, nem román nyelven megjelentetett laphoz vagy kiadványhoz csatolni kell az újságárus standokon a kiadványok teljes román fordításait. Az RMDSZ minden lehetséges úton el fog járni a jogtipró rendelkezés visszavonásáért hangoztatta a szövetségi elnök.
Borbély László a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium fontos kezdeményezéseiről adott tájékoztatást a sajtó munkatársainak, kiemelve a lakásépítkezésre vonatkozó legújabb kormányzati döntéseket, melyek értelmében már az idén 1700 szociális lakás épül 60 millió $-os hitelből; megalakult az Országos Lakás Ügynökség, amely már az esztendő második felétől elkezdi a rendelkezésére álló 100 milliárd lejből öröklakások építését, kedvező törlesztési feltételek mellett, különös tekintettel a 35 éven aluli fiatalokra. A kormányhatározat az ÁFA törlését is előírja a közpénzekből finanszírozott lakásépítések esetén, ami önmagában a lakások árának 22%-os csökkenését eredményezi.
Végül Székely Ervin az RMDSZ elvi álláspontját ismertette a parlamenti mentelmi jog megvonásának kérdésében általában és a Gabriel Bivolaru, illetve C.V. Tudor esetében. A szövetségi elnök kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy a mentelmi jog megvonása bizonyos esetekben teljesen formális dolog kellene hogy legyen, és azt nem kellene büntetésként megélnie senkinek, hiszen célja éppen az, hogy az illető honatya az bírói szervek előtt bizonyíthassa az ellene felhozott vádak megalapozatlanságát, illetve saját ártatlanságát. Az RMDSZ szerint a 3/4-es többség továbbra is megfelelne, ha az ellenzék nem utasítaná el minduntalan a mentelmi jog megvonását, és változtatna a kérdésben vallott nézetein, ám így az RMDSZ kénytelen a fele plusz egy formulát elfogadni a mentelmi jog megvonása ügyében.
Más kérdésekre adott válaszaiban a szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ nem szándékszik lecserélni az egészségügyi tárca vezetőjét; a heti koalíciós egyeztetésekre továbbra is szükség van, noha az utóbbi időben ezekre nem nagyon került sor, a fennálló vagy felmerülő nézetkülönbségek tisztázása, feloldása végett. Végül a szövetségi elnök kifejtette az RMDSZ nézetét az államosított lakások eladásával kapcsolatban, illetve a tulajdonjog visszaállítása és a kártalanítás kérdésében. Mint mondotta, előbb el kell dönteni a tulajdonviszonnyal kapcsolatos kérdéseket, azután pedig feltétlenül orvosolni az elkövetett igazságtalanságokat, visszaszolgáltatni a lakásokat, vagy kártalanítani a volt tulajdonost, ha a lakást nem lehet visszaadni, ugyanakkor azonban gondoskodni a bérlők jogainak védelméről is.