*** Október 14-én, csütörtökön, megtartotta szokásos kéthetenkénti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetősége. A bukaresti székházban ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke, Buchwald Péter szenátor, frakciótitkár és László Zsigmond képviselő foglalt helyet a házigazdák asztalánál.
A sajtóértekezletnek nem volt előre bejelentett tematikája, s az ezúttal valamivel kisebb létszámban összegyőlt újságíróknak Markó Béla elöljáróban elmondta, hogy bár az utóbbi két hétben a szövetség életében nem történtek különösebben fontosabb események, néhány jelentős kérdésben szükségesnek tartja a sajtó tájékoztatását. Jelesen, az RMDSZ aktuális törekvéseiről az elkövetkező hetekben-hónapokban, amikor az Európa Tanácsba való felvétel után a román kormánynak el kell majd számolnia azzal, hogy mit váltott be az ET ajánlásaiból, különös tekintettel arra, hogy az ajánlások zöme a nemzeti kisebbségek, ezen belül a romániai magyarság helyzetének európai normák szerinti rendezésére vonatkozik.
Ezzel kapcsolatban Markó Béla bejelentette, hogy az RMDSZ a közeljövőben benyújtja a törvényhozáshoz saját Nemzetiségi törvénytervezetét, amelynek kidolgozása végső fázisához jutott, s amelyet az SZKT november eleji ülésszaka hivatott megvitatni és elfogadni.
Hasonlóképpen foglalkoztatja szövetségünket a Kultusztörvény elfogadása is. Ezzel kapcsolatban Buchwald Péter szenátor számolt be az erdélyi magyar felekezetek elöljáróinak nemrégi értekezletéről és a Kolozsváron lezajlott tanácskozás résztvevőinek – a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház vezetőinek – az összes romániai felekezetekhez intézett felhívásáról, hogy október 21-én üljenek össze Bukarestben, megtanácskozni a közös álláspontot a 14 felekezet által kidolgozott Kultusztörvény-tervezetről. Szövetségünk véleménye szerint a szakminisztérium által előterjesztett tervezet elfogadhatatlan, mert nem rendelkezik sem a háború után jogtalanul elkobzott – államosított – egyházi javak visszaszolgáltatásáról, sem a felekezeti oktatás állami támogatásáról.
Szabó Károly szenátor egy a BBC–TV és a Tamouz Media (New York) közös szervezésében Élet egy etnikai törésvonal mentén címmel rendezett „utas értekezleten” szerzett tapasztalatairól számolt be. Az érdekes rendezvényen, amelyről 90 perces dokumentumfilm is készült, s amelyen Krakkótól a szlovák-magyar határon keresztül Békéscsabáig, majd Kolozsvárig a térségben élő kisebbségek helyzetét mint a régió stabilitását befolyásoló tényezőt mérte fel a közép- és kelet-európai politikusokból, ismert közéleti személyiségekből álló csoport. Romániából dr. Emil Constantinescu professzor, az RDK elnöke és – az RMDSZ képviseletében – Szabó Károly szenátor vett részt.
Zsigmond László a Képviselőház Emberjogi Bizottságának egy Hadrévre kiszállt albizottsága tagjaként szerzett tapasztalatairól számolt be, kifejtette, hogy milyen veszélyeket rejt magában a kollektív felelősség megállapítása a hasonló helyzetekben, valamint azt az áldatlan állapotot, hogy a jelenlegi törvényes jogrend szerint egy többszáz lelket számláló Hadrév nagyságú falunak nincs a közrend és biztonság fölött örködő szerve.
Egy kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ érthetetlenül áll Ion Iliescu elnök utóbbi nyilatkozatai során többször is elhangzott kijelentése előtt, miszerint Romániában a nemzetiségi kérdést megoldották. Ugyanakkor kijelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs tudomása arról, hogy „egyes külföldi politikai erők” befolyásolni akarnák az RMDSZ-t, hangsúlyozta, hogy szövetségünk határozottan visszautasít minden ilyen irányú próbálkozást. Az ilyen vádak nemcsak teljesen alaptalanok, hanem módfelett veszélyesek is – jelentette ki az RMDSZ elnöke.