*** A Kárpát-medence nemzetei teremtsék meg az új politikai
kapcsolatok feltételeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
és
a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom
közös nyilatkozata
abból az alkalomból, hogy 1993. október 21–24-e között az Együttélés hivatalos küldöttsége, Duray Miklós elnök, parlamenti képviselő, Kvarda József alelnök, polgármester, Pázmány Péter parlamenti képviselő, alpolgármester, Komlósy Zsolt parlamenti képviselő az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. A küldöttség találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviselőivel, valamint az RMDSZ Bihar megyei, Maros megyei és Szatmár megyei vezetőségével.
A látogatásra a jó kapcsolatok és együttmőködés további mélyítése érdekében került sor.
Az RMDSZ és az Együttélés célkitőzéseik és programjaik alapján érdekazonos szervezetek. Közös céljuk a hasonló sorsú magyar nemzeti közösségek társadalmi és politikai érdekképviselete, a két ország parlamenti és helyi politikájában, valamint a külkapcsolataikban az európai integráció szellemében.
Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság, integráció és folyamatos fejlődés elsődleges feltétele a társadalmi béke és a demokratikus jogállamiság megteremtése. Ennek megkerülhetetlen része a kisebbségben élő őshonos nemzeti kisebbségek közösségi státusának megteremtése, önkormányzati autonóm jogainak elismerése, a többségiek és a kisebbségek között kialakítandó egyenrangú partneri viszony alapjainak lefektetése és ennek következményeként az országok közötti jószomszédi kapcsolatok szerződéses megerősítése. Az ezt elutasító politika nemcsak Közép-Európára, hanem egész Európára nézve is veszélyes, mert térségünket és az európai politikát is visszavetheti a második világháborút megelőző politikai viszonyok közé.
Alapvető jelentőségőnek tartjuk, hogy az európai politikában a szovjet-blokk megszőnése óta a kisebbségben élő nemzeti közösségek kérdését a nemzetközi biztonság alapvető elemének tekintik és az európai stabilitás megteremtése érdekében helyzetük rendezését sürgetik. A politikai szemlélet e pozitív változásának egyik eredménye a francia miniszterelnök által javasolt Európai Stabilitási Egyezmény-tervezet (Balladur-terv) is, amelynek szellemében a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetét a kollektív jogok elismerésével kétoldalú szerződésekkel és az Európai Közösség által szervezett nemzetközi konferencián elfogadott garanciákkal kell rendezni. Meggyőződésünk, hogy a stabilitás elsôdleges alapeleme az adott ország kormánya és az érintett nemzeti közösség közötti kiegyezés és ennek alkotmányban való rögzítése. Ezért ismételten javasoljuk, hogy az érintett kisebbségi közösségek legitim képviselői és az adott kormányok között tárgyalásokat kell szorgalmazni, az előbbiek helyzetét méltányosan rendező egyezmények, ajánlások, valamint a már létező, európai pozitív gyakorlatok példájának szellemében. Ez képezze ezen országok Európai Közösségbe való integrálódásának, a társadalmi szerződések ratifikálásának a feltételét.
Alapvető felelősségnek tekintjük a háromnegyed évszázada kisebbségi sorba kényszerített magyarság társadalmi és politikai életének szervezését, politikai alanyiságának kifejezését és jogi alanyisággal rendelkező közösségi státusának elismerését. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy minden eszközzel hozzájáruljunk országaink önkormányzati politikájának kialakításához és fejlesztéséhez és az ezt lehetővé tevő törvények megteremtéséhez, valamint az alkotmányos rendnek a demokratikus jogállamok mintájára való átalakításához. Megállapítottuk, hogy mind Romániában, mind Szlovákiában ezen a téren számtalan a tennivaló.
Örvendetesnek tartjuk, hogy fokozatosan újjáalakulnak a közép-európai országok közötti rendszeres kapcsolatok, például azt, hogy Szlovákia és Románia megkötötte a sokoldalú együttmőködést lehetővé tevő alapszerződést. Emellett azonban kifejezzük aggodalmunkat is, hogy a Románia és a Szlovákia között kibontakozó hivatalos és félhivatalos kapcsolatokban megjelennek annak jelei, hogy az egykori kis-antant szellemét fölélesztve újraszerveződhetnek olyan szövetségek, melyek magyarellenessége nagyban hozzájárulhat térségünk megosztásához. Ugyancsak nyugtalanító jelnek tekintjük az olyan nyilatkozatokat, hogy a két kormány egyeztetni kívánja az országaik területén élő magyarsággal szemben kialakítandó politikáját. E két országban ugyanis mostanáig a magyarság alapvető jogainak korlátozása és megsértése jellemző mind a politikai, mind a joggyakorlatban.
Leszögezzük, hogy mind az RMDSZ mind az Együttélés az adott államkeretek tiszteletben tartása mellett törekszik a magyar közösségek teljes egyenrangúságának a kivívására. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy mind a Romániában, mind a Szlovákiában élő magyarságnak ellenségként való beállítása az egész térség számára veszélyes és elfogadhatatlan. Elutasítunk minden vádat, amellyel a magyar nemzeti közösséget államellenességgel rágalmazzák, azon törekvései miatt, hogy közösségi és önkormányzati jogait kívánja kivívni.
Fontosnak tartjuk, hogy mind Románia, mind Szlovákia teljes értékő tagja legyen az európai államok együttmőködési szervezeteinek és az európai nemzetek közösségének, aminek első lépése a két ország Európa Tanács-beli tagsága. Nyugtalanító jelnek tekintjük viszont, hogy mindkét országban az Európa Tanácsba való felvételkor megszabott feltételek teljesítése kapcsán felelős politikusok kétségbe vonják az Európa Tanács Parlamenti Közgyőlésének dokumentumaiban lefektetett elvek, ajánlások és kötelezettségek érvényességét, ezt az előzőleg kinyílvánított törekvésekkel ellentétes magatartásnak tartjuk.
Az európai integráció előmozdítása és térségünkre való kiterjesztése érdekében sürgetjük, hogy a Kárpát-medence nemzetei teremtsék meg az új politikai kapcsolatok feltételeit. A romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ és a szlovákiai magyar nemzeti közösség többségét képviselő Együttélés ennek a politikának az elkötelezettje.
Markó Béla Duray Miklós
szövetségi elnök elnök
*** A szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom négytagú küldöttségének erdélyi körútja vasárnap, október 24-én, Szatmár megyében zárult. A vendégek a délelőtt folyamán a megyei RMDSZ székházban a szervezet vezetőivel, valamint szatmári értelmiségiekkel találkoztak, vitatták meg az RMDSZ és az Együttélés közös nyilatkozatát, a romániai és a szlovákiai magyarság helyzetét, törekvéseit.
Délután a vendégek részt vettek Szatmárpálfalván a helyi RMDSZ kezdeményezésére megrendezett Teleki Blanka emlékünnepségen.
*** 1993. október 25-én, hétfőn, Markó Béla szövetségi elnök fogadta Petrusán Györgyöt, a Magyarországi Románok Szövetségének elnökét. Az RMDSZ bukaresti székházában lezajlott találkozón részt vett Pavel Ardelean, az MRSZ alelnöke, a magyarországi ortodox egyház püspöki vikáriusa és Ioan Truøã a román Kormány mellett mőködő Nemzeti Kisebbségi Tanács titkára. Az RMDSZ részéről jelen voltak: Bíró Anna-Mária és Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosai. A megbeszélésen napi politikai eseményekről, a két szervezet közötti együttmőködés további lehetőségeiről tárgyaltak. Megegyezés született arról, hogy december 16–18-a között az MRSZ meghívására RMDSZ-küldöttség látogat Magyarországra.