*** Az 1989-es temesvári forradalom 4. évfordulójának szentelt ünnepi istentisztelet és megemlékezés alkalmából, 1993. december 15-én a Bánsági Egyházak főméltóságai nyilatkozatban foglaltak állást az etnikumok és vallások megbékélésének eszméje melett. A dokumentum aláírói elítélik a kommunista restaurációs törekvéseket, követelik a bőnösök felelősségre vonását 1989 decemberének áldozataiért, a Románia Európa Tanácsba való felvételekor tett ajánlások mielőbbi életbe léptetését.
A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Bodó Barna politikai alelnök.
*** A Magyar Demokrata Fórum Határon Túli Magyarok Titkársága 1994. december 14-én kelt értesítőjében közli, hogy Antall József miniszterelnök temetése napján, 1993. december 18-án a Magyar Állami Vasutak kedvezményes jegyet biztosítanak a gyásszertartásra határon túlról érkezőknek. A MÁV nemzetközi járatain a határ átlépése után a jegykezelőtől kell kérni a menetjegyet, amelyre 50 százalékos kedvezmény érvényes.
*** 1993. december 15-én, szerdán, a Képviselőház megkezdte a háborús veteránok, hadiözvegyek és hadirokkantak jogait szabályozó több mint két éve beígért törvény tervezetének vitáját. A törvény első szakasza, amely a háborús veterán fogalmát szabályozza, szenvedélyes vitát váltott ki. Több mint kétórás vita után az ülésvezető elrendelte a parlamenti szakbizottság összehívását a kérdés tisztázásának érdekében. Kerekes Károly, Mazalik Alfréd és Sinkó István RMDSZ-képviselők az észak-erdélyi háborús veteránok jogainak elismerése mellett szálltak síkra, függetlenül attól, hogy milyen hadseregben szolgáltak. Az ellenzék részéről főleg a parasztpárti képviselők támogatták az RMDSZ frakció álláspontját, s felszólalásaikban a diszkrimináció, a megbékélés szükségességét hangoztatták. Bár a Kormány által benyújtott törvénytervezet pozitívan viszonyul a kérdéshez, a kormánypárti képviselők nem tették magukévá a Kormány álláspontját.
Csütörtökön, december 16-án titkos szavazással elutasították a magyar hadsereg kötelékeiben szolgálatot teljesített észak-erdélyiek jogainak elismerését, ugyanakkor a német hadseregben szolgált katonákat a vonatkozó törvénycikkely háborús veteránoknak ismerik el. A helyzet abszurduma miatt a Képviselőházban a vita megszakadt, az ülésvezető ismét elrendelte a szakbizottság összehívását, az ellentmondásos helyzet megoldása végett.
*** 1993. december 15-én, szerdán, déli 12 órakor az RMDSZ Udvarhelyszéki szervezetének és a város szabad szakszervezeteinek hívására több ezer ember töltötte meg a Márton Áron teret, hogy kifejezze együttérzését az oroszhegyi, zetelaki és marosvásárhelyi igazságtalanul elítélt magyarokkal.
A tiltakozó győlés legünnepélyesebb pillanata volt, amikor felolvasták Tőkés László üzenetét az elítéltek hozzátartozóihoz és a győlés résztvevőihez.
A győlés összehívásának indoka az volt, hogy Traian Chebeleu elnöki szóvivő Kolozsváron a Transstar News-nak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy az ország elnöke nem ad kegyelmet a székelyföldi politikai-etnikai jellegő perekben elítélt magyaroknak.
Az RMDSZ több területi szervezete küldöttséggel képviseltette magát, illetve szolidaritási nyilatkozatot küldött a győlés résztvevőinek.
A tiltakozó győlés méltóságteljesen, papjaink közremőködésével zajlott le.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki szervezete ezúton mond köszönetet valamennyi szolidaritási megnyilatkozásért, és felhívja az ország minden együttérző polgárát, hogy aláírásával támogassa az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátása érdekében indított akciót.
Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete
és székelyudvarhelyi szabad szakszervezetek
*** 1993. december 16-án, Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ fővárosi székházában dr. Christoph Parisinit, Ausztria bukaresti nagykövetét.
A találkozón jelen voltak Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, ügyvezető politikai alelnök és Bíró Anna-Mária, a szövetségi elnök politikai tanácsosa.
A találkozón aktuális politikai kérdésekről folyt eszmecsere.
A megbeszélés során a vendég kifejtette, Ausztria nagy figyelemmel kíséri azt, hogy miképpen teljesíti Románia az ET-ajánlásokban megfogalmazott elvárásokat, köztük a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására, az emberi jogok betartására tett ígéreteket.