*** A Szabadelvő Kör (SZEK) 1994. március 12-i kolozsvári tanácskozásán eldöntötte, hogy 1994. március 27-re Csíkszeredába összehívja a platform programadó győlését.
Az ülést megelőzően a Szabadelvő Kör tagjai 1994. március 26-án pénteken este 6 órai kezdettel munkaülést tartanak a következő kérdéskörök megvitatására:
1. A SZEK Alapszabályzata;
2. A SZEK Programjának alapelvei: Szabadelvőség és nemzeti elkötelezettség (vitaindító: Egyed Péter és Eckstein-Kovács Péter); Szabadelvőség és kollektív jogok (vitaindító: Varga Attila és Sinkó István); önkormányzat és belső reform (vitaindító: Magyari Nándor László, Kolumbán Gábor és Borbély Ernő); Gazdaságpolitika (vitaindító: Birtalan Ákos, György Béla Zsolt és Pillich László).
Március 26-án, szombaton, 18 órától a meghívottak Hagyomány és modernizáció témakörő kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt (vitaindító: Egyed Péter, moderátor Pillich László). 20 órakor állófogadást szerveznek.
Vasárnap, március 27-én, reggel 9 órától a meghívottak üdvözlő beszédeire, programadó győlés dokumentumainak elfogadására és a tisztségviselők megválasztására kerül sor. 14 órakor sajtótájékoztatót tartanak.
*** A Szilágy megyei RMDSZ és a helyi szervezetek rendezésében 1994. március 13-án és 15-én az 1848-as szabadságharc évfordulójának megünneplésére került sor Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehen, Zsibón, Sármaságon, Perecsen, Zoványon, Kémeren, Kárásztelken és Krasznán. Az említett helységek mővelődési házaiban, templomaiban szervezett ünnepi megemlékezés illetve istentisztelet rendbontás nélkül zajlott le. A szilágysomlyói rendezvényen jelen volt Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakció elnöke, a zilahi ünnepségen részt vett Kelemen András Magyarország külügyi államtitkára és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet is.
Somlyóújlakon, Szilágynagyfaluban és Bagoson 1994. március 20-án tartanak emlékünnepséget az 1848-as szabadságharc tiszteletére.
*** 1994. március 15-én, a nagybányai RMDSZ, a Pedagógus Szövetség, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és az EMKE közös ünnepi mősort mutatott be március 15-e tiszteletére. Ezt megelőzően egyházaink ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalmárokról és forradalmi eszméikről. A délelőtt folyamán a szervezők megkoszorúzták a Törvényszék homlokzatán levő Petőfi Sándor-emléktáblát; ebben az épületben szállt meg útban Koltó felé Petőfi Sándor és hitvese.
1994. március 20-án, az 1848-as szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi mősort tart Koltón a helyi RMDSZ-szervezet.
*** Szatmár megye magyarok által is lakott legtöbb településein megemlékeztek március 15-ről.
Messze kisugárzó ünnepség színhelye volt március 13-án Nagykároly, ahol Petrovics István szepsiszentgyörgyi képzőmővész Petőfiről készült bronz mellszobrát avatták fel. Poósz Barna helyi RMDSZ-polgármester, Benedek Zoltán nyugdíjas tanár (a szoborállítási terv lelkes mozgatója) mellett az ünnepségen beszédet mondott Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kelemen András, Magyarország külügyi államtitkára, Mózes Árpád evangélikus, Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspök, Corneliu Balla mőfordító, valamint Orosháza testvérvárosi küldöttsége nevében Németh Béla alpolgármester. Muzsnay Árpád, a megyei szervezet elnöke is üdvözölte a szoborállítást. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége képviseletében Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője vett részt a nagykárolyi ünnepségen. A Petőfi-szobor talapzatán koszorút helyezett el Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet is.
Szatmárnémeti két temetőjében került sor március 15-én koradélután koszorúzásra, azt követően Erdődön a Petőfi-emlékmőnél tartottak rövid ünnepséget, melyen ákosi és szatmárhegyi fiatalok is részt vettek. Este az Északi Színházban Petőfi naplójából hangzott el irodalmi összeállítás.
Tasnádon a református templomban tartottak mősoros ünnepi megemlékezést. Ugyancsak templomokban emlékeztek meg 1848-ről Ombodon, Szamoskrassón és Óváriban. A megemlékezéseket Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójával kötötték össze.
*** Az 1992-es tanácsi határozat értelmében 1994. március 11-én háromnyelvő helységnévtáblát helyeztek el Nagykároly nyolc közúti bejáratánál. Két nap múlva ismeretlen kezek lefestették három jelzőtáblán a magyar és német feliratot. Március 17-re eltőnt az egy héttel előbb felállított nyolc jelzőtábla mindegyike. A megyei utak mellett elhelyezetteket prefektusi átirat alapján a Megyei Útigazgatóság alkalmazottai, míg a többit – ugyanazon átirat hatására – a város polgármestere utasítására a tanács dolgozói távolították el azzal az indoklással, hogy mind a tanácsi határozat, mind a jelzőtáblák felállítása törvénytelen cselekedetek.
*** Az RMDSZ Maros megyei vezetősége Két márciusi nap üzenete címen a következő nyilatkozatot adja közre:
1990. márciusának két tragikus napjára emlékezzünk! Március 19-re és 20-ra.
Akkor, négy esztendővel ezelőtt a totalitarista rendszer hívei csatatérré változtatták Marosvásárhely főterét. Még a jugoszláv térségben folyó háború, a boszniai-hercegovinai események se feledtethetik el, hogy a kommunista diktatúrák összeomlása után itt, Marosvásárhelyen provokálták ki a legelső véres etnikai konfliktust Kelet-Európában. Az 1989-es decemberi fordulat után a romániai magyarság megfogalmazta hosszútávú programját, a demokratikus berendezkedés elemi feltételének tekintve a kisebbségi jogok garantálását és intézményrendszerének kiépülését. Joggal tartva igényt mindarra, amit a kommunista rendszer tőlünk, magyaroktól elvett. Iskolát, egyházi- és nemzeti vagyont.
Soha nem feledhetjük el azt a két napot. A véres hétfőt, amikor a felbújtó provokátorok által szervezett csapatok megostromolták az RMDSZ Maros megyei székházát, brutálisan bántalmazva azokat, akikhez hozzáfértek.
Számos súlyos sebesültünk szorult orvosi kezelésre. Sütő Andrást, az egyik legjelentősebb magyar írót, megyei szervezetünk akkori elnökét életveszélyesen megsebesítették.
A rákövetkező keddi nap már emberhalált is követelt, amikor a terror ellen tüntetőkre vezényelték a fölheccelt görgényvölgyi falusiakat. Halottaink emléke mindnyájunkat kötelez: Csipor Antal nagyernyei, Gémes István sáromberki, Kiss Zoltán temeriújfalusi mártírtestvéreink nevét kegyelettel idézzük fel.
A felbújtókat és a tetteseket soha nem vonták felelősségre. Ellenben 45 magyart és magyar cigányt meghurcoltak, elítéltek. Volt, aki belehalt kálváriájába. Cseresznyés Pál most is börtönben ül. Mindannyiunkat megdöbbent az igazságszolgáltatás magyarellenessége, cinikus komédiája.
A hatalom azóta sem hajlandó törvényes keretek között garantálni a kisebbségek természetes, igazi jogait: a magyar politikai foglyok szabadon bocsátását, iskolahálózatunk kiépülését, a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindítását, a kisebbséglakta területek hivatalaiban történő anyanyelvhasználatát, a többnyelvő feliratokat.
Négy év multán a józanul gondolkodó román polgártársaink fölismerhetik, hogy ebben az országban senki sem érdekelt jobban az európai típusú társadalmi berendezkedés fölgyorsításában, mint az itt élő magyar lakosság.
Az elmúlt esztendők azt is igazolták, hogy Erdélyben a magyar- és román lakosság tud civilizáltan, békésen élni és dolgozni. Ha hagyják! Hiszünk abban, hogy az ország demokratikus erői egyre inkább tért nyernek és a román társadalomban is az Európa Tanács normái fognak érvényesülni és hogy Romániában is elérkezett a valóságos reformok korszaka.
*** A Maros megyei RMDSZ-képviselők a tagsággal való kapcsolattartás érdekében ez év áprilisával kezdôdően a következő program szerint tartanak fogadóórákat a Szövetség városi székházaiban:
– Segesváron, minden hónap első péntekén, 12 és 15 óra között;
– Szászrégenben, minden hónap második péntekén;
– Dicsőszentmártonban, minden hónap harmadik péntekén, délután 5 és 7 óra között;
–Szovátán, minden pénteken, 12 és 14 óra között.