*** Az SZKT Állandó Bizottsága 1994. április 12-én Magyari Nándor László ügyvezető alelnök jelenlétében Gyergyószentmiklóson ülésezett. A testület javasolja, hogy az SZKT soron következő ülését 1994. május 28–29-re Marosvásárhelyre hívja össze a szövetségi elnök.
Az ÁllandóBizottság ugyanakkor javasolja, hogy a frakciók vezetői május 27-én 18 órától Marosvásárhelyen üljenek össze a Politikai Egyeztető Kerekasztal keretében, és vitassák meg a területi szervezetek alapszabályzat-tervezetét.
A testület felhívással fordul minden szövetségi képviselőhöz, hogy a meghirdetett időben, pontosan jelenjen meg, és legjobb tudása szerint járuljon hozzá a munkálatok eredményességéhez.
Ugyanakkor a testület megvitatta és eljuttatta az Ügyvezető Elnökséghez saját egyéves költségvetési tervezetét.
Az Állandó Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kongresszusi döntés szellemében kellő súllyal vegyen részt a szövetség minden egyes tevékenységében. Úgy értékeli, hogy az olyan alapvető kérdésekben, mint az anyagi és pénzeszközök felhasználása, negyedévente – az Ügyvezető Elnökséggel együtt az Állandó Bizottság is vegyen részt azok áttekintésében.
A testület megtárgyalta a magyar nyelvő Hivatalos Közlöny problémáját, és felkérte az Ügyvezető Elnökséget, hogy miután Borsos Géza, a probléma felvetője előterjeszti részletes tervét, döntsön a kérdésben.
*** 1994. április 7-én, pénteken, Kecskeméten Kisebbségi Fórumot tartottak a Tudomány és Technika Házában. Az RMDSZ-t Bodó Barna politikai alelnök képviselte a rendezvényen. Részt vettek a fórumon Ágoston András, a VMDK elnöke, Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke. Meghívottként jelen volt Molnár Gusztáv politológus és Szőcs Géza.
A mintegy 100 főnyi közönség előtt a térség határon túli magyar közösségének a helyzetéről, az általa felvállalt autonómia-koncepcióról, kulturális intézményeiről, gazdasági esélyeiről esett szó. Hangsúlyosan foglalkoztak az európai stabilitási egyezmény (Balladur-terv) előkészítő folyamatával, különös tekintettel a kisebbségek részvételére ebben a folyamatban. Egyértelmően megállapítást nyert, hogy a kisebbségi érdekek közvetlen érvényesítése nélkül ezt az egyezményt nem szabad megkötni.